Túra a Holdvilág-árkon át Lajos-forrásig

A 10,8 kilométeres túra számos olyan meseszép látványosságot tár elénk, mint például a Holdvilág-árok, a Lajos-forrás és a Csikóvárak. Ez egy olyan útvonal, amit egyszer mindenképpen be kell járni. 

Csodálatos Holdvilág-árok. Fotó: Gulyás Attila (turistamagazin.hu)
Csodálatos Holdvilág-árok. Fotó: Gulyás Attila (turistamagazin.hu)

Túránk a Pomázhoz tartozó Kiskovácsiból indul, mely az Esztergomot Pomázzal összekötő, Pilist átszelő úton (1111) közelíthető meg. Busszal és autóval is egyaránt eljuthatunk a kiindulási pontba, melyről a piros kereszt jelzés fog barangolásunk kezdetén vezetni.

A jelzést követve hamar eljutunk a misztikus természeti képződmény bejáratáig, melyet tábla is jelez. Utunk során hidakon kelhetünk át, falépcsőkön lépkedhetünk és növényritkaságokat csodálhatunk meg, ám fokozott figyelemmel kell közlekedjünk, ugyanis helyenként nehézkes a haladás, főleg nedves időben. Anonymus krónikájának írása alapján Sashegyi Sándor régészkutató úgy véli, hogy Árpád fejedelem sírját is itt kell keresni. Az árok végén található a Meteor létra, melyen elhagyhatjuk a csodálatos helyet. Mielőtt ezt megtesszük, érdemes a barlangokban is kiemelt figyelemmel szétnézni.

A Holdvilág-árok a Pilis és a Visegrádi-hegység egyik leggyönyörűbb és legmegkapóbb sziklaszurdoka. Olyan sziklakatlan, amely egy színház benyomását kelti. Hóolvadás és csapadékos időszak után az egyébként száraz völgytalpban vadul hömpölyög a víz, amely az árok felső végében egy 15 méter magas vízesésben hullik alá. A katlan sziklafalai több helyen meghaladják a 20 métert. A völgyfőnél, a katlant övező 20-25 méter magas sziklafalon létrán (Meteor-létra) kell felmászni illetve sziklaüreg is van az oldalában. A sziklafal alatt nyílik a Weiszlich-barlang, amely a néphiedelem szerint egy Weiszlich nevű rabló rejtekhelye volt. A Holdvilág-árok sok kutató szerint nem csak a természet, hanem emberkéz alkotta képződmény, ősi kultuszhely, melynek bizonyítására a XX. században többször is történt kísérlet, de a történettudomány ezeket nem találta elég megalapozottnak – írja a freytag & berndt térképészet Pilis és Visegrádi-hegység mini turistakalauza.

A létra óvatos megmászását követően is a piros kereszt jelzésen maradunk. Folyamatosan emelkedik enyhén tekergő utunk egészen a zöld háromszög jelzés becsatlakozásáig. Ezen a ponton fújhatunk egyet. Észak-nyugati irányban folytatjuk barangolásunkat ezúttal már a zöld háromszög jelzésre figyelve. Az átállást segíti, hogy átmenetileg közösen haladunk a korábban követett piros kereszt jelzéssel. A Bölcső-hegy meghódítása még kb. 50 méter szintemelkedést tartogat. Sajnos kilátó már jó ideje nem áll a csúcsán, ám az ereszkedés közben tárul elénk szép kilátás. Hamarosan megérkezünk a Lajos-forráshoz, ahol ajánlott inni egy kortyot a friss forrásvízből.

Az 587 m magas Bölcső-hegy oldalában számos forrás fakad, közülük a legbővebb vízhozamú és a legismertebb a Lajosforrás. A szentendrei szerbek nyelvén “Dobrá voda” Jóvíz néven emlegetett forrást a magyarok már a XIV. században királyunkról, Nagy Lajosról nevezték el, aki gyakran vadászgatott itt. A forrásmedencét 1908-ban építették az MTE Péntekiek Asztaltársasága, Gabrinyi Sámuel építész segítségével, s a vidéket akkoriban tulajdonló báró Podmaniczky Lajosról nevezték el. A kifolyó víz a Jóvízű-patakot táplálja. Autóval Szentendréről egészen a Lajos-forrás melleti parkolóig mehetünk, buszjárat Dömörkapuig közlekedik, onnan turistaúton folytathatjuk utunkat – olvasható a szentendre.utisugo.hu portálon.

A pihenőt követően a piros négyzet jelzésen haladunk némi emelkedéssel egészen addig a szintútig, ahol korábban a Bölcső-hegy felé fordultunk. Ezúttal dél-keleti irányt tartunk onnan, a zöld háromszög jelzésre térve. A Nagy-Csikóvár meghódítása is tartogat még némi szintemelkedést, hogy onnan erős ereszkedésbe kezdjünk. Érintjük a Kis-Csikóvárat, majd elérkezünk a zöld háromszög és a zöld pont jelzések elágazásához. Ha a két jelzést együtt követjük, rövid kitérővel meglátogathatjuk a Janda Vilmos-kulcsosházat és a Hajós Ferenc-forrást. Nekünk az önállóan haladó zöld pont jelzést kell követnünk jobbra fordulva az útelágazásnál. Folyamatosan ereszkedünk. Figyeljünk, mert újabb jelzésváltás következik, a zöld négyzetre térünk át, jobbra, mely a Gyopár-forrásnál található. Itt áll a Csikóváraljai turistaház is.

A Csikóváraljai turistaház a Pomáz-dobogókői úttól nem messze, a Nagy- és a Kis-Csikóvár alatt található turistaház, a dobogókői műúttól mintegy 500 méterre fekszik. Az 1925-ben gyűjtéssel kezdeményezett turistaház sok bővítésen esett át. Kezdetektől fogva nagy népszerűségnek örvendett szép fekvése és a főváros közelsége miatt. Villanyvilágítás, folyóvizes közös mosdók és meleg konyha található benne. A férőhelyek száma 22 fő + 9 fő egész évben. Négy darab 2 ágyas, 5 darab 1 ágyas és 18 társas szobája van. Megközelíthető Pomázról a helyi autóbusz járattal vagy a dobogókői busszal a Csikóváralja megállóig, onnan 15 perc gyalog. Gépkocsival részben földes úton is menni kell. A turistaháztól nem messze fakad a Gyopár-forrás. Napjainkban a turistaházat megvették, s a Csikóváraljai Para Sportegyesület “működteti”. Általában az ember zárva találja – áll a gpsgames.hu oldalon.

A zöld négyzeten, majd a piros négyzeten és a zöld körséta jelzéseken érjük el a piros sávot, melyen jobbra tartva (a zöld körsétával együtt) fogunk visszatérni a piros keresztig, amit korábban már érintettünk. Ezen dél felé jutunk vissza a túra kiindulási pontjába.

A túra útvonala

Ezt olvastad már?