Amerre a hiúz is jár

Amerre a hiúz is jár

Hazánk legvadregényesebb hegysége a Börzsöny, melynek központi része az ősvulkán korában keletkezett. Az égfelé magasló vulkáni ormok maradványai alatt húzódik meg a Csarna-völgy, ahol a láthatatlan nagymacskák, a hiúzok lefolyó populációja él. Meghódítjuk a Holló-kő és a Salgóvár gerincét, majd a katlannak nevezett, hosszú évek óta érintetlen völgyben térünk vissza a kisvasút végállomásához. 

Mikor?

Változás! Egy időben indul mind a három túra.

2019. január 27. vasárnap, 09:00
Találkozó 08:45-kor. Tempófüggő

 

Kérjük, tömegközlekedéssel, vagy tele kocsival érkezz, hogy mindenki számára jusson parkolóhely, mely száma véges. Kisvasút opció.

Hol?

Mit vigyek?

Ételt, italt
Fényképezőgépet
Jó hangulatot
Meleg, téli öltözetet
Szükség esetén túrabotot
Zárt, téli túracipőt

Létszámkorlát

Maximum 150 fő vehet részt a túrán, 75 a gyorsított, 75 a kényelmesebb tempójú távon.

Részvételi díj?

1000 Ft., mely előre utalandó a jelentkezési lap kitöltését követően a Túrafüggő bankszámlájára (16200230-10024065, Magnet Bank). A részvételi díj a túraszervezést, a túravezetést és az esetleges engedélyek beszerzését tartalmazza, szolgáltatás a túrán nincs. Minden gyermek emléklapot kap.

A kisvasút díját később tudjuk meghatározni.

Amerre a hiúz is jár

A Börzsöny északnyugati lankáinak sűrűjében húzódik meg a Magas-Börzsöny vulkáni kalderája, a Csóványos, a Magosfa, a Nagy-Hideg-hegy, a Vár-bükk, a Miklós-vár, a Salgóvár, a Kövirózsás, a Holló-kő, a Jancsi-hegy és a Godóvár égig érő csúcsa alatt Magyarország egyetlen vulkáni eredetű középhegységi katlana, a Csarna-völgy, vagy másik nevén a Fekete-völgy. Túránk kiindulópontja az eddig közlekedő kisvasút végállomása, ahol a zöld tansövény jelzés a piros négyzettel megkezdi emelkedését a hajdani vulkán egyik pereme felé. Nem is ajánlott túlöltözni, hiszen az első emelkedőnk egy kilométeren 120 méter szintemelkedést tartalmaz, így biztosan kellően be fogunk melegedni. Ráadásul ez a hullámvasutazás, a meredélyek és a lejtmenetek harmóniájával az első hat kilométert végig jellemzi is, ahol a szintemelkedés mind a 485 méterét le is küzdjük. Már az út elején érdemes hátra-hátra nézni, hiszen zseniális, ahogy a felfelé haladással más-más perspektívába kerülnek az első mondatban említett hegycsúcsok. A Világos-pallagnál áttérünk a piros sáv jelzése.

Érdemes megfordulni a panoráma miatt. Fotó: Tolnai Balázs
Életet is adnak a kidől fák. Fotó: Tolnai Balázs
Az útvonal egyik jellemzője a sziklás talaj. Fotó: Tolnai Balázs

Az első pihenőnket a Jancsi-hegyen tartjuk, annak is a második, magasabb pontján, ahonnan szemkápráztató panoráma tárul elénk. Már 586 méter magasan járunk ekkor, s a felérkezéskor szaporább légzés emlékeztet majd minket arról, hogy 300 méterről indultunk. A kis fennsíkszerű csúcs az első bástyája a katlannak északnyugati irányban, melyből fakadóan szeles. Érdemes a pihenő alatt felöltözni, s majd az újabb emelkedők leküzdésénél nekivetkőzni. Utunk a piros sáv jelzésen folytatjuk az Ökör-orom nevű helyenként szűk, sziklákkal tarkított ösvényen.

A Jancsi-hegy alsó kilátópontja. Fotó: Tolnai Balázs
A Jancsi-hegy felső kilátópontja. Fotó: Tolnai Balázs
Sziklák az Ökör-ormon, a Kőtengernél. Fotó: Tolnai Balázs

A folyamatosan emelkedő úton haladva a különleges sziklaformációk és a letört szikladarabok jelzik, hogy elértük a nevéhez hű Kőtengert. A fölénk magasló bükkösök és tölgyesek, melyek a környéket döntően jellemzik, leveleiktől megszabadultak, így nem csupán az utat színesítik, hanem átlátást is biztosítanak vastag törzsük között, így az Ipoly medencéje és települései is jól kivehetőek, nem úgy, mint nyáron, amikor még napsütésben is igen csak sötét marad a sűrű növényzet miatt. Két mászás uralja ezt a szakaszt, melyekből az elsőn már átestünk, míg a másik a Holló-kő tényleg szavakba önthetetlen panorámájáért állít elénk némi kihívást. Nem is tudom, hogy van-e hazánkban ennél szebb. A vadregényes Börzsöny vulkánjának romjai tárulnak elénk azokkal a csodálatos, érintetlen hegycsúcsokkal, melyeknek a meghódítása fáradtságos. Láthatjuk a patakok által vájt útvonalakat a hegyoldalakban, vagy az alattunk elterülő Csarna-völgyet, mely maga az érintetlenség, a csend, a nyugalom jelképe. Második pihenőnk közben elgondolkodhatunk azon, miként nyerte vissza a természet ezt a területet. Emberi beavatkozás nyomát sem látjuk, pedig egykor alattunk, s szemben velünk számos kisvasútvonal üzemelt ipari céllal. Mára minden újra a Börzsönyé és ezt 685 méter magasról csodálhatjuk meg. És ez maradjon is így.

Tekereg az út a Holló-kőre. Fotó: Tolnai Balázs
Bámulatos kilátás a Holló-kőről. Fotó: Tolnai Balázs
Csúcstábla. Fotó: Tolnai Balázs

Miután kibámészkodtuk magunkat, folytatjuk utunkat az egyre magashegyibb viszonyok között. A szél kitartóan fúj még akkor is, amikor kicsit ereszkedünk, hogy a Kövirózsás 696 méteres ormát meghódítsuk. Magáról a csúcsról ugyan nincs kilátás, ám a későbbiekben bal kéz felé lesz lehetőség pásztázni a terepet de csak úgy, hogy nagyon figyelünk az útra is, hiszen helyenként szó szerint a szakadék szélén táncolunk. Csak óvatosan! A Kövirózsás és a Salgóvár nyergében (Vár-nyereg) csatlakozik be Perőcsényből a piros kereszt jelzés, melynek térképeken szereplő neve a Váci út. Itt kezdődik meg a túra utolsó emelkedője. A 715 méteres csekély romról kevés említést találtunk, de a leírások alapján úgy tűnik, hogy a Salgóvárat a tatarjárást követően a Hontpázmány nemzetség tagjai emelték. A pusztulását későbbi ura, Salgói Miklós hamispénz-verésének köszönhette, akit 1421-ben örökre száműztek és két várát, Salgót és Benét földig rombolták. Erről árulkodnak a romok, melyekről szép kilátás tárul elénk.

Előttünk a túra utolsó kihívása. Fotó: Tolnai Balázs
Árulkodó maradványok. Fotó: Tolnai Balázs
A Salgóvár panorámája. Fotó: Tolnai Balázs

Nagyon óvatosan ereszkedünk le a Salgóvár sziklamaradványain. Egyrészt szűkös, másrészt ingoványos alattunk a talaj, így nem kockáztatjuk meg az esetleges baleseteket. Ugyan a Vár-bükk 743 méter magas csúcsa előttünk úgy tűnik, kikerülhetetlen, izgulni nem kell, mellette vezet a piros kereszt jelzés, melyet egészen a Börzsönyi Kéktúra útvonaláig követünk. Az ereszkedéssel enyhül a szél, érezhetővé válik, hogy lassan a hiúz, nyugodt, csendes vidékére érkezünk. Mint ahogy az is jelzi, hogy egyre több az erre utaló lábnyom is a Bánya-tetőn. A piros kereszt jelzést a Pintér-bércen váltjuk a kék sávra, amikor még mindig 576 méter magasan járunk arra, ahol a börzsönyi hiúz is gyakorta megfordul. A fantomként élő állatról régóta beszélnek, de azt ritkán, csak és kizárólag kameracsapdával tudták lencsevégre kapni. A hegység adta lehetőségekhez maximálisan alkalmazkodó nagymacska a rejtőzködés nagymestere, kiválóan mászik fára és zömében kisebb rágcsálókkal és patás vadfajokkal táplálkozik.

Árulkodó lábnyomok. Fotó: Tolnai Balázs
Kameracsapdás felvétel. Fotó: ifj. Darányi László
A nyugalom erdeje. Fotó: Tolnai Balázs

Rövidesen rátérünk a kék sáv jelzésre, mely a Börzsönyi Kéktúra útvonalát jelöli Diósjenő és Szob között. Ezen ereszkedünk le a német úton, mely a Pintér-patak, a Kuruc-patak és a Szoros-patak szomszédságában lejt és kanyarog. Esőzésben és olvadáskor nagyon hangosak a vízfolyások. A Hamuház közelében lévő vadetetőnél tűnik fel első ízben a hajdani kisvasút nyoma. 1913-ban kezdték a ma is meglévő csarnavölgyi vonal építését. Ez a szakasz külön nevet kapott, a Csarnavölgyi Vasút a Kemence-Wirterház-Hamuház-Halyagos 9,4 km-es vonalon futott. 1993 tavaszán a már évek óta gondozatlan pálya állapota leromlott, félő volt teljes pusztulása. 1995 áprilisában a hirtelen lezúdult eső felduzzasztotta a Csarna-patak vizét, a lezúduló áradat több hidat elsodort, támfalakat döntött le, számos ponton veszedelmes alámosódásokat okozott a töltéseken. A Hamuház feletti vonalrész valamennyi hídja megsemmisült, az ellenfalak leomlottak. A vonalon több alámosódás jelentkezett, a végállomás fele elsodródott, a töltés több ponton jelentősen megsérült.

Még egyben maradt vasúti híd a Csarna-völgyben. Fotó: Tolnai Balázs
A Hamuház. Fotó: Tolnai Balázs
Magányos csillék várakoznak a patakzúgásban. Fotó: Tolnai Balázs

A Hamuház állomást 10-20 cm vastag köves-földes hordalék temette be. A Hamuház-Kemence közötti vashidak közül egyet szintén elsodort az ár, az ellenfalak alatt alámosódások keletkeztek. Mivel ezen a szakaszon a hidak erősebb építésűek, jobban ellenálltak az árnak. A töltés két helyen, a kemencei strand és a drinói vonal elágazóállomása előtt mosódott alá, e két hely közül az utóbbi veszélyesebb. Ugyanebben az évben a vasút jelenlegi kezelője az Ipoly Erdő Rt. a vasutat leselejtezte, ez a biztosító feltétele volt az árvízkárok fizetésekor. A csapások ezzel nem értek véget. A fent említett árvizet 1999 nyarán újabb, még veszedelmesebb áradás követte. Úgy tűnt, ez végleg pontot tesz a kisvasút történetére. A hidak közül kettő maradt állva, de azok is használhatatlanná váltak. A pálya helyenként több méteres mélység fölött lóg a levegőben, másutt egy-két méter vastag törmelék fedi. A Kemence környéki, 600 mm-es, egykor több mint félszáz kilométernyi hálózatból ma már csak a csarnavölgyi vonal nem egészen nyolc kilométere fekszik a helyén. De megvan, és őrzi az egykori börzsönyi erdei pályák hangulatát.

Leomlott vasúti híd a Csarna-völgyben. Fotó: tolnai Balázs
Néhol teljesen eltűnt a sínpár. Fotó: Tolnai Balázs
Alámosás. Fotó: Tolnai Balázs

Tombold ki, te özönvíz, tombold ki magadat, mutasd mélységes medred, s dobáld a fellegekre bőszült tajtékodat; Jegyezd vele az égre örök tanúságul: habár fölül a gálya, s alul a víznek árja, azért a víz az úr! – jut eszünkbe Petőfi Sándor Föltámadott a tenger című költeménye, ahogy járjuk a völgyet. A Börzsöny nem viccel és elveszi azt, ami az övé. Itt minden az elmúlásra emlékeztet, vele párhuzamosan pedig az újjászületésre. Elmúlik az a dicsőséges ipari korszak, amikor a Csarna-völgyben még szerelvények hordták a fát, a sziklákat és vele egyetemben az itt dolgozókat, ami azt jelenti, hogy szépen lassan, de újjászületik ez a sebzett, újfent érintetlen vidék. A kék sáv jelzés számtalan alkalommal keresztezi a helyenként bővizű patakot, így fel kell készülnünk arra, hogy néhol beázik lábbelink. A leomlott hidakon átkelni balesetveszélyes, így azt senkinek sem ajánljuk. Míg merengünk, csodálkozunk a környék szépségein, hamarosan kiérünk a vadregényes völgyből és befejezzük egyik legszebb hazai túránkat.

Vízesés a Börzsönyben. Fotó: Tolnai Balázs
Vad vidék. Fotó: Tolnai Balázs
Magányos kocsi. Fotó: Tolnai Balázs

Ez a vezetett túra 11,544 kilométer hosszú és 485 méter szintemelkedést tartalmaz. 

Lemondás, átruházás

Jelentkezési díjat vissza nem utalunk, de egy másik túrára átvezetjük, beszámítjuk, így nem veszik el a vezetett túrákon, ha ezt legkésőbb 2019.01.04 23:59-ig e-mailben jelzed a hello@turafuggo.hu címen. A túra indulási időpontja előtt 24 óráig a nevezésed másra átruházható, ha ezt e-mailben jelzed a hello@turafuggo.hu címen.

  • A leírásban felhasználtuk a Kemencei Erdei Múzeumvasút weboldalán található történeti leírást. További érdekességekért érdemes ide ellátogatnotok.

Ezt olvastad már?

A Pilis legendáinak nyomában

A Pilis legendáinak nyomában

A 2019-es esztendő első túráját három távon hirdetjük meg. A legrövidebb a Holdvilág-árok meseszép, legendákkal tarkított útvonalán vezet, a közepes táv meghódítja a Bölcső-hegyet, míg a leghosszabb a Denke-gyilkosság helyszínét is felkutatja a környék valamennyi attrakciója mellett. 

A Denke-gyilkosság nyomában

14,311 km és 611 m szintemelkedés

A Bölcső-hegy és a Csikóvárak

10,639 km és 521 m szintemelkedés

A Holdvilág-árok és legendái

5,384 km és 211 m szintemelkedés

Ezt olvastad már?

Michelin-csillagok nyomában

Michelin-csillagok nyomában

Ezúttal egy igen különleges túrára invitálunk Titeket, ami valójában nem is kizárólag a természetjárás miatt, hanem az azt körülvevő gasztroprogramokkal szimbiózisban lesz kuriózum. Ha érdekel, hogyan kapcsolódik a borkóstoló a túrázáshoz, itt a helyed!

Vasárnap Gyöngyöspatáról indulva könnyed, ötkilométeres túrát szervezünk a Kecske-kőre, ahonnan pazar kilátás tárul elénk mind Gyöngyöspatára, mind a Mátra nyugati és központi vonulataira. A túrának Szücsiben van a cégpontja, ám aki kedvet kapott, bátran vissza is barangolhat Patára. Akinek ennyi elég, akár busszal vissza is tud utazni, ha autóját nem a célban hagyta.

Ahogy említettük, nem ez a fő momentum ezen a hétvégén. Szombaton kezdődik a rendezvény, melynek keretein belül 13 órakor közös, szintén rövid túrát teszünk a Vár-hegyre, melynek hossza kb. hat kilométer és 150 méter szintemelkedést tartalmaz. Tehát a felvezetés egy rövid túra és a lezárás is. De mi van akkor a kettő között, ami ezeknél vonzóbb?

A Magna Mátra és a Tőkések kiemelkedő egyéniségei és borászai együtt kínálják kóstolóra nedűjüket a Mátraalján. Ők azok, akik miatt erőre kapott a mátrai borvidék és akik keze munkája tükröződik a borvidék folyamatosan erősödő elismertségében. Olyan borászok tételeit kóstolhatjuk februárban, akik miatt újra felkerült a bortérképre a Mátra és immáron ezt a területet tartják az ország legígéretesebb borvidékének. Öt különleges borász, kiknek a tételeivel a Michelin-csillagos éttermek borlapjain is találkozhatsz és egy ígéretes ifjú mátrai titán, aki évről-évre ízletes borokkal bizonyítja tehetségét.

Egy felejthetetlen este emlékezetes tételekkel, melyek jól tükrözik, hogy mit tud máris a mátrai borvidék és milyen lehetőségek rejlenek még benne. Az esemény célja a mátrai borvidék, a mátrai borászatok valamint a minőségi borfogyasztás és borkóstolás népszerűsítése. A „Michelin-csillagok nyomában” eseménysorozat szeretné testközelből bemutatni Magyarország különleges bortermelőit, akik boraikkal már bekerültek a Michelin-csillagos éttermek kínálatába, valamint megismerhetünk egy tehetséges fiatal borászt minden borvidékről.

Magna Mátra-tételek 16:00-17:30 között

Ludányi Balázs

Zenit Brut pezsgő 2016
Fáy-Domb sárgamuskotály 2018
Diós kékfrankos 2017

Major Levente

Saár olaszrizling Battonage 2015
Cibike Sár-hegy olaszrizling 2012
Rajnai rizling 2015

Szignárovits Márk

Furmint 2016
Merlot 2016
Cabernet Franc 2016

A Tőkések tételei 18:30 és 20 óra között

Karner Gábor

Rajnai Rizling 2017
Pinot Noir 2017
Kékfrankos 2016

Losonci Bálint

Pinot Gris 2016
Zöldveltelini 2015
Turán 2015

Szecskő Tamás

Olaszrizling 2015/2016
Tavaszföld Kékfrankos 2016
Vitézföld Kékfrankos 2013

A két kiváló kóstoló között arra is gondoltunk, hogy ne maradjatok éhesek. 17:30 és 18:30 között hidegtálas vacsorát kínálunk mátrai különlegességekkel. Többek között a Mátrai Bivalyrezervátum kolbászai, a Mekkentő Gazdaság sajtjai, valamint a G&D Kézműves Cukrászda és Pékség különlegességei csillapítják majd éhségedet. A borkóstoló után rendelési lehetőség lesz pinceáron a borászok által bemutatott tételekből.

Részvételi díj (szombat reggeltől vasárnap délutánig):

  • A borkóstoló és a szombat esti vacsora 10.000 Ft
  • A szombat esti szállás díja 5.000 Ft (Péntek estére maradt már csak)

Van lehetőség csak a két túrán, csak a borkóstolón és a vacsorán való részvételre is. A szombat esti szállás opcionálisan vehető igénybe. A kétnapos túravezetés ingyenes, minden egyéb költség egyénileg fizetendő. Ezer forint foglalót előzetesen utalva, míg a fennmaradó összeget a helyszínen készpénzben szükséges rendezed. Természetesen az ingyenes túrákra ez nem vonatkozik. Az esemény közös rendezés a Zarándok Kalanddal.

Szállások

Pata Tanya

A szállásnak négy szobája van. A főépületben a “Megfog-lak” és a “Nyugtat-lak” 1 kétszemélyes és 2 egyszemélyes ággyal, a második épületben az “Imád-lak” 1 kétszemélyes ággyal, valamint a melléképületben a “Komál-lak” 2 kétszemélyes ággyal. Ez a szállás 850 méterre található a rendezvény központjától, a Patavár étteremtől és panziótól.

A szállás weboldala ide kattintva érhető el.

Ezt olvastad már?

Patavár panzió

A rendezvény központi helyszíne, hiszen itt lesz a borkóstoló és a vacsora is, valamint a túrák kiindulási pontja szintén a Patavár panzió. Mivel pénteki leérkezési lehetőséget is tudunk biztosítani, ebbe a panzióba nagy valószínűséggel azok kerülnek, akik ezzel az opcióval élnek. A pénteki szállás díja további 5.000 Ft/fő., amit a jelentkezésnél megjegyzésként kérünk szépen jelezni.

A szállás weboldala ide kattintva érhető el.

Ezt olvastad már?

NandiMagdi vendégház

Ez a szállás 110 méterre található a rendezvény központjától, a Patavár panziótól. A helyszínen szombaton disznóvágást tartunk, így aki kedvet kapna arra is, jelezze nekünk, s eláruljuk annak titkos részleteit.

A szállás weboldala ide kattintva érhető el.

Ezt olvastad már?

Figyelem, mind a 40 szálláshely betelt, már csak a túrákra és a borvacsorára tudunk igényt fogadni. Igény esetén szállást a környéken önállóan tudtok keresni.

Ezt olvastad már?

A Bölcső-hegy és a Csikóvárak

A Bölcső-hegy és a Csikóvárak

A közepes hosszúságú túrán bejárjuk a Holdvilág-árkot, megmásszuk a Bölcső-hegyet, kortyolunk a Lajos-forrásból és hullámvasutazunk egyet a Csikóvárakon. Amennyiben többet bírsz hat kilométernél, de télen nem mennél 15-öt, ez a Te távod!

Mikor?

2019. január 13. vasárnap, 09:30
Találkozó 09:15-kor

 

Kérjük, tömegközlekedéssel, vagy tele kocsival érkezz, hogy mindenki számára jusson parkolóhely, mely száma véges.

Hol?

Mit vigyek?

Ételt, italt
Fényképezőgépet
Jó hangulatot
Meleg, téli öltözetet
Szükség esetén túrabotot
Zárt, téli túracipőt

Részvételi díj?

500 Ft., mely előre utalandó a jelentkezési lap kitöltését követően a Túrafüggő bankszámlájára (16200230-10024065, Magnet Bank). A részvételi díj a túravezetést és az esetleges engedélyek beszerzését tartalmazza, szolgáltatás a túrán nincs.

A Bölcső-hegy és a Csikóvárak

Túránk kiindulópontja a Pomáz-Kiskovácsi puszta szomszédságában található Csikóváraljai turistaház parkolója. Autóval a Pomázt követő csobánkai jobb-bal kanyarkombinációt követően a buszmegállónál jobbra kanyarodva tudjuk megközelíteni, végig műúton haladva. A parkoló kapacitása véges, ezért érdemes a tömegközlekedést választani Pomázról. Utunkat a zöld körséta jelzésen a műút kanyarulatán haladva kezdjük Kiskovácsi irányába. Rövid barangolást követően jobbra az erdőbe vágunk, ahol kisebb emelkedők és kanyarulatok áradatában hátulról érintjük a Gálfi Béla Nonprofit Kft., azaz Magyarország második legnagyobb pszichiátriai intézményének kerítéseit. Ha már a legendák túráját hirdetjük meg, érdekesnek tűnhet megemlíteni, hogy a pomázi mende-mondák szerint az elmegyógyintézet, az alkoholelvonó, a szociális otthon és ambulancia betegei pizsamában lejárnak Pomázra kéregetni és/vagy alkoholért. Az Origo beszámolója szerint egyszer egy beteg az óvoda körül sétálgatott fürdőköpenyben, majd visszatérte után nyakon szúrta az intézetben egyik betegtársát. De akadtak még érdekességek: „Egy esős éjjelen majdnem frontális ütközést okozott egy ápolt, aki a tócsákat kerülgetve botladozott a város felé, pár éve pedig egy teljesen meztelen férfit kergetett a rendőrség és a polgárőrség a pilisi erdőkben“.

Az erdőben barangolva hamar elérjük a vadregényes szurdok bejáratát. A Holdvilág-árok számos legenda színhelye, többek között Attila városának és Árpád fejedelem temetkezési helyének is. Az út helyenként köveken, falépcsőkön és hidakon kanyarog, ráadásul a szurdok végén egy fémlétrán tudjuk azt elhagyni, hogy utunkat folytathassuk. Még a szurdokban az út mentén a Domini-forrás kiépített foglalata nyújt frissítési lehetőséget. Barlangokkal is találkozunk az impozáns sziklák oldalaiban. Ilyen az Y-ágú-barlang, a Vízesés alatti-barlang, a Remete-barlang és a Weislich-barlang. Közülük három is mesterséges.

Az 1999. évi özönvízszerű esőzések hatására a Holdvilág-árok és környezete jelentősen átalakult. Az árvíz hidakat és turistautakat sodort el, melyek romjain körültekintően kell haladnunk, ráadásul a patak is új mederben folyik, melyet számtalanszor keresztezünk. A ledőlt erdőállomány helyén a partoldal meredek rézsűi folyamatosan pusztulnak. Az erózió következtében kisebb-nagyobb kövek, sziklák indulhatnak és indulnak is meg a magasból az árok mélye felé. Az útszakaszon éppen ezért a fokozottnál is magasabb figyelem szükséges.

A szurdokba lépve érezhető valami különleges. A hely szelleme, az árok legendái áthatják az arra járó gondolatait. Valóban itt temették el Árpád fejedelmet? „Ezután az Úr megtestesülésének kilencszázhetedik esztendejében Árpád vezér is elköltözött ebből a világból. Tisztességgel temették őt el egy kis folyónak a forrása felett, amely kőmederben folyik alá Attila király városába. Egyszersmind ott a magyarok megtérése után a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére egyház épült, amelyet Fejérnek hívnak” – áll Anonymus Gesta Hungarorumában. Ezen állítás alapján feltételezik azt, hogy Árpád temetkezési helye a Holdvilág-árokban található. Ezen forrás nyomán vágta bele magát a múlt században Sashegyi Sándor régészkutató, aki szerint a Holdvilág-árok fejedelmi temetkezési hely volt, és itt kell keresni Árpád fejedelem sírját. Azonban ezen állítást sem ő, sőt később Michnai Attila sem igazolta. A Weislich-barlang sziklába vájt lejárata lépcsős, s végében egy sírhelyhez hasonlító terem van, ami tovább növeli a legenda valóságalapját. Néhányan úgy gondolják, hogy nem csupán Árpádhoz, hanem Attilához is köthető a meseszép szurdok, akinek ókori városa, Szikambria is itt állt. Vajon mi lehet az igazság?

Sétánk során ámulunk és bámulunk a körénk tornyosuló sziklafalak és az ég felé magasló fák láttán, miközben gondosan ügyelünk arra, hogy egyszer se csobbanjon lábunk a Domini-forrás alattunk kanyargó patakjában, vagy ne essünk el a leomlott szikladarabokban, elhordott súlyos faágakban. A szurdok végén található barlangok közül az Y-ágút tudjuk biztonságosan belülről megcsodálni, amit meg is teszünk. A mesterséges járat két ága végén gyertyamaradványokat találunk. A mende-mondák úgy tartják, táltos szertatásokat szoktak benne végezni. Elhagyni kétféleképpen tudjuk az árkot. A bátrabbak a létrán tudnak kimászni, míg a kevésbé kockázatvállalók némi visszasétával lépcsőn jutnak el a Weislich-barlanghoz, ahol kutatás folyik a korábban említett két legenda igazolására.

Már nem élvezhetjük sokáig a környék varázsát, hiszen rövidesen véget ér a Holdvilág-árok és megkezdjük az emelkedést a Pörgelóci-hegy oldalában. A kanyargó, több ízben széles turistaút keresztezi a Lom-hegy felé vezető utat, mely az egykori légvédelmi bázisra vezet. A Lom-hegy tetején működött, 1981-től 1996-ig a MH 11. DUNA Légvédelmi Rakéta Dandár egykori MN6360 11/9. Pilisszentlászló-Dél (Lom-hegy) elnevezésű, „Vésnök” hívójelű komplexuma. A légvédelmi objektumban több rakétakilövő állást helyeztek el, a föld alatti rejtett építményekben felderítő lokátorok és különböző egyéb technikák kaptak helyet. A bázis fegyverzete SZ–125 Nyeva–M rövid hatótávolságú rakétákból állt. Mára lepusztult. A Csikóvárak elágazásához érve, ahol ma még fogunk járni balra kanyarodunk.

Tartjuk a piros kereszt jelzést egészen addig, míg le nem ágazik róla a zöld háromszög. Ösvényünk helyenként szűkös, szúrós bokrokkal tarkított, ezért opció lehet a a korábban említett bázisra vezető útra térni. Az 588 méter magas Bölcső-hegyre, hol korábban kilátó állt, még bő ötven méter szintemelkedést kell leküzdenünk. A Bölcső-hegy térségében és a környéken zajlott 1947-ben az egyik legtöbb emberéletet követelő magyarországi bűncselekmény, a szentendrei tömeggyilkosság.  Nem messze innen történt hajdanán, hogy egy magyarul nem beszélő félmeztelen fiatalember szóba elegyedett ott túrázókkal, akik közül kettőt minden előzmény nélkül lelőtt, majd elmenekült. Bükkipusztán vélhetően ugyanezen személy kegyetlenül végzett öt fiatallal is.

A hegyről meredek út vezet lefelé a Lajos-forráshoz, mely egyes hagyományok szerint már évszázadok óta Nagy Lajos király nevét őrzi, aki szeretett vadászni ezen a környéken. A környéken a 18. század elejétől megtelepült szerbek Dobrá voda néven tartották számon a forrást, e név magyar megfelelője, a Jóvíz-dűlő lett később a környék egyik hivatalos elnevezése is. A ma is látható forrásmedencét 1908-ban építette a Magyar Turista Egyesület „Péntekiek” asztaltársasága, Gabrinyi Sámuel építész bevonásával, a forrást pedig a vidéket akkoriban tulajdonló báró Podmaniczky Lajos után nevezték el. A forrás mellett turistaház épült, előtte tágas buszfordulót is kialakítottak, hogy a környék menetrend szerinti, illetve turistabuszokkal is megközelíthető legyen. Kár, hogy már a turistaház nem üzemel, sőt, az enyészet zilálja és busz sem jár ide. A forrásból kifolyó víz a Jóvízű-patakot táplálja, de foglalása úgy van kialakítva, hogy az arra járók is tudnak vételezni belőle kisebb űrtartalmú edényzetbe. A közelben található figyelmeztető kiírás szerint a víz saját felelősségre iható.

Enyhe emelkedővel térünk vissza a korábban már érintett elágazáshoz, ahol a Csikóvárak irányába fordulunk. Előbb a nagyot, mely 556 méter magas, majd a 485 méterre magasló kicsit érintjük. A Csikóvárak területén több olyan, kisebb-nagyobb lefolyástalan terület található, ahol sajátságos hegyvidéki vizes élőhelyek, itteni elnevezésükkel tólakok alakultak ki. A Nagy-Csikóvár csúcsától déli irányban két ilyen jelentősebb kiterjedésű változó vízjárású vizes élőhely terül el, ezek közül a nagyobbik – a kettő közül délkeletebbre fekvő – több térképen a Csikóvári-tó nevet viseli, míg a másikat a turistatérképek általában névtelennek jelölik. Tovább ereszkedve a Gyopár-forrásnál váltunk a zöld négyzet jelzésre, melyen visszaérünk a Csikóváraljai turistaház parkolójába.

Ez a vezetett túra 10,639 kilométer hosszú és 521 méter szintemelkedést tartalmaz. A Túrafüggő Éremszerző Mozgalomban elszámolható. 

Lemondás, átruházás

Jelentkezési díjat vissza nem utalunk, de egy másik túrára átvezetjük, beszámítjuk, így nem veszik el a vezetett túrákon, ha ezt legkésőbb 2019.01.04 23:59-ig e-mailben jelzed a hello@turafuggo.hu címen. A túra indulási időpontja előtt 24 óráig a nevezésed másra átruházható, ha ezt e-mailben jelzed a hello@turafuggo.hu címen.

Ezt olvastad már?

A Holdvilág-árok legendája

A Holdvilág-árok legendája

A 2019-es esztendő első túrájának legrövidebb távján bárki számára teljesíthető útvonalat választottunk, mely télen ugyan nehezebben járható és megfelelő felszerelés, öltözék szükséges, ám a Holdvilág-árok szépsége és legendáinak megismerése szinte kötelező választásként kínálkozik a természetjárók részére. 

Mikor?

2019. január 13. vasárnap, 10:30
Találkozó 10:15-kor

 

Kérjük, tömegközlekedéssel, vagy tele kocsival érkezz, hogy mindenki számára jusson parkolóhely, mely száma véges.

Hol?

Mit vigyek?

Ételt, italt
Fényképezőgépet
Jó hangulatot
Meleg, téli öltözetet
Szükség esetén túrabotot
Zárt, téli túracipőt

Részvételi díj?

500 Ft., mely előre utalandó a jelentkezési lap kitöltését követően a Túrafüggő bankszámlájára (16200230-10024065, Magnet Bank). A részvételi díj a túravezetést és az esetleges engedélyek beszerzését tartalmazza, szolgáltatás a túrán nincs.

A Holdvilág-árok legendája

Túránk kiindulópontja a Pomáz-Kiskovácsi puszta szomszédságában található Csikóváraljai turistaház parkolója. Autóval a Pomázt követő csobánkai jobb-bal kanyarkombinációt követően a buszmegállónál jobbra kanyarodva tudjuk megközelíteni, végig műúton haladva. A parkoló kapacitása véges, ezért érdemes a tömegközlekedést választani Pomázról. Utunkat a zöld körséta jelzésen a műút kanyarulatán haladva kezdjük Kiskovácsi irányába. Rövid barangolást követően jobbra az erdőbe vágunk, ahol kisebb emelkedők és kanyarulatok áradatában hátulról érintjük a Gálfi Béla Nonprofit Kft., azaz Magyarország második legnagyobb pszichiátriai intézményének kerítéseit. Ha már a legendák túráját hirdetjük meg, érdekesnek tűnhet megemlíteni, hogy a pomázi mende-mondák szerint az elmegyógyintézet, az alkoholelvonó, a szociális otthon és ambulancia betegei pizsamában lejárnak Pomázra kéregetni és/vagy alkoholért. Az Origo beszámolója szerint egyszer egy beteg az óvoda körül sétálgatott fürdőköpenyben, majd visszatérte után nyakon szúrta az intézetben egyik betegtársát. De akadtak még érdekességek: „Egy esős éjjelen majdnem frontális ütközést okozott egy ápolt, aki a tócsákat kerülgetve botladozott a város felé, pár éve pedig egy teljesen meztelen férfit kergetett a rendőrség és a polgárőrség a pilisi erdőkben“.

Az erdőben barangolva hamar elérjük a vadregényes szurdok bejáratát. A Holdvilág-árok számos legenda színhelye, többek között Attila városának és Árpád fejedelem temetkezési helyének is. Az út helyenként köveken, falépcsőkön és hidakon kanyarog, ráadásul a szurdok végén egy fémlétrán tudjuk azt elhagyni, hogy utunkat folytathassuk. Még a szurdokban az út mentén a Domini-forrás kiépített foglalata nyújt frissítési lehetőséget. Barlangokkal is találkozunk az impozáns sziklák oldalaiban. Ilyen az Y-ágú-barlang, a Vízesés alatti-barlang, a Remete-barlang és a Weislich-barlang. Közülük három is mesterséges.

Az 1999. évi özönvízszerű esőzések hatására a Holdvilág-árok és környezete jelentősen átalakult. Az árvíz hidakat és turistautakat sodort el, melyek romjain körültekintően kell haladnunk, ráadásul a patak is új mederben folyik, melyet számtalanszor keresztezünk. A ledőlt erdőállomány helyén a partoldal meredek rézsűi folyamatosan pusztulnak. Az erózió következtében kisebb-nagyobb kövek, sziklák indulhatnak és indulnak is meg a magasból az árok mélye felé. Az útszakaszon éppen ezért a fokozottnál is magasabb figyelem szükséges.

A szurdokba lépve érezhető valami különleges. A hely szelleme, az árok legendái áthatják az arra járó gondolatait. Valóban itt temették el Árpád fejedelmet? „Ezután az Úr megtestesülésének kilencszázhetedik esztendejében Árpád vezér is elköltözött ebből a világból. Tisztességgel temették őt el egy kis folyónak a forrása felett, amely kőmederben folyik alá Attila király városába. Egyszersmind ott a magyarok megtérése után a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére egyház épült, amelyet Fejérnek hívnak” – áll Anonymus Gesta Hungarorumában. Ezen állítás alapján feltételezik azt, hogy Árpád temetkezési helye a Holdvilág-árokban található. Ezen forrás nyomán vágta bele magát a múlt században Sashegyi Sándor régészkutató, aki szerint a Holdvilág-árok fejedelmi temetkezési hely volt, és itt kell keresni Árpád fejedelem sírját. Azonban ezen állítást sem ő, sőt később Michnai Attila sem igazolta. A Weislich-barlang sziklába vájt lejárata lépcsős, s végében egy sírhelyhez hasonlító terem van, ami tovább növeli a legenda valóságalapját. Néhányan úgy gondolják, hogy nem csupán Árpádhoz, hanem Attilához is köthető a meseszép szurdok, akinek ókori városa, Szikambria is itt állt. Vajon mi lehet az igazság?

Sétánk során ámulunk és bámulunk a körénk tornyosuló sziklafalak és az ég felé magasló fák láttán, miközben gondosan ügyelünk arra, hogy egyszer se csobbanjon lábunk a Domini-forrás alattunk kanyargó patakjában, vagy ne essünk el a leomlott szikladarabokban, elhordott súlyos faágakban. A szurdok végén található barlangok közül az Y-ágút tudjuk biztonságosan belülről megcsodálni, amit meg is teszünk. A mesterséges járat két ága végén gyertyamaradványokat találunk. A mende-mondák úgy tartják, táltos szertatásokat szoktak benne végezni. Elhagyni kétféleképpen tudjuk az árkot. A bátrabbak a létrán tudnak kimászni, míg a kevésbé kockázatvállalók némi visszasétával lépcsőn jutnak el a Weislich-barlanghoz, ahol kutatás folyik a korábban említett két legenda igazolására.

Már nem élvezhetjük sokáig a piros kereszt és a környék varázsát, hiszen rövidesen véget ér és a zöld kereszt jelzésre térve megkezdjük a visszaereszkedést a Csikóvárak szomszédságában a turistaház felé. A kanyargó, lankás turistaút több helyen keresztezi a Lom-hegy felé vezető utat, mely az egykori légvédelmi bázisra vezet. A Lom-hegy tetején működött, 1981-től 1996-ig a MH 11. DUNA Légvédelmi Rakéta Dandár egykori MN6360 11/9. Pilisszentlászló-Dél (Lom-hegy) elnevezésű, „Vésnök” hívójelű komplexuma. A légvédelmi objektumban több rakétakilövő állást helyeztek el, a föld alatti rejtett építményekben felderítő lokátorok és különböző egyéb technikák kaptak helyet. A bázis fegyverzete SZ–125 Nyeva–M rövid hatótávolságú rakétákból állt. Mára lepusztult. Tovább ereszkedve a Gyopár-forrásnál váltunk a zöld négyzet jelzésre, melyen visszaérünk a Csikóváraljai turistaház parkolójába.

Ez a vezetett túra 5,384 kilométer hosszú és 211 méter szintemelkedést tartalmaz. A Túrafüggő Éremszerző Mozgalomban elszámolható. 

Lemondás, átruházás

Jelentkezési díjat vissza nem utalunk, de egy másik túrára átvezetjük, beszámítjuk, így nem veszik el a vezetett túrákon, ha ezt legkésőbb 2019.01.04 23:59-ig e-mailben jelzed a hello@turafuggo.hu címen. A túra indulási időpontja előtt 24 óráig a nevezésed másra átruházható, ha ezt e-mailben jelzed a hello@turafuggo.hu címen.

Ezt olvastad már?

A Denke-gyilkosság nyomában

A Denke-gyilkosság nyomában

A 2019-es esztendő első túrájának leghosszabb távján megcsodálhatod a Holdvilág-árok káprázatos szurdokvilágát, a Bölcső-hegy és a Lom-hegy oldalában a lehullott falevelektől megkopaszodott fák között áttekinthetsz a Pilis-tető irányába, megismerheted a szentendrei tömeggyilkosság szomorú részleteit, vagy akár kortyolhatsz a Lajos-forrás vízéből. Tehát minden élményben részed lehet, amennyiben ezt a távot választod. Felkészült, jó erőben lévő túrázóknak ajánljuk, akik semmilyen téli kalandtól nem riadnak meg. 

Mikor?

2019. január 13. vasárnap, 08:30
Találkozó 08:15-kor

 

Kérjük, tömegközlekedéssel, vagy tele kocsival érkezz, hogy mindenki számára jusson parkolóhely, mely száma véges.

Hol?

Mit vigyek?

Ételt, italt
Fényképezőgépet
Jó hangulatot
Meleg, téli öltözetet
Szükség esetén túrabotot
Zárt, téli túracipőt

Részvételi díj?

500 Ft., mely előre utalandó a jelentkezési lap kitöltését követően a Túrafüggő bankszámlájára (16200230-10024065, Magnet Bank). A részvételi díj a túravezetést és az esetleges engedélyek beszerzését tartalmazza, szolgáltatás a túrán nincs.

A Denke-gyilkosság nyomában

Túránk kiindulópontja a Pomáz-Kiskovácsi puszta szomszédságában található Csikóváraljai turistaház parkolója. Autóval a Pomázt követő csobánkai jobb-bal kanyarkombinációt követően a buszmegállónál jobbra kanyarodva tudjuk megközelíteni, végig műúton haladva. A parkoló kapacitása véges, ezért érdemes a tömegközlekedést választani Pomázról. Utunkat a zöld körséta jelzésen a műút kanyarulatán haladva kezdjük Kiskovácsi irányába. Rövid barangolást követően jobbra az erdőbe vágunk, ahol kisebb emelkedők és kanyarulatok áradatában hátulról érintjük a Gálfi Béla Nonprofit Kft., azaz Magyarország második legnagyobb pszichiátriai intézményének kerítéseit. Ha már a legendák túráját hirdetjük meg, érdekesnek tűnhet megemlíteni, hogy a pomázi mende-mondák szerint az elmegyógyintézet, az alkoholelvonó, a szociális otthon és ambulancia betegei pizsamában lejárnak Pomázra kéregetni és/vagy alkoholért. Az Origo beszámolója szerint egyszer egy beteg az óvoda körül sétálgatott fürdőköpenyben, majd visszatérte után nyakon szúrta az intézetben egyik betegtársát. De akadtak még érdekességek: „Egy esős éjjelen majdnem frontális ütközést okozott egy ápolt, aki a tócsákat kerülgetve botladozott a város felé, pár éve pedig egy teljesen meztelen férfit kergetett a rendőrség és a polgárőrség a pilisi erdőkben“.

Az erdőben barangolva hamar elérjük a vadregényes szurdok bejáratát. A Holdvilág-árok számos legenda színhelye, többek között Attila városának és Árpád fejedelem temetkezési helyének is. Az út helyenként köveken, falépcsőkön és hidakon kanyarog, ráadásul a szurdok végén egy fémlétrán tudjuk azt elhagyni, hogy utunkat folytathassuk. Még a szurdokban az út mentén a Domini-forrás kiépített foglalata nyújt frissítési lehetőséget. Barlangokkal is találkozunk az impozáns sziklák oldalaiban. Ilyen az Y-ágú-barlang, a Vízesés alatti-barlang, a Remete-barlang és a Weislich-barlang. Közülük három is mesterséges.

Az 1999. évi özönvízszerű esőzések hatására a Holdvilág-árok és környezete jelentősen átalakult. Az árvíz hidakat és turistautakat sodort el, melyek romjain körültekintően kell haladnunk, ráadásul a patak is új mederben folyik, melyet számtalanszor keresztezünk. A ledőlt erdőállomány helyén a partoldal meredek rézsűi folyamatosan pusztulnak. Az erózió következtében kisebb-nagyobb kövek, sziklák indulhatnak és indulnak is meg a magasból az árok mélye felé. Az útszakaszon éppen ezért a fokozottnál is magasabb figyelem szükséges.

A szurdokba lépve érezhető valami különleges. A hely szelleme, az árok legendái áthatják az arra járó gondolatait. Valóban itt temették el Árpád fejedelmet? „Ezután az Úr megtestesülésének kilencszázhetedik esztendejében Árpád vezér is elköltözött ebből a világból. Tisztességgel temették őt el egy kis folyónak a forrása felett, amely kőmederben folyik alá Attila király városába. Egyszersmind ott a magyarok megtérése után a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére egyház épült, amelyet Fejérnek hívnak” – áll Anonymus Gesta Hungarorumában. Ezen állítás alapján feltételezik azt, hogy Árpád temetkezési helye a Holdvilág-árokban található. Ezen forrás nyomán vágta bele magát a múlt században Sashegyi Sándor régészkutató, aki szerint a Holdvilág-árok fejedelmi temetkezési hely volt, és itt kell keresni Árpád fejedelem sírját. Azonban ezen állítást sem ő, sőt később Michnai Attila sem igazolta. A Weislich-barlang sziklába vájt lejárata lépcsős, s végében egy sírhelyhez hasonlító terem van, ami tovább növeli a legenda valóságalapját. Néhányan úgy gondolják, hogy nem csupán Árpádhoz, hanem Attilához is köthető a meseszép szurdok, akinek ókori városa, Szikambria is itt állt. Vajon mi lehet az igazság?

Sétánk során ámulunk és bámulunk a körénk tornyosuló sziklafalak és az ég felé magasló fák láttán, miközben gondosan ügyelünk arra, hogy egyszer se csobbanjon lábunk a Domini-forrás alattunk kanyargó patakjában, vagy ne essünk el a leomlott szikladarabokban, elhordott súlyos faágakban. A szurdok végén található barlangok közül az Y-ágút tudjuk biztonságosan belülről megcsodálni, amit meg is teszünk. A mesterséges járat két ága végén gyertyamaradványokat találunk. A mende-mondák úgy tartják, táltos szertatásokat szoktak benne végezni. Elhagyni kétféleképpen tudjuk az árkot. A bátrabbak a létrán tudnak kimászni, míg a kevésbé kockázatvállalók némi visszasétával lépcsőn jutnak el a Weislich-barlanghoz, ahol kutatás folyik a korábban említett két legenda igazolására.

Már nem élvezhetjük sokáig a környék varázsát, hiszen rövidesen véget ér a Holdvilág-árok és megkezdjük az emelkedést a Pörgelóci-hegy oldalában. A kanyargó, több ízben széles turistaút keresztezi a Lom-hegy felé vezető utat, mely az egykori légvédelmi bázisra vezet. A Lom-hegy tetején működött, 1981-től 1996-ig a MH 11. DUNA Légvédelmi Rakéta Dandár egykori MN6360 11/9. Pilisszentlászló-Dél (Lom-hegy) elnevezésű, „Vésnök” hívójelű komplexuma. A légvédelmi objektumban több rakétakilövő állást helyeztek el, a föld alatti rejtett építményekben felderítő lokátorok és különböző egyéb technikák kaptak helyet. A bázis fegyverzete SZ–125 Nyeva–M rövid hatótávolságú rakétákból állt. Mára lepusztult. A Csikóvárak elágazásához érve, ahol ma még fogunk járni balra kanyarodunk.

Tartjuk a piros kereszt jelzést egészen addig, még azután is, miután leágazik róla a zöld háromszög. Ösvényünk helyenként szűkös, szúrós bokrokkal tarkított, ezért opció lehet a korábban említett bázisra vezető útra térni. Tőlünk jobbra magaslik az 588 méter magas Bölcső-hegy, hol korábban kilátó állt. A Bölcső-hegy térségében és a környéken zajlott 1947-ben az egyik legtöbb emberéletet követelő magyarországi bűncselekmény, a szentendrei tömeggyilkosság. Ám erről később!

Közben már a korábban említett Lom-hegyet (589 m.) kerüljük. Némi emelkedőt hosszú lejtő követ a Tölgyikrekig. Ezen a szakaszon a tőlünk délre magasló Hosszú-hegyet, a Kevélyeket, sőt, a Pilis-tetőt is láthatjuk. Már a piros sáv jelzésen haladunk egészen egy nagy csomópontig, ahol a sárga sávra váltunk. Még mindig a Lom-hegyet kerüljük, miközben lejtő utunkon Dobogókő, a Király-völgy, Sikáros és a Prédikálószék is felbukkan. Ez egy nagyon hangulatos útvonal. Lankák, keresztutak és egy rövid letérés jelenti azt, hogy elértük a Denke-emlékművet. A szentendrei tömeggyilkosság néven elhíresült, hét halálos áldozatot követelő bűncselekmény-sorozat első állomása volt a kéthalállal járó pont, melyet az emlékmű jelez. 1947-ben valójában nem Szentendre közigazgatási területén, hanem a várost körülvevő pilisi és visegrádi-hegységi erdőkben, Pomázhoz és Pilisszentlászlóhoz tartozó külterületeken, két egymáshoz közeli erdős területen történtek, az egyik helyen öt tizenéves fiú esett az elkövető áldozatául, a másik helyen pedig egy turista házaspár. A gyilkosságsorozat azóta is egyike a valaha véghezvitt, legtöbb halálos áldozatot követelő magyarországi bűncselekményeknek. Az elkövető kiléte és motivációja a kiterjedt hajtóvadászat és nyomozás ellenére ismeretlen maradt. Egy magyarul nem beszélő félmeztelen fiatalember szóba elegyedett ott túrázókkal, akik közül kettőt minden előzmény nélkül lelőtt, majd elmenekült. Bükkipusztán vélhetően ugyanezen személy kegyetlenül végzett öt fiatallal is.

A hegyről meredek út vezet lefelé a Lajos-forráshoz, mely egyes hagyományok szerint már évszázadok óta Nagy Lajos király nevét őrzi, aki szeretett vadászni ezen a környéken. A környéken a 18. század elejétől megtelepült szerbek Dobrá voda néven tartották számon a forrást, e név magyar megfelelője, a Jóvíz-dűlő lett később a környék egyik hivatalos elnevezése is. A ma is látható forrásmedencét 1908-ban építette a Magyar Turista Egyesület „Péntekiek” asztaltársasága, Gabrinyi Sámuel építész bevonásával, a forrást pedig a vidéket akkoriban tulajdonló báró Podmaniczky Lajos után nevezték el. A forrás mellett turistaház épült, előtte tágas buszfordulót is kialakítottak, hogy a környék menetrend szerinti, illetve turistabuszokkal is megközelíthető legyen. Kár, hogy már a turistaház nem üzemel, sőt, az enyészet zilálja és busz sem jár ide. A forrásból kifolyó víz a Jóvízű-patakot táplálja, de foglalása úgy van kialakítva, hogy az arra járók is tudnak vételezni belőle kisebb űrtartalmú edényzetbe. A közelben található figyelmeztető kiírás szerint a víz saját felelősségre iható.

Enyhe emelkedővel térünk vissza a korábban már érintett elágazáshoz, ahol a Csikóvárak irányába fordulunk. Előbb a nagyot, mely 556 méter magas, majd a 485 méterre magasló kicsit érintjük. A Csikóvárak területén több olyan, kisebb-nagyobb lefolyástalan terület található, ahol sajátságos hegyvidéki vizes élőhelyek, itteni elnevezésükkel tólakok alakultak ki. A Nagy-Csikóvár csúcsától déli irányban két ilyen jelentősebb kiterjedésű változó vízjárású vizes élőhely terül el, ezek közül a nagyobbik – a kettő közül délkeletebbre fekvő – több térképen a Csikóvári-tó nevet viseli, míg a másikat a turistatérképek általában névtelennek jelölik. Tovább ereszkedve a Gyopár-forrásnál váltunk a zöld négyzet jelzésre, melyen visszaérünk a Csikóváraljai turistaház parkolójába.

Ez a vezetett túra 14,311 kilométer hosszú és 611 méter szintemelkedést tartalmaz. A Túrafüggő Éremszerző Mozgalomban elszámolható. 

Lemondás, átruházás

Jelentkezési díjat vissza nem utalunk, de egy másik túrára átvezetjük, beszámítjuk, így nem veszik el a vezetett túrákon, ha ezt legkésőbb 2019.01.04 23:59-ig e-mailben jelzed a hello@turafuggo.hu címen. A túra indulási időpontja előtt 24 óráig a nevezésed másra átruházható, ha ezt e-mailben jelzed a hello@turafuggo.hu címen.

Ezt olvastad már?

Túrázz velünk! Csákberényi csatangolás

Túrázz velünk! Csákberényi csatangolás

2018.04.08-án vasárnap Csákberényből indulva rendezzük harmadik vezetett túránkat, melynek során felkeressük a Vértes dél-nyugati vonulatainak látványosságait. Letekintünk a Kopasz-hegyről, szusszanunk a Cser-vágásnál, majd keresztül haladunk a Kis-nyíres-völgyön és a Köves-völgyön. Az impozáns völgyből kiérve meghódítjuk a Strázsa-hegyet, ahonnan szép kilátás nyílik Csákberényre. A túra végén bejárjuk a vértesi panoráma tanösvényt, mely a korábban bejárt kör alakú útvonal közepén található. Szikláiról felejthetetlen képek égnek emlékezetünkbe. 19,12 km, 453 méter szintemelkedés.

Fotó: http://drmarinaploja.blogspot.hu/

Időpont: 2018. április 8. vasárnap 09:00 (találkozó 8:45-kor)

Találkozási pont: Csákberény, a Hősök tere és a Kossuth utca találkozási pontja

Táv: 19,12 km

Szintemelkedés: 453 m

Tervezett menetidő: 5 óra

Létszámkorlát: 100 fő

Pihenőt a Cser-vágásnál (5,7 km) és a Strázsa-hegynél (12,4 km) tartunk.

 

A túrán a részvételi díj 500 Ft., ami a szervezést és a túravezetést tartalmazza. Ellátás nincs, ezért kérjük, gondoskodj élelemről és folyadékról.

Ezt olvastad már?

Túrázz velünk! A Pilis Szent Lelke

Túrázz velünk! A Pilis Szent Lelke

2018.05.06-án vasárnap a Két Bükkfa-nyeregből indulva rendezzük második vezetett túránkat, melynek során felkeressük a “Pilis lelkét”. Kitekintünk a Fehér-szikláról, fújunk egyet a Pilis-nyeregben, bejárjuk a panoráma útnak nevezett zöld sáv jelzést, ahonnan páratlan kilátás nyílik a Dorogi-medencére, valamint felkeressük a Sasfészek kulcsosházat, leereszkedünk Pilisszentlászlóra, melyet körbejárva jutunk vissza a forgalmas hegyi csomóponthoz. 15,5 km, 655 méter szintemelkedés, és felejthetetlen élmények a Pilisben.

Fotó: hu.worldmapz.com

Időpont: 2018. május 6. vasárnap 09:00 (találkozó 8:45-kor)

Találkozási pont: Két Bükkfa-nyereg, parkoló

Táv: 15,50 km

Szintemelkedés: 655 m

Tervezett menetidő: 5 óra

 

Pihenőt a Sasfészek kulcsosháznál (8,6 km) tartunk.

 

A túrán nincs nevezési díj, díjazás és ellátás, ezért kérjük, gondoskodj élelemről és folyadékról.

Ezt olvastad már?

Túrázz velünk! A Kopasz, a Kutya és a Szénás

Túrázz velünk! A Kopasz, a Kutya és a Szénás
Volt egyszer egy zseniális teljesítménytúra a Budai-hegységben, mely a Pest Megye Teljesítménytúrázója Túramozgalom díjátadójaként is szolgált. Az útvonal annyira megfogott minket, hogy apróbb módosításokkal szeretnénk újra bejárni azokkal, akiknek hiányzik ez a túra a megszűnése óta, esetleg a környéket felfedeznék, vagy csupán barangolnának egyet vasárnap Nagykovácsi körül. 

Read more

Ezt olvastad már?