Varázslatos Bükk

Varázslatos Bükk

Számos csodát tartogat hazánk egyik legkülönlegesebb hegysége, a Bükk. Túránk során a két legmagasabb pontját, két csodálatos kilátópontját, valamint egyik legszebb völgyét, vízesését és forrását is felkeressük. Nem egyszerű, de gyönyörű túra egy varázslatos vidéken. Tarts velünk!

Az Istállós-kői-barlang ki- és bejárata. Fotó: Tolnai Balázs

Mikor?

2019 június 15. szombat 10:00

GPS

48.099686, 20.392294

Hol?

Mit vigyek?

Ételt, italt
Esőkabátot
Jó hangulatot
Nyárias öltözetet
(Túrabotot)
Zárt túracipőt

Létszámkorlát

Legfeljebb 60 fő vehet részt a túrán, 30 a gyorsított, 30 a kényelmesebb tempójú távon. A csoportokba és a túrára előzetesen kell jelentkezni. Helyszíni nevezésre és fizetésre nincs lehetőség.

Részvételi díj

2000 Ft., mely előre utalandó a jelentkezési lap kitöltését követően a Túrafüggő bankszámlájára (16200230-10024065, Magnet Bank). A részvételi díj a túraszervezést, a túravezetést, a szükséges engedélyek beszerzését és a Kalapat-kilátó belépőjét tartalmazza, ellátás és díjazás a túrán nincs, de minden 14 éven aluli gyermek emléklapot kap.

A 14 éven aluli gyermekek 50%, a hét éven aluliak 100% kedvezménnyel vehetnek részt a túrán. További plusz, hogy a gyermekeket csúcscsokival is meglepjük.

A varázslatos Bükk

Varázslatos Bükk névre keresztelt túránk kiindulópontja a tengerszint felett 345 méter magasan található Heves-megyei település, Szilvásvárad. Lillafüred mellett a vidék legfelkapottabb, leglátogatottabb helyszíne, amin nem is érdemes meglepődni, hiszen zseniális túrák kiinduló és végpontjául szolgál. Parkolni több helyen is lehet, de érdemes tájékozódni ezen a linken a település honlapján, hiszen találhatók fizetős parkolók az ingyenesek közelében, tehát a spórolás szempontjából ajánlott kattintani.

Utunkat egyből emelkedővel kezdjük a tansövényen. A tekergő úton esőbeállók, pihenők, a helyi kőzetekről kiállított darabok, valamint az erdőgazdálkodás nyomai kísérnek. A Kalapat csúcsán (615 m.) található Millenniumi-kilátóhoz vezető 2,2 kilométer hosszú út 250 méter szintemelkedést tartalmaz. 2000 augusztus 20-ra, Szent István napjára készült el Millenniumi-kilátó, mely méretével és páratlan szépségű faszerkezetével uralkodik a környező hegycsúcsok felett, mintha figyelné és vigyázná e festői vidéket. A kilátó 20 méter magasan lévő teraszáról lenyűgöző látványt nyújt a Bükk minden évszakban más-más színben pompázó domborzata, a patak-völgyek, erdők rajzolata, a 13 hegyvidéki falu háztetői. Tiszta, napos időben a távoli Tátra hegycsúcsai is láthatóak (1).

Esőbeálló
Pihenő
Kilátás Szilvásváradra

Rövid ereszkedést követően a kilátó alatti parkolóba vezető műúton folytatjuk utunkat a Szalajka-völgy fölött tekeregve. Mintegy két kilométer múlva már újra erdei ösvényt taposunk és a sárga sáv jelzésen ismét emelkedőbe kezdünk. Elhaladunk az Ivánka-lápai kút mellett, s újabb 200 méter szintemelkedést követően már a Gerenna-vár elágazásában vagyunk. Jól látszik, hogy ez egy szintes túra, így olyanoknak ajánljuk, akik kellő rutinnal rendelkeznek. A Gerenna-vár (759 m) további 50 méter szintemelkedést rejt magában, de a kilátás annyira elképesztő, túránk során a legszebb, hogy azt vétek kihagyni. Csonkakúp alakú, sziklás csúcsa a Tótfalu-völgy és a Leány-völgy közötti gerincen, hegység egyik legszebb kilátóhelye. Nevét az egykor itt állt várról kapta (2).

Óvatosan leereszkedve hagyjuk el a kilátópontot, majd a sárga sáv jelzésen tovább emelkedünk a Bükk csúcsa felé. Érintjük a Holló-kő nyergét, ahol már a sárga háromszög jelzésre váltva ténylegesen a csúcsok felé tartunk. Jobbra láthatjuk majd a 925 méter magas Kukucsó-hegyet, melynek szomszédja a Bükk legmagasabb pontja, a 960,7 méter magas Szilvási-kő. A Szilvási-kő Magyarország negyedik legmagasabb hegycsúcsa. A Szilvási-kő megnevezés igen új, sokáig névtelen volt, illetve a Kettős-bérc déli csúcsaként volt ismert. 2014-ig az Istállós-kő csúcsát tekintették a hegység legmagasabb pontjának, a katonai térképeken azonban az 1920-as évek óta ez volt feltüntetve mint a legmagasabb. 2014-ben GPS alapú technológiával mérték meg a magasságát (3).

A Bükk csúcsát jelző tábla. Fotó: Tolnai Balázs

A kilátóval nem rendelkező magaslatról átsétálunk a nála mindössze egy méterrel alacsonyabbra, az Istállós-kőre, ahonnan megkezdjük a visszaereszkedést Szilvásváradra. Nagyon meredek, nagyon csúszós talajon kell haladnunk, ezért fokozott figyelem szükségeltetik. A túra 759 méter szintemelkedéséből 745-öt már teljesítettünk, így a fennmaradó hat kilométer már nem rejteget emelkedőket. Rendkívüli képződmények mellett haladunk el, melyek közül a legismertebb és legcsodálatosabb az Istállós-kői-barlang. A barlang 609 méteres magasságban nyílik. Régészeti jelentőségű hely, ezért 1944-ben védetté, 1982-ben fokozottan védetté nyilvánították.  A hatalmas, háromszög alakú bejárat egy földtani törésvonal mentén alakult ki. A nyílás mögött egyetlen tágas terem található. A történelmi időkben a barlang hosszú ideig istállóként funkcionált, kutatások alapján azonban előtte sem lakóhely, hanem áldozóhely volt. A régészeti ásatások során olyan jégkorszaki állatok csontjai kerültek elő, mint a rénszarvas, a barlangi medve, az ősbölény, a gyapjas mamut, a barlangi oroszlán, a farkas, a barlangi hiéna, vagy a kőszáli kecske (4).

Sziklák és törmelék az úton
A barlang bejárata
Látkép a barlang szomszédságában

A teljes leereszkedés előtt érjük el a Szikla-forrást, majd a patak duzzasztásából kialakult tavat, melynek “kifolyóján” található a Fátyol-vízesés. A legfelkapottabb látványosságok ezek a környéken. Túránk a Gloriett-tisztáson ér véget, ahonnan egyértelmű út vezet vissza a szilvásváradi parkolókhoz. Célunk ezzel az, hogy aki szeretne pisztrángot kóstolni, vagy egy picit még kikapcsolódni a túrát követően, annak ne kelljen visszagyalogolnia.

A Szikla-forrás. Fotó: szilvasvarad.hu
A Fátyol-vízesés

Kedvcsináló videó

Útvonal

Ez a túra 16,1 kilométer és 759 méter szintemelkedést tartalmaz, felkészült túrázóknak ajánljuk. 

Lemondás

Jelentkezési díjat vissza nem utalunk, de egy másik túrára átvezetjük, beszámítjuk, így nem veszik el a vezetett túrákon, ha ezt legkésőbb 2019.06.08 23:59-ig e-mailben jelzed a hello@turafuggo.hu címen. A túra indulási időpontja előtt 24 óráig a nevezésed másra átruházható, ha ezt e-mailben jelzed a hello@turafuggo.hu címen.

Ezt olvastad már?

A Dél-Vértes legszebb panorámái

A Dél-Vértes legszebb panorámái

Csákberényből indulva rendezzük következő vezetett túránkat, melynek során felkeressük a Vértes dél-nyugati vonulatainak látványosságait. Letekintünk a Kopasz-hegyről, szusszanunk a Cser-vágásnál, majd keresztül haladunk a Kis-nyíres-völgyön és a Köves-völgyön. Az impozáns völgyből kiérve meghódítjuk a Strázsa-hegyet, ahonnan szép kilátás nyílik Csákberényre. A túra végén bejárjuk a vértesi panoráma tanösvényt, mely a korábban bejárt kör alakú útvonal közepén található. Szikláiról felejthetetlen képek égnek emlékezetünkbe. 19,12 km, 453 méter szintemelkedés. Ezt a túrát nem szabad kihagynod.

Mikor?

2019.05.26 vasárnap 09:00

Csákberény, a Hősök tere és a Kossuth utca sarkán

GPS

47.349167, 18.324663

Hol?

Mit vigyek?

Ételt, italt
Jó hangulatot
Fényképezőgép
Tavaszias öltözetet
Zárt túracipőt

Létszámkorlát

A túra során szükség van maximális létszám meghatározására, így 100 fő vehet részt az eseményen, 40 a hosszú kör, 60 a rövidebb, belső kört alkotó távon. A csoportokba előzetesen kell jelentkezni a felületen.

Részvételi díj?

1500 Ft., mely előre utalandó a jelentkezési lap kitöltését követően a Túrafüggő bankszámlájára (16200230-10024065, Magnet Bank). A részvételi díj a túraszervezést, a túravezetést, az engedélyek beszerzését tartalmazza, szolgáltatás a túrán nincs, de minden 14 éven aluli teljesítő emléklapot kap.

A 14 éven aluli gyermekek 50%, a hét éven aluliak 100% kedvezménnyel vehetnek részt bármelyik távon.

A Dél-Vértes legszebb panorámái

Hosszú kör

Ez a vezetett túra 19,12 kilométer és 453 méter szintemelkedést tartalmaz.

Belső kör

Ez a vezetett túra 6,32 kilométer és 193 méter szintemelkedést tartalmaz.

Lemondás

Jelentkezési díjat vissza nem utalunk, de egy másik túrára átvezetjük, beszámítjuk, így nem veszik el a vezetett túrákon, ha ezt legkésőbb 2019.05.20 23:59-ig e-mailben jelzed a hello@turafuggo.hu címen. A túra indulási időpontja előtt 24 óráig a nevezésed másra átruházható, ha ezt e-mailben jelzed a hello@turafuggo.hu címen. Semmilyen más felületen, formában nem foglalkozunk a jelentkezés-módosításokkal a nyomonkövethetőség miatt.

Ezt olvastad már?

Csopaki csatangolás

Csopaki csatangolás

A Balaton-felvidék csopaki borvidékén csatangolunk a Zarándok Kalanddal, ahol bár nem gondolnád, mégis tudunk neked kaptatós ormokat mutatni pazar kilátással. A túrát követően érdemes a környéken megszállni és megízlelni valamely pincészet kiváló nedűjét. 

Mikor?

2019. április 27 szombat 09:00

GPS

Balatonarács, vasútállomás, parkoló
46.962716, 17.897500

Hol?

Mit vigyek?

Ételt, italt
Esőkabátot
Jó hangulatot
Tavaszias öltözetet
(Túrabotot)
Zárt túracipőt

Létszámkorlát

Legfeljebb 50 fő vehet részt a túrán, mely előjelentkezéssel és utalással válik véglegessé.

Részvételi díj

1000 Ft., mely előre utalandó a jelentkezési lap kitöltését követően a Túrafüggő bankszámlájára (16200230-10024065, Magnet Bank). A részvételi díj a túraszervezést, a túravezetést, az engedélyek beszerzését és a somoskői várbelépőt tartalmazza, ellátás a túrán nincs, de minden 14 éven aluli gyermek emléklapot kap.

A 14 éven aluli gyermekek 50%, a hét éven aluliak 100% kedvezménnyel vehetnek részt a túrán.

Túraútvonal

Töltsd le a tracket a GPSies weboldaláról!

Lemondás

Jelentkezési díjat vissza nem utalunk, de egy másik túrára átvezetjük, beszámítjuk, így nem veszik el a vezetett túrákon, ha ezt legkésőbb 2019.04.21 23:59-ig e-mailben jelzed a hello@turafuggo.hu címen. A túra indulási időpontja előtt 24 óráig a nevezésed másra átruházható, ha ezt e-mailben jelzed a hello@turafuggo.hu címen.

Információ

Tolnai Balázs: +36209842511 (hello kukac turafuggo pont hu)

Ezt olvastad már?

Várak a Karancs-Medvesben

Várak a Karancs-Medvesben

Két lenyűgöző várat is érintünk a Boszorkány-kő panorámája és a Medves-fennsík belsejébe hatoló Eresztvényi Kőbányák geológiai tanösvény mellett április huszadikán a Karancs-Medvesben.

Meseszép vár áll az 1920-as felvidéki határon. Fotó: Tolnai Balázs

Mikor?

2019. április 20 szombat
gyors: 09:30; normál: 09:45

GPS

48.156473, 19.853358

Hol?

Mit vigyek?

Ételt, italt
Esőkabátot
Jó hangulatot
Tavaszias öltözetet
(Túrabotot)
Zárt túracipőt

Létszámkorlát

Legfeljebb 150 fő vehet részt a túrán, 75 a gyorsított, 75 a kényelmesebb tempójú távon. A csoportokba és a túrára előzetesen kell jelentkezni. Helyszíni nevezésre és fizetésre nincs lehetőség.

Részvételi díj

2000 Ft., mely előre utalandó a jelentkezési lap kitöltését követően a Túrafüggő bankszámlájára (16200230-10024065, Magnet Bank). A részvételi díj a túraszervezést, a túravezetést, az engedélyek beszerzését és a somoskői várbelépőt tartalmazza, ellátás a túrán nincs, de minden 14 éven aluli gyermek emléklapot kap.

A 14 éven aluli gyermekek 50%, a hét éven aluliak 100% kedvezménnyel vehetnek részt a túrán. További plusz, hogy a gyermekeket csúcscsokival is meglepjük.

Várak a Karancs-Medvesben

A 13,97 kilométer hosszú és 313 méter pozitív szintemelkedést tartalmazó túra kiindulópontja a Nógrád megyei Eresztvény, mely főképp azon kőbányáiról híres, amiket barangolásunk során a későbbiekben érinteni fogunk. A közvetlen szomszédságában roskadozik a Dr. Darnay-Dornyay Béla nevét viselő turistaház, a hajdani Salgó-menedékház romja. Szívbe markoló érzés testközelből látni az egykor tündöklő épület pusztulását. 1935. október 20-án avatták fel a Salgó-Menedékházat. 1965-ben a kiváló honismertető tudós, Dr. Darnay-Dornyay Béla nevét vette fel. A Salgó-Menedékházban összesen 50 darab jól felszerelt ágy várta a turistákat. Magyaros bútorzata és népies kézimunkái, domborművei és képei pedig szinte páratlanná tették az egész országban. Egyike azon kevés tárgyi emlékeinknek, melyek több történelmi korban is jelképpé váltak. Tulajdonosa némi már nem látható állagmegóvásról gondoskodott, ám valószínűleg nem tudott és tud forrást szerezni a felújítására (1).

Hajdan virágzott, most roskadozik a Dr. Darnay-Dornyay Béla nevét viselő turistaház. Fotó: Tolnai Balázs

A piros várjelzést követve érjük el túránk első várát, a Salgóvárat, mely Salgóbánya felett a Medves-fennsíkon, 625 méter magas bazaltkúpon áll. A Salgói család őse az a Simon bán, aki részt vett Gertrúd királyné meggyilkolásában. A várat feltehetően fia, I. Miklós építette a XIII. század második felében. A török időkben végvár lett, de csellel a törökök hamar bevették. Tőlük ellenállás nélkül vette vissza egy kisebb csapat, amelyben a költő Balassi Bálint is vitézkedett. A salgói vár rövid időre Balassi birtoka lett. Ezután a vár hadijelentősége megszűnt. Balassi a romos várat a jezsuitákra hagyományozta. 1845 -ben Petőfi Sándor is járt itt, s később a tájat “Salgó” című költeményében írta le. A romot 1938-ban turisztikai célból kilátószerűen felújították. A műemlék vár a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet részeként védett természeti területen áll. Feltárásokon alapuló helyreállítása az ezredforduló óta zajlik, és a leletek a korábbi feltevéseket gyakran módosítják (2).

Impozáns a fölénk magasló Salgóvár, mely a környék egyik fő attrakciója. Fotó: Tolnai Balázs

A várból érdemes a közelben található Boszorkány-kőre is elsétálni, ahonnan szintén mesés kilátás tárul elénk. Mi így teszünk. A bámészkodást követően visszatérünk az elágazásig, ahonnan a zöld sáv jelzésen elkezdünk ereszkedni Salgóbánya, Salgótarján egyik városrészének irányába. Salgótarján legmagasabban fekvő városrésze 500 méteres tengerszint feletti magasságban a Medves-fennsík szélén helyezkedik el. Salgótarján központjától 12 kilométerre északkeletre, Somoskőújfalutól 4 kilométerre délkeletre található. A középkorban már létezett nagyon kicsi település. 1850-ben barnakőszenet fedeztek fel, majd beindult ennek bányászata. A Salgótarján környéki vájatok közel negyede itt volt található. Kaszinó és művelődési ház is épült a faluban a bányászoknak és munkaadóiknak. Ma turistalátványosságként szolgál a vadászház és a felette magasodó Salgó vára, valamint a környéken található bányamaradványok (3). Salgóbányán született Zenthe Ferenc.

A vidék minden részlete látható válik a Boszorkány-kőről. Fotó: Tolnai Balázs

Salgóbányát a sárga és a zöld sáv harmóniájában hagyjuk magunk mögött, majd ezekről letérve, erdei ösvényen kaptatunk fel a Medves-fennsíkra. A Medves-fennsík egy 520-570 méteres tengerszint feletti magasságban található bazalttakaró. Északi része az országhatáron túlnyúlva a felvidéki Abroncsospuszta nevű településnél ér véget. Délen egy kisebb nyereggel a Szilvás-kő csúcsához kapcsolódik. Nyugaton a Zagyva völgye és kisebb vulkáni kúpok, keleten az országhatár szegélyezik. Legnagyobb magassága a Medves-magosa nevű ponton eléri a 671 méteres tengerszint feletti magasságot. A vulkáni takaró vastagsága 11-107 méter között változik, kiterjedése 12,8 négyzetkilométer, melynek 7,8 négyzetkilométeres része esik magyar területre. A területet rétek, legelők, ligetes erdők tarkítják. Több éghajlati zónára jellemző növényzet figyelhető meg a fennsíkon. Madárvilága is különösen gazdag. A fennsíkon sétálva szép kilátás nyílik a Mátrára, a közeli Salgóról és a somoskői várból tiszta időben pedig a Kárpátok közeli hegyvonulataira (4.)

A túr végére hagyjuk a hosszabb lélegzetvételű várlátogatást. Fotó: Tolnai Balázs

A magaslatot csak érintjük, hiszen rövid sétát követően rátérünk az Eresztvényi Kőbányák geológiai tanösvényre, ahol megcsodáljuk a Közép bányát és a Középbánya-tavat. Valami egészen csodálatosra készüljünk, mert a tó feszített víztükre lesz látható alattunk, a gigantikus sziklafalak őrzésében. A tanösvényt a Bukovinszky-forrás irányába hagyjuk el, hogy megkezdjük somoskői vártámadásunkat. A túra egyik legmeghatározóbb attrakciója a Sátoroska és Somoskő határán magasló vár, a somoskői vár. Korai vármagját a vidéken birtokos Kacsics nemzetség emeltette a 13. század második felében. Az Árpád-házi uralkodók férfiágának kihalását követő anarchikus belháború idején a nemesi család kénytelen volt behódolni Csák Máté tartományúr előtt. A korabeli oklevelek szerint Anjou Károly serege 1320-ban foglalta vissza a Csák birodalomból Fülek és Sirok várait, ekkoriban kerülhetett királyi kézbe a somoskői várbirtok is. A győztes uralkodó kedvelt hívének, Szécsényi Tamás bárónak adományozta, kinek leszármazottai egészen a 15. század közepéig lakták épületeit. A török hódítás fenyegető vihara a következő évszázadban érte el Nógrád vármegyét, ekkor kerültek a közeli Salgó és Fülek végvárai a „pogány” seregek hatalmába. Somoskő helyőrsége majd két évtizedig kitartott a két ellenséges vár között. Az Oszmán Birodalom hadai végül 1576-ban rövidebb ostrom után elfoglalták, így egészen 1593 őszéig lengette a szél a török lófarkas zászlót tornyai felett. Ekkor helyőrsége a közeledő királyi sereg elől gyáván megfutamodott. A következő időszakban, jelentős mértékben átépítették védőműveit, például ekkoriban emelték a hatalmas ágyútornyait. Végső romlását az 1682-es füleki ostrom idején, a környéken portyázó lovasok okozták, akik felgyújtották épületeit, s ezzel végképp elvesztette hadi fontosságát. Az 1840-es években erre járt Petőfi Sándor és a következőket írta róla az Útirajzokban: „Somoskő nem nagy vár, nem is nagy hegyen fekszik, de bámultam építését, mely gyönyörű öt-, hat-, hétszögű kövekből van.” További romlásának az 1970-es években megkezdett helyreállítási munkálatok vetettek véget, melyek – Szlovákia önálló állammá alakulása után – sajnálatos módon félbeszakadtak (5). A várlátogatás után a piros kereszt jelzésen, Eresztvénybe visszatérve ér véget túránk.

Szép időben a Tátra havas vonulatait is megcsodálhatjuk. Fotó: Tolnai Balázs

Kedvcsináló videó

A videó első percében látható Karancs-kilátó és Krúdy-forrás ezen a túrán nem lesz érintve.

Túraútvonal

Töltsd le a tracket a GPSies weboldaláról!

Lemondás

Jelentkezési díjat vissza nem utalunk, de egy másik túrára átvezetjük, beszámítjuk, így nem veszik el a vezetett túrákon, ha ezt legkésőbb 2019.04.14 23:59-ig e-mailben jelzed a hello@turafuggo.hu címen. A túra indulási időpontja előtt 24 óráig a nevezésed másra átruházható, ha ezt e-mailben jelzed a hello@turafuggo.hu címen.

Felhasznált irodalom

 

(1) – http://karancs-medves.blogspot.hu/

(2) – http://www.erdeikirandulasok.hu/

(3) – Wikipedia, Salgóbánya oldala

(4) – http://www.salgotarjan-turizmus.hu

(5) – Wikipedia, a Somoskői vár oldala

Ezt olvastad már?

Köveskáli keringő

Köveskáli keringő

Április első hétvégéjén a Balaton felé vesszük az irányt, ahol a Zarándok Kalanddal közös esemény keretein belül túrázhattok, borozhattok és cserélhettek eszmét egymással. 

A szombati napon egy hosszabb, de igen csekély szintemelkedést tartalmazó körtúrán vehettek részt, melynek kiinduló és végpontja is Köveskál, mely az esti borkóstoló helyszínéül is szolgál.

Találkozó:

Április hatodikán szombaton reggel kilenc órakor találkozunk a köveskáli szállásunk parkolójában

Cím: 8274 Köveskál, Ifjúság / Városkút út találkozásánál

Budapestről két óra utazási idővel érdemes számolni. Megközelítés: Budapest – M7 – Székesfehérvár – 8-as főút – Veszprém – Nagyvázsony – Köveskál

Borkóstoló: Pálffy Pince, http://palffypince.hu/

Nyolctételes kóstoló: Káli Olaszrizling 2017, Káli Birtokbor Fehér 2015, Káli Tramini 2017, Kéli Furmint 2015, Kéli Királyi Juhfark 2017, Törökugrató Rose 2018, Káli Királyi Cabernet Sauvignon 2013, Káli Királyi Syrah 2013

A Pálffy szőlészet és pincészet évszázados családi generációkon alapul, ahol a szőlőművelés és borkészítés apáról fiúra száll. Szőlőterületeik a Káli-medencében, Köveskálon a vulkanikus eredetű Fekete-hegy déli lejtőin Kishegy, Cserekút, Kisgyepű és Csákvölgy dűlőiben fekszenek. A jelenlegi 16 ha területen Olaszrizling, Szürkebarát, Tramini, Furmint, Juhfark, Cabernet Sauvignon, Pinot Noir és Syrah szőlőt termelnek. Szigorú hajtásválogatással, később fürtválogatással állítják be az ideális termésmennyiséget, hogy a legjobb minőségű szőlőt teljes érettségben tudják szüretelni. A szőlő növényvédelménél nem használnak kemény szereket, nem használnak atka és rovarölő szereket, gyomtalanításra gyomírtószert. A szőlő biológiai egyensúlyának elérésére törekszenek minden esetben. Boraik jellegzetes ízét a vulkanikus talaj (bazalt, láva és tufakőzetek) a magas sav- és ásványi anyagtartalom kedvezően befolyásolja. Célkitűzésük, hogy az egykor Árpád házi királyainknak szállított Káli-medence borai újra a minőségi borfogyasztók asztalára kerüljenek, ismerté és kedvelté váljanak.

Szállás:

Vendégházakban 30 fő

Lehetőség van már pénteken délután/este is csatlakozni a csoporthoz a szálláson, a péntek esti borkóstoló és szállás díja külön fizetendő.

Étkezés:

A szombat esti vacsora marhalábszárpörkölt főtt burgonyával és/vagy csülök pörkölt főtt burgonyával, házi vegyes savanyúsággal. Aki vegetáriánus, tájékoztasson minket email üzenetben és jelezzük az igényeket a vendéglátó felé a szombat esti vacsorát illetően. Mindenkinél legyen két napra elegendő hideg élelem, vásárlásra szombat reggel már nincs lehetőség, valamint elegendő folyadék a szombati túrára. Javasolt mennyiség: 1,5-2 liter.

Részvételi díj (szombat reggeltől vasárnap délutánig):

  • Amennyiben a teljes programot választod, 15000 Ft. (Szállás, vacsora, túra, borkóstoló)
  • Ha csak túrázni jönnél, 1000 Ft.

Lemondás:

A visszaigazolt részvétel lemondását csak az adott túra időpontját megelőző vasárnap éjfélig tudjuk elfogadni. Ellenkező esetben a már megrendelt, lefoglalt szolgáltatások ellenértékét sajnos a jelentkezőre tovább kell hárítanunk. Megértéseteket nagyon köszönjük!

Figyelem, már csak a túrára tudunk jelentkezést fogadni.

Ezt olvastad már?

Emlékek útján a Szekszárdi-dombságban

Emlékek útján a Szekszárdi-dombságban

Egy különleges, igazán sokszínű tájegységen rendezünk vezetett túrát, melyen Szálka, Mórágy és Bátaapáti érdekességeit ismerheted meg a lineáris útvonal segítségével, ráadásul este borvacsorán lazulhatsz el a megszokott kiváló társaságban. 

Mikor?

2019. március 16. szombat, 9:00
Találkozó a rajtban: 08:45

Hol?

Indulás: Szálka, hegytető, Mausz-kápolna
46° 17′ 18.6″ N, 18° 40′ 27.5412″ E

Végpont: Bátaapáti, Naspolya vendégház
7164 Bátaapáti, Deák Ferenc utca 1.

Részvételi díj?

Az 1000 forintos részvételi díj a túraszervezést, a túravezetést és az esetleges engedélyek beszerzését tartalmazza, ellátás a túrán nincs. Minden 14 éven aluli gyermek 50% kedvezménnyel vehet részt a túrán és emléklapot kap.

Amennyiben részt vennél a vacsorán, a borkóstolón és lent is alszol, úgy az esemény összköltsége 15000 forint.

Az előnevezés kötelező, de addig ne utalj, amíg vissza nem igazoljuk jelentkezésedet.

Mit vigyek?

Ételt, italt a túrára
Fényképezőgépet
Jó hangulatot
Tavaszi öltözetet
Szükség esetén túrabotot
Váltóruhát, ha lent maradsz
Zárt túracipőt

Transzfer

A kezdő- és végpont között segítünk a közlekedésben, ha autóval érkezel.

Fotó: Fák, erdők, parkok. Elbi blogja

Emlékek útján a Szekszárdi-dombságban

Túránk kiindulópontja a honfoglalás korában létrejött, mindig is alacsony lélekszámú, 576 lakosú Szálka község határában álló Mausz-kápolna. A dombtető álló Mayer-kápolnának is nevezett 19. századi építmény remek adottságai végett gyönyörű kilátással kecsegtet Bátaszékre, a Sárközre, Szekszárdra, valamint szép idő esetén Bajára. A kápolna neve a bibliai Emmausz, a valamikori “Emmausz-járás” nevű népszokás nevét őrzi. A faluból ehhez a kápolnához mentek fel húsvét után a hívek, hogy megemlékezzenek az emmauszi tanítványok és Jézus útjára.

Utunkat a zöld sáv jelzésen kezdjük meg, melyről rövidesen jobbra letérünk a zöld keresztre. Szálka határában tekergünk egészen addig, amíg el nem érjük a sárga kereszt jelzést, melyre rátérve ereszkedünk le Szálkára. Átkelünk a Lajvér-patakon, érintjük a Szent József-templomot és a II. világháborús emlékművet már a piros sáv jelzésen. A kék sávon közelítjük meg a falu másik nevezetességét, a víztározót, melyet 1978-80 között a Lajvér-patak felduzzasztásával töltötték fel. Két nagyobb tóból áll és mérete 57 hektár.

A kék háromszög jelzésen emelkedőbe kezdünk s így érjük el a Radnai-magaslat nevű helyet, ahol újra visszacsatlakozunk a Dél-Dunántúli Kéktúra útvonalára. Mórágy felé tartunk. Lejtmenetünk során keresztezzük a műutat és a vasutat, majd a kőfejtő és a domb megmászása után beérkezünk a 736 lakosú faluba. Mórágy neve először egy 1267-ből származó írásos dokumentumban merül fel mint „Silva regalis Moorag”, amely magyarul annyit tesz, Mórágy Királyi Erdő. A település határában található Magyarország egyik legrégibb kőzete, a karbonkorban mintegy 360 millió évvel ezelőtt keletkezett Mórágyi-rög, amely a Pre-Variszkuszi őshegység felszíni maradványa. A faluban felkeressük a Szent Kereszt felmagasztalása-kápolnát és a világháborús emlékművet.

A sárga sáv jelzésen hagyjuk el a falut, melynek a határáig emelkedik utunk. Érintjük a vízművet, néhány magaslest és a radioaktív hulladéktárolót. A Paksról ideszállított veszélyes anyagot egy 3000 hordó kapacitású tárolócsarnokba érkezik, ahol technológiai előkészítés történik. A végleges elhelyezésre szolgáló felszín alatti létesítmény kialakítása, illetve üzemeltetése (beleértve a radioaktív hulladék leszállítását is) két párhuzamos lejtősakna felhasználásával történik. A −10 % dőléssel kihajtott mintegy 1700-1700 m hosszú lejtősaknák a tervezett tárolási mélység elérését, a lejtősaknákat 250 méterenként összekötő vágatok pedig a menekülő útvonalakat biztosítják. A lejtősaknák szelvénymérete körülbelül 21-33 m². Az első, I-K1 jelű tárolókamra 90 m hosszú, szelvénymérete csaknem 96 m², a földfelszíntől számított távolsága mintegy 250 m. Itt közel 510 db vasbeton konténer, azaz megközelítőleg 4600 db hulladékos hordó fér el. A tároló melletti elhaladást követően ereszkedünk le túránk célpontjául szolgáló Bátaapátiba. A 423 lélekszámú falu a bátai bencés apátság birtoka volt az 1200-as években, ahonnan első írásos említése származik. Érintjük a turulos emlékművet és a templomot, majd a Naspolya panzióban utunk véget ér.

Az útvonal

A szállás

Ez a vezetett túra 18,3 kilométer hosszú és 414 méter szintemelkedést tartalmaz. 

Lemondás, átruházás

Jelentkezési díjat vissza nem utalunk, de egy másik túrára átvezetjük, beszámítjuk, így nem veszik el a vezetett túrákon, ha ezt legkésőbb 2019.03.10 23:59-ig e-mailben jelzed a hello@turafuggo.hu címen. A túra indulási időpontja előtt 24 óráig a nevezésed másra átruházható, ha ezt e-mailben jelzed a hello@turafuggo.hu címen. Ha a teljes csomagot szeretnéd igénybe venni, akkor a Zarándok Kaland Egyesület feltételeit kell elfogadnod, melyek a zarandokkaland.hu weboldalon találhatóak, valamint további tájékoztatást kérhető a zarandokkaland@gmail.com e-mail címen.

Ezt olvastad már?

Michelin-csillagok nyomában

Michelin-csillagok nyomában

Ezúttal egy igen különleges túrára invitálunk Titeket, ami valójában nem is kizárólag a természetjárás miatt, hanem az azt körülvevő gasztroprogramokkal szimbiózisban lesz kuriózum. Ha érdekel, hogyan kapcsolódik a borkóstoló a túrázáshoz, itt a helyed!

Vasárnap Gyöngyöspatáról indulva könnyed, ötkilométeres túrát szervezünk a Kecske-kőre, ahonnan pazar kilátás tárul elénk mind Gyöngyöspatára, mind a Mátra nyugati és központi vonulataira. A túrának Szücsiben van a cégpontja, ám aki kedvet kapott, bátran vissza is barangolhat Patára. Akinek ennyi elég, akár busszal vissza is tud utazni, ha autóját nem a célban hagyta.

Ahogy említettük, nem ez a fő momentum ezen a hétvégén. Szombaton kezdődik a rendezvény, melynek keretein belül 13 órakor közös, szintén rövid túrát teszünk a Vár-hegyre, melynek hossza kb. hat kilométer és 150 méter szintemelkedést tartalmaz. Tehát a felvezetés egy rövid túra és a lezárás is. De mi van akkor a kettő között, ami ezeknél vonzóbb?

A Magna Mátra és a Tőkések kiemelkedő egyéniségei és borászai együtt kínálják kóstolóra nedűjüket a Mátraalján. Ők azok, akik miatt erőre kapott a mátrai borvidék és akik keze munkája tükröződik a borvidék folyamatosan erősödő elismertségében. Olyan borászok tételeit kóstolhatjuk februárban, akik miatt újra felkerült a bortérképre a Mátra és immáron ezt a területet tartják az ország legígéretesebb borvidékének. Öt különleges borász, kiknek a tételeivel a Michelin-csillagos éttermek borlapjain is találkozhatsz és egy ígéretes ifjú mátrai titán, aki évről-évre ízletes borokkal bizonyítja tehetségét.

Egy felejthetetlen este emlékezetes tételekkel, melyek jól tükrözik, hogy mit tud máris a mátrai borvidék és milyen lehetőségek rejlenek még benne. Az esemény célja a mátrai borvidék, a mátrai borászatok valamint a minőségi borfogyasztás és borkóstolás népszerűsítése. A „Michelin-csillagok nyomában” eseménysorozat szeretné testközelből bemutatni Magyarország különleges bortermelőit, akik boraikkal már bekerültek a Michelin-csillagos éttermek kínálatába, valamint megismerhetünk egy tehetséges fiatal borászt minden borvidékről.

Magna Mátra-tételek 16:00-17:30 között

Ludányi Balázs

Zenit Brut pezsgő 2016
Fáy-Domb sárgamuskotály 2018
Diós kékfrankos 2017

Major Levente

Saár olaszrizling Battonage 2015
Cibike Sár-hegy olaszrizling 2012
Rajnai rizling 2015

Szignárovits Márk

Furmint 2016
Merlot 2016
Cabernet Franc 2016

A Tőkések tételei 18:30 és 20 óra között

Karner Gábor

Rajnai Rizling 2017
Pinot Noir 2017
Kékfrankos 2016

Losonci Bálint

Pinot Gris 2016
Zöldveltelini 2015
Turán 2015

Szecskő Tamás

Olaszrizling 2015/2016
Tavaszföld Kékfrankos 2016
Vitézföld Kékfrankos 2013

A két kiváló kóstoló között arra is gondoltunk, hogy ne maradjatok éhesek. 17:30 és 18:30 között hidegtálas vacsorát kínálunk mátrai különlegességekkel. Többek között a Mátrai Bivalyrezervátum kolbászai, a Mekkentő Gazdaság sajtjai, valamint a G&D Kézműves Cukrászda és Pékség különlegességei csillapítják majd éhségedet. A borkóstoló után rendelési lehetőség lesz pinceáron a borászok által bemutatott tételekből.

Részvételi díj (szombat reggeltől vasárnap délutánig):

  • A borkóstoló és a szombat esti vacsora 10.000 Ft
  • A szombat esti szállás díja 5.000 Ft (Péntek estére maradt már csak)

Van lehetőség csak a két túrán, csak a borkóstolón és a vacsorán való részvételre is. A szombat esti szállás opcionálisan vehető igénybe. A kétnapos túravezetés ingyenes, minden egyéb költség egyénileg fizetendő. Ezer forint foglalót előzetesen utalva, míg a fennmaradó összeget a helyszínen készpénzben szükséges rendezed. Természetesen az ingyenes túrákra ez nem vonatkozik. Az esemény közös rendezés a Zarándok Kalanddal.

Szállások

Pata Tanya

A szállásnak négy szobája van. A főépületben a “Megfog-lak” és a “Nyugtat-lak” 1 kétszemélyes és 2 egyszemélyes ággyal, a második épületben az “Imád-lak” 1 kétszemélyes ággyal, valamint a melléképületben a “Komál-lak” 2 kétszemélyes ággyal. Ez a szállás 850 méterre található a rendezvény központjától, a Patavár étteremtől és panziótól.

A szállás weboldala ide kattintva érhető el.

Ezt olvastad már?

Patavár panzió

A rendezvény központi helyszíne, hiszen itt lesz a borkóstoló és a vacsora is, valamint a túrák kiindulási pontja szintén a Patavár panzió. Mivel pénteki leérkezési lehetőséget is tudunk biztosítani, ebbe a panzióba nagy valószínűséggel azok kerülnek, akik ezzel az opcióval élnek. A pénteki szállás díja további 5.000 Ft/fő., amit a jelentkezésnél megjegyzésként kérünk szépen jelezni.

A szállás weboldala ide kattintva érhető el.

Ezt olvastad már?

NandiMagdi vendégház

Ez a szállás 110 méterre található a rendezvény központjától, a Patavár panziótól. A helyszínen szombaton disznóvágást tartunk, így aki kedvet kapna arra is, jelezze nekünk, s eláruljuk annak titkos részleteit.

A szállás weboldala ide kattintva érhető el.

Ezt olvastad már?

Újra vannak szálláshelyeink korlátozott számban.

Ezt olvastad már?

Amerre a hiúz is jár

Amerre a hiúz is jár

Hazánk legvadregényesebb hegysége a Börzsöny, melynek központi része az ősvulkán korában keletkezett. Az égfelé magasló vulkáni ormok maradványai alatt húzódik meg a Csarna-völgy, ahol a láthatatlan nagymacskák, a hiúzok lefolyó populációja él. Meghódítjuk a Holló-kő és a Salgóvár gerincét, majd a katlannak nevezett, hosszú évek óta érintetlen völgyben térünk vissza a kisvasút végállomásához. 

Mikor?

Változás! Egy időben indul mind a két túra.

2019. január 27. vasárnap, 09:00
Találkozó 08:45-kor. Tempófüggő

 

Kérjük, tömegközlekedéssel, vagy tele kocsival érkezz, hogy mindenki számára jusson parkolóhely, mely száma véges. Kisvasút opció.

Hol?

Mit vigyek?

Ételt, italt
Fényképezőgépet
Jó hangulatot
Meleg, téli öltözetet
Szükség esetén túrabotot
Zárt, téli túracipőt

Létszámkorlát

Maximum 150 fő vehet részt a túrán, 75 a gyorsított, 75 a kényelmesebb tempójú távon.

Részvételi díj?

1000 Ft., mely előre utalandó a jelentkezési lap kitöltését követően a Túrafüggő bankszámlájára (16200230-10024065, Magnet Bank). A részvételi díj a túraszervezést, a túravezetést és az esetleges engedélyek beszerzését tartalmazza, szolgáltatás a túrán nincs. Minden gyermek emléklapot kap.

A kisvasút díját később tudjuk meghatározni.

Amerre a hiúz is jár

A Börzsöny északnyugati lankáinak sűrűjében húzódik meg a Magas-Börzsöny vulkáni kalderája, a Csóványos, a Magosfa, a Nagy-Hideg-hegy, a Vár-bükk, a Miklós-vár, a Salgóvár, a Kövirózsás, a Holló-kő, a Jancsi-hegy és a Godóvár égig érő csúcsa alatt Magyarország egyetlen vulkáni eredetű középhegységi katlana, a Csarna-völgy, vagy másik nevén a Fekete-völgy. Túránk kiindulópontja az eddig közlekedő kisvasút végállomása, ahol a zöld tansövény jelzés a piros négyzettel megkezdi emelkedését a hajdani vulkán egyik pereme felé. Nem is ajánlott túlöltözni, hiszen az első emelkedőnk egy kilométeren 120 méter szintemelkedést tartalmaz, így biztosan kellően be fogunk melegedni. Ráadásul ez a hullámvasutazás, a meredélyek és a lejtmenetek harmóniájával az első hat kilométert végig jellemzi is, ahol a szintemelkedés mind a 485 méterét le is küzdjük. Már az út elején érdemes hátra-hátra nézni, hiszen zseniális, ahogy a felfelé haladással más-más perspektívába kerülnek az első mondatban említett hegycsúcsok. A Világos-pallagnál áttérünk a piros sáv jelzése.

Érdemes megfordulni a panoráma miatt. Fotó: Tolnai Balázs
Életet is adnak a kidől fák. Fotó: Tolnai Balázs
Az útvonal egyik jellemzője a sziklás talaj. Fotó: Tolnai Balázs

Az első pihenőnket a Jancsi-hegyen tartjuk, annak is a második, magasabb pontján, ahonnan szemkápráztató panoráma tárul elénk. Már 586 méter magasan járunk ekkor, s a felérkezéskor szaporább légzés emlékeztet majd minket arról, hogy 300 méterről indultunk. A kis fennsíkszerű csúcs az első bástyája a katlannak északnyugati irányban, melyből fakadóan szeles. Érdemes a pihenő alatt felöltözni, s majd az újabb emelkedők leküzdésénél nekivetkőzni. Utunk a piros sáv jelzésen folytatjuk az Ökör-orom nevű helyenként szűk, sziklákkal tarkított ösvényen.

A Jancsi-hegy alsó kilátópontja. Fotó: Tolnai Balázs
A Jancsi-hegy felső kilátópontja. Fotó: Tolnai Balázs
Sziklák az Ökör-ormon, a Kőtengernél. Fotó: Tolnai Balázs

A folyamatosan emelkedő úton haladva a különleges sziklaformációk és a letört szikladarabok jelzik, hogy elértük a nevéhez hű Kőtengert. A fölénk magasló bükkösök és tölgyesek, melyek a környéket döntően jellemzik, leveleiktől megszabadultak, így nem csupán az utat színesítik, hanem átlátást is biztosítanak vastag törzsük között, így az Ipoly medencéje és települései is jól kivehetőek, nem úgy, mint nyáron, amikor még napsütésben is igen csak sötét marad a sűrű növényzet miatt. Két mászás uralja ezt a szakaszt, melyekből az elsőn már átestünk, míg a másik a Holló-kő tényleg szavakba önthetetlen panorámájáért állít elénk némi kihívást. Nem is tudom, hogy van-e hazánkban ennél szebb. A vadregényes Börzsöny vulkánjának romjai tárulnak elénk azokkal a csodálatos, érintetlen hegycsúcsokkal, melyeknek a meghódítása fáradtságos. Láthatjuk a patakok által vájt útvonalakat a hegyoldalakban, vagy az alattunk elterülő Csarna-völgyet, mely maga az érintetlenség, a csend, a nyugalom jelképe. Második pihenőnk közben elgondolkodhatunk azon, miként nyerte vissza a természet ezt a területet. Emberi beavatkozás nyomát sem látjuk, pedig egykor alattunk, s szemben velünk számos kisvasútvonal üzemelt ipari céllal. Mára minden újra a Börzsönyé és ezt 685 méter magasról csodálhatjuk meg. És ez maradjon is így.

Tekereg az út a Holló-kőre. Fotó: Tolnai Balázs
Bámulatos kilátás a Holló-kőről. Fotó: Tolnai Balázs
Csúcstábla. Fotó: Tolnai Balázs

Miután kibámészkodtuk magunkat, folytatjuk utunkat az egyre magashegyibb viszonyok között. A szél kitartóan fúj még akkor is, amikor kicsit ereszkedünk, hogy a Kövirózsás 696 méteres ormát meghódítsuk. Magáról a csúcsról ugyan nincs kilátás, ám a későbbiekben bal kéz felé lesz lehetőség pásztázni a terepet de csak úgy, hogy nagyon figyelünk az útra is, hiszen helyenként szó szerint a szakadék szélén táncolunk. Csak óvatosan! A Kövirózsás és a Salgóvár nyergében (Vár-nyereg) csatlakozik be Perőcsényből a piros kereszt jelzés, melynek térképeken szereplő neve a Váci út. Itt kezdődik meg a túra utolsó emelkedője. A 715 méteres csekély romról kevés említést találtunk, de a leírások alapján úgy tűnik, hogy a Salgóvárat a tatarjárást követően a Hontpázmány nemzetség tagjai emelték. A pusztulását későbbi ura, Salgói Miklós hamispénz-verésének köszönhette, akit 1421-ben örökre száműztek és két várát, Salgót és Benét földig rombolták. Erről árulkodnak a romok, melyekről szép kilátás tárul elénk.

Előttünk a túra utolsó kihívása. Fotó: Tolnai Balázs
Árulkodó maradványok. Fotó: Tolnai Balázs
A Salgóvár panorámája. Fotó: Tolnai Balázs

Nagyon óvatosan ereszkedünk le a Salgóvár sziklamaradványain. Egyrészt szűkös, másrészt ingoványos alattunk a talaj, így nem kockáztatjuk meg az esetleges baleseteket. Ugyan a Vár-bükk 743 méter magas csúcsa előttünk úgy tűnik, kikerülhetetlen, izgulni nem kell, mellette vezet a piros kereszt jelzés, melyet egészen a Börzsönyi Kéktúra útvonaláig követünk. Az ereszkedéssel enyhül a szél, érezhetővé válik, hogy lassan a hiúz, nyugodt, csendes vidékére érkezünk. Mint ahogy az is jelzi, hogy egyre több az erre utaló lábnyom is a Bánya-tetőn. A piros kereszt jelzést a Pintér-bércen váltjuk a kék sávra, amikor még mindig 576 méter magasan járunk arra, ahol a börzsönyi hiúz is gyakorta megfordul. A fantomként élő állatról régóta beszélnek, de azt ritkán, csak és kizárólag kameracsapdával tudták lencsevégre kapni. A hegység adta lehetőségekhez maximálisan alkalmazkodó nagymacska a rejtőzködés nagymestere, kiválóan mászik fára és zömében kisebb rágcsálókkal és patás vadfajokkal táplálkozik.

Árulkodó lábnyomok. Fotó: Tolnai Balázs
Kameracsapdás felvétel. Fotó: ifj. Darányi László
A nyugalom erdeje. Fotó: Tolnai Balázs

Rövidesen rátérünk a kék sáv jelzésre, mely a Börzsönyi Kéktúra útvonalát jelöli Diósjenő és Szob között. Ezen ereszkedünk le a német úton, mely a Pintér-patak, a Kuruc-patak és a Szoros-patak szomszédságában lejt és kanyarog. Esőzésben és olvadáskor nagyon hangosak a vízfolyások. A Hamuház közelében lévő vadetetőnél tűnik fel első ízben a hajdani kisvasút nyoma. 1913-ban kezdték a ma is meglévő csarnavölgyi vonal építését. Ez a szakasz külön nevet kapott, a Csarnavölgyi Vasút a Kemence-Wirterház-Hamuház-Halyagos 9,4 km-es vonalon futott. 1993 tavaszán a már évek óta gondozatlan pálya állapota leromlott, félő volt teljes pusztulása. 1995 áprilisában a hirtelen lezúdult eső felduzzasztotta a Csarna-patak vizét, a lezúduló áradat több hidat elsodort, támfalakat döntött le, számos ponton veszedelmes alámosódásokat okozott a töltéseken. A Hamuház feletti vonalrész valamennyi hídja megsemmisült, az ellenfalak leomlottak. A vonalon több alámosódás jelentkezett, a végállomás fele elsodródott, a töltés több ponton jelentősen megsérült.

Még egyben maradt vasúti híd a Csarna-völgyben. Fotó: Tolnai Balázs
A Hamuház. Fotó: Tolnai Balázs
Magányos csillék várakoznak a patakzúgásban. Fotó: Tolnai Balázs

A Hamuház állomást 10-20 cm vastag köves-földes hordalék temette be. A Hamuház-Kemence közötti vashidak közül egyet szintén elsodort az ár, az ellenfalak alatt alámosódások keletkeztek. Mivel ezen a szakaszon a hidak erősebb építésűek, jobban ellenálltak az árnak. A töltés két helyen, a kemencei strand és a drinói vonal elágazóállomása előtt mosódott alá, e két hely közül az utóbbi veszélyesebb. Ugyanebben az évben a vasút jelenlegi kezelője az Ipoly Erdő Rt. a vasutat leselejtezte, ez a biztosító feltétele volt az árvízkárok fizetésekor. A csapások ezzel nem értek véget. A fent említett árvizet 1999 nyarán újabb, még veszedelmesebb áradás követte. Úgy tűnt, ez végleg pontot tesz a kisvasút történetére. A hidak közül kettő maradt állva, de azok is használhatatlanná váltak. A pálya helyenként több méteres mélység fölött lóg a levegőben, másutt egy-két méter vastag törmelék fedi. A Kemence környéki, 600 mm-es, egykor több mint félszáz kilométernyi hálózatból ma már csak a csarnavölgyi vonal nem egészen nyolc kilométere fekszik a helyén. De megvan, és őrzi az egykori börzsönyi erdei pályák hangulatát.

Leomlott vasúti híd a Csarna-völgyben. Fotó: tolnai Balázs
Néhol teljesen eltűnt a sínpár. Fotó: Tolnai Balázs
Alámosás. Fotó: Tolnai Balázs

Tombold ki, te özönvíz, tombold ki magadat, mutasd mélységes medred, s dobáld a fellegekre bőszült tajtékodat; Jegyezd vele az égre örök tanúságul: habár fölül a gálya, s alul a víznek árja, azért a víz az úr! – jut eszünkbe Petőfi Sándor Föltámadott a tenger című költeménye, ahogy járjuk a völgyet. A Börzsöny nem viccel és elveszi azt, ami az övé. Itt minden az elmúlásra emlékeztet, vele párhuzamosan pedig az újjászületésre. Elmúlik az a dicsőséges ipari korszak, amikor a Csarna-völgyben még szerelvények hordták a fát, a sziklákat és vele egyetemben az itt dolgozókat, ami azt jelenti, hogy szépen lassan, de újjászületik ez a sebzett, újfent érintetlen vidék. A kék sáv jelzés számtalan alkalommal keresztezi a helyenként bővizű patakot, így fel kell készülnünk arra, hogy néhol beázik lábbelink. A leomlott hidakon átkelni balesetveszélyes, így azt senkinek sem ajánljuk. Míg merengünk, csodálkozunk a környék szépségein, hamarosan kiérünk a vadregényes völgyből és befejezzük egyik legszebb hazai túránkat.

Vízesés a Börzsönyben. Fotó: Tolnai Balázs
Vad vidék. Fotó: Tolnai Balázs
Magányos kocsi. Fotó: Tolnai Balázs

Ez a vezetett túra 11,544 kilométer hosszú és 485 méter szintemelkedést tartalmaz. 

Lemondás, átruházás

Jelentkezési díjat vissza nem utalunk, de egy másik túrára átvezetjük, beszámítjuk, így nem veszik el a vezetett túrákon, ha ezt legkésőbb 2019.01.04 23:59-ig e-mailben jelzed a hello@turafuggo.hu címen. A túra indulási időpontja előtt 24 óráig a nevezésed másra átruházható, ha ezt e-mailben jelzed a hello@turafuggo.hu címen.

  • A leírásban felhasználtuk a Kemencei Erdei Múzeumvasút weboldalán található történeti leírást. További érdekességekért érdemes ide ellátogatnotok.

Ezt olvastad már?

A Pilis legendáinak nyomában

A Pilis legendáinak nyomában

A 2019-es esztendő első túráját három távon hirdetjük meg. A legrövidebb a Holdvilág-árok meseszép, legendákkal tarkított útvonalán vezet, a közepes táv meghódítja a Bölcső-hegyet, míg a leghosszabb a Denke-gyilkosság helyszínét is felkutatja a környék valamennyi attrakciója mellett. 

A Denke-gyilkosság nyomában

14,311 km és 611 m szintemelkedés

A Bölcső-hegy és a Csikóvárak

10,639 km és 521 m szintemelkedés

A Holdvilág-árok és legendái

5,384 km és 211 m szintemelkedés

Ezt olvastad már?

A Bölcső-hegy és a Csikóvárak

A Bölcső-hegy és a Csikóvárak

A közepes hosszúságú túrán bejárjuk a Holdvilág-árkot, megmásszuk a Bölcső-hegyet, kortyolunk a Lajos-forrásból és hullámvasutazunk egyet a Csikóvárakon. Amennyiben többet bírsz hat kilométernél, de télen nem mennél 15-öt, ez a Te távod!

Mikor?

2019. január 13. vasárnap, 09:30
Találkozó 09:15-kor

 

Kérjük, tömegközlekedéssel, vagy tele kocsival érkezz, hogy mindenki számára jusson parkolóhely, mely száma véges.

Hol?

Mit vigyek?

Ételt, italt
Fényképezőgépet
Jó hangulatot
Meleg, téli öltözetet
Szükség esetén túrabotot
Zárt, téli túracipőt

Részvételi díj?

500 Ft., mely előre utalandó a jelentkezési lap kitöltését követően a Túrafüggő bankszámlájára (16200230-10024065, Magnet Bank). A részvételi díj a túravezetést és az esetleges engedélyek beszerzését tartalmazza, szolgáltatás a túrán nincs.

A Bölcső-hegy és a Csikóvárak

Túránk kiindulópontja a Pomáz-Kiskovácsi puszta szomszédságában található Csikóváraljai turistaház parkolója. Autóval a Pomázt követő csobánkai jobb-bal kanyarkombinációt követően a buszmegállónál jobbra kanyarodva tudjuk megközelíteni, végig műúton haladva. A parkoló kapacitása véges, ezért érdemes a tömegközlekedést választani Pomázról. Utunkat a zöld körséta jelzésen a műút kanyarulatán haladva kezdjük Kiskovácsi irányába. Rövid barangolást követően jobbra az erdőbe vágunk, ahol kisebb emelkedők és kanyarulatok áradatában hátulról érintjük a Gálfi Béla Nonprofit Kft., azaz Magyarország második legnagyobb pszichiátriai intézményének kerítéseit. Ha már a legendák túráját hirdetjük meg, érdekesnek tűnhet megemlíteni, hogy a pomázi mende-mondák szerint az elmegyógyintézet, az alkoholelvonó, a szociális otthon és ambulancia betegei pizsamában lejárnak Pomázra kéregetni és/vagy alkoholért. Az Origo beszámolója szerint egyszer egy beteg az óvoda körül sétálgatott fürdőköpenyben, majd visszatérte után nyakon szúrta az intézetben egyik betegtársát. De akadtak még érdekességek: „Egy esős éjjelen majdnem frontális ütközést okozott egy ápolt, aki a tócsákat kerülgetve botladozott a város felé, pár éve pedig egy teljesen meztelen férfit kergetett a rendőrség és a polgárőrség a pilisi erdőkben“.

Az erdőben barangolva hamar elérjük a vadregényes szurdok bejáratát. A Holdvilág-árok számos legenda színhelye, többek között Attila városának és Árpád fejedelem temetkezési helyének is. Az út helyenként köveken, falépcsőkön és hidakon kanyarog, ráadásul a szurdok végén egy fémlétrán tudjuk azt elhagyni, hogy utunkat folytathassuk. Még a szurdokban az út mentén a Domini-forrás kiépített foglalata nyújt frissítési lehetőséget. Barlangokkal is találkozunk az impozáns sziklák oldalaiban. Ilyen az Y-ágú-barlang, a Vízesés alatti-barlang, a Remete-barlang és a Weislich-barlang. Közülük három is mesterséges.

Az 1999. évi özönvízszerű esőzések hatására a Holdvilág-árok és környezete jelentősen átalakult. Az árvíz hidakat és turistautakat sodort el, melyek romjain körültekintően kell haladnunk, ráadásul a patak is új mederben folyik, melyet számtalanszor keresztezünk. A ledőlt erdőállomány helyén a partoldal meredek rézsűi folyamatosan pusztulnak. Az erózió következtében kisebb-nagyobb kövek, sziklák indulhatnak és indulnak is meg a magasból az árok mélye felé. Az útszakaszon éppen ezért a fokozottnál is magasabb figyelem szükséges.

A szurdokba lépve érezhető valami különleges. A hely szelleme, az árok legendái áthatják az arra járó gondolatait. Valóban itt temették el Árpád fejedelmet? „Ezután az Úr megtestesülésének kilencszázhetedik esztendejében Árpád vezér is elköltözött ebből a világból. Tisztességgel temették őt el egy kis folyónak a forrása felett, amely kőmederben folyik alá Attila király városába. Egyszersmind ott a magyarok megtérése után a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére egyház épült, amelyet Fejérnek hívnak” – áll Anonymus Gesta Hungarorumában. Ezen állítás alapján feltételezik azt, hogy Árpád temetkezési helye a Holdvilág-árokban található. Ezen forrás nyomán vágta bele magát a múlt században Sashegyi Sándor régészkutató, aki szerint a Holdvilág-árok fejedelmi temetkezési hely volt, és itt kell keresni Árpád fejedelem sírját. Azonban ezen állítást sem ő, sőt később Michnai Attila sem igazolta. A Weislich-barlang sziklába vájt lejárata lépcsős, s végében egy sírhelyhez hasonlító terem van, ami tovább növeli a legenda valóságalapját. Néhányan úgy gondolják, hogy nem csupán Árpádhoz, hanem Attilához is köthető a meseszép szurdok, akinek ókori városa, Szikambria is itt állt. Vajon mi lehet az igazság?

Sétánk során ámulunk és bámulunk a körénk tornyosuló sziklafalak és az ég felé magasló fák láttán, miközben gondosan ügyelünk arra, hogy egyszer se csobbanjon lábunk a Domini-forrás alattunk kanyargó patakjában, vagy ne essünk el a leomlott szikladarabokban, elhordott súlyos faágakban. A szurdok végén található barlangok közül az Y-ágút tudjuk biztonságosan belülről megcsodálni, amit meg is teszünk. A mesterséges járat két ága végén gyertyamaradványokat találunk. A mende-mondák úgy tartják, táltos szertatásokat szoktak benne végezni. Elhagyni kétféleképpen tudjuk az árkot. A bátrabbak a létrán tudnak kimászni, míg a kevésbé kockázatvállalók némi visszasétával lépcsőn jutnak el a Weislich-barlanghoz, ahol kutatás folyik a korábban említett két legenda igazolására.

Már nem élvezhetjük sokáig a környék varázsát, hiszen rövidesen véget ér a Holdvilág-árok és megkezdjük az emelkedést a Pörgelóci-hegy oldalában. A kanyargó, több ízben széles turistaút keresztezi a Lom-hegy felé vezető utat, mely az egykori légvédelmi bázisra vezet. A Lom-hegy tetején működött, 1981-től 1996-ig a MH 11. DUNA Légvédelmi Rakéta Dandár egykori MN6360 11/9. Pilisszentlászló-Dél (Lom-hegy) elnevezésű, „Vésnök” hívójelű komplexuma. A légvédelmi objektumban több rakétakilövő állást helyeztek el, a föld alatti rejtett építményekben felderítő lokátorok és különböző egyéb technikák kaptak helyet. A bázis fegyverzete SZ–125 Nyeva–M rövid hatótávolságú rakétákból állt. Mára lepusztult. A Csikóvárak elágazásához érve, ahol ma még fogunk járni balra kanyarodunk.

Tartjuk a piros kereszt jelzést egészen addig, míg le nem ágazik róla a zöld háromszög. Ösvényünk helyenként szűkös, szúrós bokrokkal tarkított, ezért opció lehet a a korábban említett bázisra vezető útra térni. Az 588 méter magas Bölcső-hegyre, hol korábban kilátó állt, még bő ötven méter szintemelkedést kell leküzdenünk. A Bölcső-hegy térségében és a környéken zajlott 1947-ben az egyik legtöbb emberéletet követelő magyarországi bűncselekmény, a szentendrei tömeggyilkosság.  Nem messze innen történt hajdanán, hogy egy magyarul nem beszélő félmeztelen fiatalember szóba elegyedett ott túrázókkal, akik közül kettőt minden előzmény nélkül lelőtt, majd elmenekült. Bükkipusztán vélhetően ugyanezen személy kegyetlenül végzett öt fiatallal is.

A hegyről meredek út vezet lefelé a Lajos-forráshoz, mely egyes hagyományok szerint már évszázadok óta Nagy Lajos király nevét őrzi, aki szeretett vadászni ezen a környéken. A környéken a 18. század elejétől megtelepült szerbek Dobrá voda néven tartották számon a forrást, e név magyar megfelelője, a Jóvíz-dűlő lett később a környék egyik hivatalos elnevezése is. A ma is látható forrásmedencét 1908-ban építette a Magyar Turista Egyesület „Péntekiek” asztaltársasága, Gabrinyi Sámuel építész bevonásával, a forrást pedig a vidéket akkoriban tulajdonló báró Podmaniczky Lajos után nevezték el. A forrás mellett turistaház épült, előtte tágas buszfordulót is kialakítottak, hogy a környék menetrend szerinti, illetve turistabuszokkal is megközelíthető legyen. Kár, hogy már a turistaház nem üzemel, sőt, az enyészet zilálja és busz sem jár ide. A forrásból kifolyó víz a Jóvízű-patakot táplálja, de foglalása úgy van kialakítva, hogy az arra járók is tudnak vételezni belőle kisebb űrtartalmú edényzetbe. A közelben található figyelmeztető kiírás szerint a víz saját felelősségre iható.

Enyhe emelkedővel térünk vissza a korábban már érintett elágazáshoz, ahol a Csikóvárak irányába fordulunk. Előbb a nagyot, mely 556 méter magas, majd a 485 méterre magasló kicsit érintjük. A Csikóvárak területén több olyan, kisebb-nagyobb lefolyástalan terület található, ahol sajátságos hegyvidéki vizes élőhelyek, itteni elnevezésükkel tólakok alakultak ki. A Nagy-Csikóvár csúcsától déli irányban két ilyen jelentősebb kiterjedésű változó vízjárású vizes élőhely terül el, ezek közül a nagyobbik – a kettő közül délkeletebbre fekvő – több térképen a Csikóvári-tó nevet viseli, míg a másikat a turistatérképek általában névtelennek jelölik. Tovább ereszkedve a Gyopár-forrásnál váltunk a zöld négyzet jelzésre, melyen visszaérünk a Csikóváraljai turistaház parkolójába.

Ez a vezetett túra 10,639 kilométer hosszú és 521 méter szintemelkedést tartalmaz. A Túrafüggő Éremszerző Mozgalomban elszámolható. 

Lemondás, átruházás

Jelentkezési díjat vissza nem utalunk, de egy másik túrára átvezetjük, beszámítjuk, így nem veszik el a vezetett túrákon, ha ezt legkésőbb 2019.01.04 23:59-ig e-mailben jelzed a hello@turafuggo.hu címen. A túra indulási időpontja előtt 24 óráig a nevezésed másra átruházható, ha ezt e-mailben jelzed a hello@turafuggo.hu címen.

Ezt olvastad már?