Hazánk legvadregényesebb hegysége a Börzsöny, melynek központi része az ősvulkán korában keletkezett. Az égfelé magasló vulkáni ormok maradványai alatt húzódik meg a Csarna-völgy, ahol számos ritka állat populációja él. Hosszú évek óta érintetlen völgyben közelítjük meg a kalderát, meghódítjuk a Salgóvár és a Holló-kőgerincét, miközben szerencsével a szarvasok nászát, a szarvasbőgést hallgatjuk.
KIINDULÓ- ÉS VÉGPONT
Cím: 2638 Kemence, Feketevölgy
GPS: 47.982597, 18.896485
A találkozó a panzió parkolójában lesz.
Keresd a Túrafüggő zászlóját!
A túrát 2021 szeptember 12-én vasárnap rendezzük. Találkozó: 09:30-45. Start: 10:00.
Ételt, italt, őszies felszerelést, zárt túracipőt, esőkabátot, igény esetén túrabotot, fényképezőgépet és jó hangulatot.
A túrán legfeljebb 20 fő vehet részt 1 csoportban az előzetes regisztrációt és bankkártyás fizetést követően.
A vezetett túrán a felnőttek 2000 forintért, a 14 éven aluli gyermekek 1000 forintért vehetnek részt. A terep sajátosságai miatt a 10 éven aluli gyermekek NEM vehetnek részt az eseményen. A Túrafüggő Túrablog elkötelezett támogatója a családoknak, így árképzésében kifejezetten ügyel arra, hogy a pénz ne legyen gátja egy nagyobb család hétvégi szervezett kikapcsolódásának. Ezúttal azonban kérjük, a legkisebbeket ne hozzátok magatokkal, mert a terep nem nekik való. A nevezési díj a szükséges engedélyeket, a szervezést és a túravezetést tartalmazza az emléklappal.
Fontos információk:
- A jelentkezésre 2021. augusztus 18. (szerda) 12:00 és 2020. szeptember 10. (péntek) 12:00 között van lehetőség a létszámlimitek erejéig.
- A jelentkezéssel a résztvevő elfogadja a Túrafüggő szabályait és etikáját. A regisztrációra kizárólag online, a turanevezes.hu oldalon van mód, helyszíni regisztráció nincs.
- A regisztráltaknak online kell befizetniük a nevezési díjat. Átutalás, készpénpénzes befizetés nincs rendszereink automatizáltsága végett.
- Jelentkezésedről, befizetésedről és a túrával kapcsolatosan e-mailben értesítünk. Figyeld a spam mappát is!
- Egy jelentkező egyszerre csak egy nevezést vásárolhat. Minden túrázó adatára szükségünk van a nyomonkövethetőség végett.
- A beérkezett nevezési díjakról elektronikus számlát állítunk ki, melyet a regisztrációnál megadott e-mail címre küldünk el a Billingo számlázórendszeren keresztül. Ezzel egy időben hagyjuk jóvá a nevezésed, valamint kerülsz fel kommunikációs csatornánkra.
A jelentkezés a turanevezes.hu oldalon történik.
A nevezést kizárólag emailben (hello@turafuggo.hu) a bankszámlaszám megadásával lehet lemondani, 2021. szeptember 3. (péntek) 12:00 óráig. Ebben az esetben a nevezési díjat visszautaljuk, de levonunk belőle 1000 Ft kezelési költséget. Nem fogadjuk el a lemondást telefonon, faxon, szóban, stb. A nevezési díjat más eseményre átirányítani nem lehet.
A nevezést kizárólag e-mailben (hello@turafuggo.hu) lehet átadni 2021. szeptember 10. (péntek) 12:00 óráig. Az átadásról a nevezésről lemondónak kell nyilatkoznia. Az e-mailben meg kell adnia az átvevő nevét, születési évét, e-mail címét, telefonszámát.
Amennyiben a túrát időjárási esemény, járványhelyzet, erdészeti tilalom, engedély visszavonása, stb miatt nem tudjuk megrendezni, és ezen információ, tiltás 2021. szeptember 10. péntek 12 óráig tudomásunkra jut, a nevezési díjat 100 százalékban átvezetjük egy másik túrára. Ha a rajtunk kívül álló ok 2021. szeptember 10-én 12 óránál később következik be, a nevezési díjat nem áll módunkban visszautalni vagy átvezetni.
Amennyiben segítséget szeretnél kérni az odajutásban, írj a hello@turafuggo.hu mail címre. Tégy így akkor is, ha osztoznál a költségeken, vagy szívesen elvinnél magaddal valakit. Egy google doksiba töltünk fel mindenkit, ahol össze tudtok kapcsolódni.
[listing_filter category=”panzió” dir_city=”Kemence” post_limit=”1″]
Kedvcsináló videó
A Börzsöny északnyugati lankáinak sűrűjében húzódik meg a Magas-Börzsöny vulkáni kalderája, a Csóványos, a Magosfa, a Nagy-Hideg-hegy, a Vár-bükk, a Miklós-vár, a Salgóvár, a Kövirózsás, a Holló-kő, a Jancsi-hegy és a Godóvár égig érő csúcsa alatt Magyarország egyetlen vulkáni eredetű középhegységi katlana, a Csarna-völgy, vagy másik nevén a Fekete-völgy. Túránkat a Börzsönyi Kéktúra útvonalán a völgy irányába kezdjük meg.
Tombold ki, te özönvíz, tombold ki magadat, mutasd mélységes medred, s dobáld a fellegekre bőszült tajtékodat; Jegyezd vele az égre örök tanúságul: habár fölül a gálya, s alul a víznek árja, azért a víz az úr! – jut eszünkbe Petőfi Sándor Föltámadott a tenger című költeménye, ahogy járjuk a völgyet. A Börzsöny nem viccel és elveszi azt, ami az övé. Itt minden az elmúlásra emlékeztet, vele párhuzamosan pedig az újjászületésre. Elmúlik az a dicsőséges ipari korszak, amikor a Csarna-völgyben még szerelvények hordták a fát, a sziklákat és vele egyetemben az itt dolgozókat, ami azt jelenti, hogy szépen lassan, de újjászületik ez a sebzett, újfent érintetlen vidék. A kék sáv jelzés számtalan alkalommal keresztezi a helyenként bővizű patakot, így fel kell készülnünk arra, hogy néhol beázik lábbelink. A leomlott hidakon átkelni balesetveszélyes, így azt senkinek sem ajánljuk. Míg merengünk, csodálkozunk a környék szépségein, hamarosan elérjük első megállónkat.
A Fekete-völgy kapujában már feltűnik a hajdani kisvasút nyoma. 1913-ban kezdték a ma is meglévő csarnavölgyi vonal építését. Ez a szakasz külön nevet kapott, a Csarnavölgyi Vasút a Kemence-Wirterház-Hamuház-Halyagos 9,4 km-es vonalon futott. 1993 tavaszán a már évek óta gondozatlan pálya állapota leromlott, félő volt teljes pusztulása. 1995 áprilisában a hirtelen lezúdult eső felduzzasztotta a Csarna-patak vizét, a lezúduló áradat több hidat elsodort, támfalakat döntött le, számos ponton veszedelmes alámosódásokat okozott a töltéseken. A Hamuház feletti vonalrész valamennyi hídja megsemmisült, az ellenfalak leomlottak. A vonalon több alámosódás jelentkezett, a végállomás fele elsodródott, a töltés több ponton jelentősen megsérült.
A Hamuház állomást 10-20 cm vastag köves-földes hordalék temette be. A Hamuház-Kemence közötti vashidak közül egyet szintén elsodort az ár, az ellenfalak alatt alámosódások keletkeztek. Mivel ezen a szakaszon a hidak erősebb építésűek, jobban ellenálltak az árnak. A töltés két helyen, a kemencei strand és a drinói vonal elágazóállomása előtt mosódott alá, e két hely közül az utóbbi veszélyesebb. Ugyanebben az évben a vasút jelenlegi kezelője az Ipoly Erdő Rt. a vasutat leselejtezte, ez a biztosító feltétele volt az árvízkárok fizetésekor. A csapások ezzel nem értek véget. A fent említett árvizet 1999 nyarán újabb, még veszedelmesebb áradás követte. Úgy tűnt, ez végleg pontot tesz a kisvasút történetére. A hidak közül kettő maradt állva, de azok is használhatatlanná váltak. A pálya helyenként több méteres mélység fölött lóg a levegőben, másutt egy-két méter vastag törmelék fedi. A Kemence környéki, 600 mm-es, egykor több mint félszáz kilométernyi hálózatból ma már csak a csarnavölgyi vonal nem egészen nyolc kilométere fekszik a helyén. De megvan, és őrzi az egykori börzsönyi erdei pályák hangulatát.
A Hamuház szomszédságában lévő vadatetőnél kezdjük meg emelkedőnket a kaldera irányába, így elhagyjuk ezt a misztikus völgyet, ahol többek között a ritka kincsként felbukkanó hiúzok is élnek. Szerencsés esetben a völgyben hallhatjuk a szarvasbőgést is, mely főként sötétedés után és a hajnali órákban intenzív. Ám mostanában a Börzsöny kegyes, ezáltal napközben is hallható a bikák éneke.
A következő mintegy három kilométer hosszúságú szakasz több, mint 300 méter szintemelkedést tartalmaz. Elhagyva a Börzsönyi Kék útvonalát a piros kereszt jelzésen barangolva kaptatunk a Vár-bérc, avagy a Salgóvár irányába. Ugyan a Vár-bükk 743 méter magas csúcsa előttünk úgy tűnik, kikerülhetetlen, izgulni nem kell, mellette vezet a piros kereszt jelzés, melyet elhagyunk a piros háromszög festése miatt. Roppant óvatosan haladunk kitartóan felfelé a Salgóvár sziklamaradványain. Egyrészt szűkös, másrészt ingoványos alattunk a talaj, így nem kockáztatjuk meg az esetleges baleseteket. A 715 méteres csekély romról kevés említést találtunk, de a leírások alapján úgy tűnik, hogy a Salgóvárat a tatarjárást követően a Hontpázmány nemzetség tagjai emelték. A pusztulását későbbi ura, Salgói Miklós hamispénz-verésének köszönhette, akit 1421-ben örökre száműztek és két várát, Salgót és Benét földig rombolták. Erről árulkodnak a romok, melyekről szép kilátás tárul elénk.
Miután kibámészkodtuk magunkat, folytatjuk utunkat. A Kövirózsás és a Salgóvár nyergében (Vár-nyereg) csatlakozik be Perőcsényből a piros kereszt jelzés, melynek térképeken szereplő neve a Váci út. Az emelekdő ösvényen, némiképp magashegyi körülmények között a szél kitartóan fúj, de ez nem tántoríthat el attól, hogy a Kövirózsás 696 méteres ormát meghódítsuk. Magáról a csúcsról ugyan nincs kilátás, ám előtte jobb kéz felé lesz lehetőség pásztázni a terepet de csak úgy, hogy nagyon figyelünk az útra is, hiszen helyenként szó szerint a szakadék szélén táncolunk. Csak óvatosan!
Újabb csekély ereszkedést meredély követ, de már nem oly’ intenzív, mint korábban. Így jutunk el a Holló-kő tényleg szavakba önthetetlen panorámájához. Nem is tudom, hogy van-e hazánkban ennél szebb. A vadregényes Börzsöny vulkánjának romjai tárulnak elénk azokkal a csodálatos, érintetlen hegycsúcsokkal, melyeknek a meghódítása fáradtságos. Láthatjuk a patakok által vájt útvonalakat a hegyoldalakban, vagy az alattunk elterülő Csarna-völgyet, mely maga az érintetlenség, a csend, a nyugalom jelképe. Pihenőnk közben elgondolkodhatunk azon, miként nyerte vissza a természet ezt a területet. Emberi beavatkozás nyomát sem látjuk, pedig egykor alattunk, s szemben velünk számos kisvasútvonal üzemelt ipari céllal. Mára minden újra a Börzsönyé, amit 685 méter magasról csodálhatunk meg. És ez maradjon is így.
A fölénk magasló bükkösök és tölgyesek, melyek a környéket döntően jellemzik, leveleiktől igyekeznek lassacskán megszabadulni, ezáltal nem csupán az utat színesítik, hanem átlátást is biztosítanak vastag törzsük között, így az Ipoly medencéje és települései is kivehetővé kedzenek válni. Nem úgy, mint nyáron, amikor még napsütésben is igen csak sötét marad a sűrű növényzet miatt. Közben különleges sziklaformációk és a letört szikladarabok jelzik, hogy elértük a nevéhez hű Kőtengert.
Folytatódik utunk a piros sáv jelzésen, immár az Ökör-orom nevű helyszínen. Újabb pihenőt a Jancsi-hegyen tartunk, annak is az első, magasabb pontján, ahonnan szemkápráztató panoráma tárul elénk. 586 méter magasan járunk ekkor. A kis fennsíkszerű csúcs az első bástyája a katlannak északnyugati irányban, melyből fakadóan gyakran szeles.
Lejtmenet veszi kezdetét, majd a Világos-pallagnál áttérünk a piros négyzet jelzésre. Túránk végpontja az eddig közlekedő kisvasút végállomása, ahol a zöld tansövény jelzés a piros négyzettel megkezdi emelkedését a hajdani vulkán egyik pereme felé. Persze fordított irányból. Az út végén is érdemes nyitott szemmel járni, hiszen zseniális, ahogy más-más perspektívába kerülnek a részletes leírás első mondatban említett hegycsúcsok.
A túra útvonala
Ez a vezetett túra 11,65 kilométer hosszú és 461 méter szintemelkedést tartalmaz. Közepes nehézségű, egy-két erős emelkedővel.
- A leírásban felhasználtuk a Kemencei Erdei Múzeumvasút weboldalán található történeti leírást. További érdekességekért érdemes ide ellátogatnotok.