PVZ VI: Fel a Kő-hegyre!

A Pilis-Visegrádi Zöld Túramozgalom hatodik szakasza Dömörkaputól Pomázig vezeti a kirándulót. A 8,07 kilométer hosszú és 246 méter szintemelkedést tartalmazó túra a Kő-hegyen káprázatos látványt tár az arra járók elé. Érdemes megcsodálni a Kő-hegyi tavat, a Napoleon kalapja sziklaalakzatot és a Petőfi-pihenőt.

Különleges sziklaalakzat a Petőfi-pihenőnél. Fotó: Tolnai Balázs
Különleges sziklaalakzat a Petőfi-pihenőnél. Fotó: Tolnai Balázs

Túránk a dömörkapui tábornál indul. Ez a hely a Visegrádi-hegység egyik keleti “bejárata”. Neve szerb eredetű, jelentése vaskapu. Egykor a Bükkös-patak keskeny szurdokban kanyargott itt, és vízeséseken zuhant alá, de a patak két oldalán található kőbányák terjeszkedésével a völgy kiszélesedett, szurdokjellege megszűnt. Ma autóval vagy busszal idáig közelíthetjük meg a hegységet, majd tovább gyalog Lajosforrás vagy Pilisszentlászló felé, illetve a Bükkös-patak völgyében folytathatjuk utunkat. Mi a Sás-völgy, a Vasas-szakadék, és Lajosforrás irányába indulunk el. A jelzés eleinte hiányos, de a műutat követve az első komolyabb elagázásig egyenesen megyünk, majd balra tartunk.

A Bükkös-patak. Fotó: Tolnai Balázs
A Bükkös-patak. Fotó: Tolnai Balázs

A sárga plusz jelzés elkanyarodását követően a zöld sáv párhuzamosan halad a Kő-hegyi tansövény sárga T jelzésével. Túránk valamennyi szintemelkedése most következik. Ez hosszan elnyúló, de kibírható kaptatót jelent.

Szépen festett jelzések. Fotó: Tolnai Balázs
Szépen festett jelzések. Fotó: Tolnai Balázs

Hamar el is érjük a fennsík jellegű Kő-hegyet, ahol a Czibulka János menedékház mellett pihenő- és tűzrakóhely van. Innen, és a nem messze található, a zöld sáv jelzéssel szintén érintett Petőfi-pihenőnél lenyűgöző látvány tárul elénk.

Kilátás a Czibulka János menedékháztól. Fotó: Tolnai Balázs
Kilátás a Czibulka János menedékháztól. Fotó: Tolnai Balázs

A Kő-hegy egy nagyszerű kilátást nyújtó 366 méter magas orom, a Visegrádi-hegységben, Pomáz felett. A rajta található Czibulka János menedékház 1931-ben épült, jelenleg az MTE kezelésében áll. A Kő-hegy kelet felé meredeken szakad le. Itt andezit, andezittufa és breccsaformációkban különösen gazdag. Sziklatornyok, oszlopok, “kalapos kövek” (pl.: a Napoleon kalapja sziklaalakzat) figyelhetők meg. Egyik csoportjuk a Gomba-sziklák, ezeket keményebb felső rétegük védte meg a külső erőktől. Az egyik sziklán található a Petőfi-pihenő. A néphagyomány szerint a híres magyar költő egyszer itt pihent meg.

Kilátás a Petőfi-pihenőtől Csobánka felé. Fotó: Tolnai Balázs.
Kilátás a Petőfi-pihenőtől Csobánka felé. Fotó: Tolnai Balázs.

A Petőfi-pihenőtől csúszós lejtőn közelítjük meg Pomázt. A település előtt érintjük a János-forrást és szurdokjellegű völgyben hagyjuk el az erdőt. Pomázon átgyalogolva a HÉV-állomáson ér véget rövid, de gyönyörű túránk.

A János-forrás. Fotó: Tolnai Balázs
A János-forrás. Fotó: Tolnai Balázs

Pomáz egy 14500 lakosú város a Dera-patak kiszélesedő völgyében, a Pilis- és Visegrádi-hegység lábánál. Első okleveles említése 1138-ból való. A török idők alatt fokozatosan elnéptelenedett, de hamar újratelepült. A XVII. század végétől szerb, szlovák és német telepesek érkeztek. A XX. század elején az ország etnikailag legkevertebb települése volt. Bár a németeket a II. világháború után kitelepítették, ma a kb. nyolc százaléknyi kisebbség háromnegyede német, s csak a maradék szerb és szlovák. A XIV. században épült szerb-ortodox templomát 1722-ben alakították át. 1773-ban épült a Wattay-Teleki-kastély, amely ma a jelentős felújítás után a Kórusok Házaként funkciónál. Klasszicista stílusú az 1828-ban megépült református templom és a Luppa-mauzóleum. 1996-ban épült (Árpád vezér dunai átkelésének emlékére) a Honalapítás emlékmű. Pomázról – a városból hosszú kisétálás után – egyaránt elérhető a Kő-hegy és Lajosforrás, valamint az Oszoly és a Kevélyek is.

Szűk utca Pomázon a zöld sáv jelzésen. Fotó: Tolnai Balázs
Szűk utca Pomázon a zöld sáv jelzésen. Fotó: Tolnai Balázs

Táv: 8,07 km.

Szintemelkedés: 246 méter.

Süllyedés: 331 méter.

Legmagasabb pont: 370 méter (Kő-hegyen)

Legalacsonyabb pont: 112 méter (Pomázon)

Videó a túráról (HD, 1080p, 50 fps):

Útvonal:

 Technika:

– Garmin, Dakota 10 GPS készülék

– Contour GPS HD fejkamera

– Nikon D3100 fényképezőgép

Hasznos tanácsok:

– A Petőfi-pihenőnél senki se menjen a korláton kívülre!

– Tavasztól őszig érdemes szúnyog- és kullancsriasztót használni

– Érdemes az autót Szentendrén az autóbusz-állomás P+R parkolójában hagyni.

Felhasznált irodalom:

– A freytag & berndt térképészet Pilis és a Visegrádi-hegység névre hallgató kiadványának mini turistakalauza

Első bejárás, 2013.10.04.

A Pilis-Visegrádi Zöld Túramozgalom kiírása

Fotók: Balázs Tolnai

Szerző: A Pilis-Visegrádi Zöld Túramozgalom2013. október 4.

Ezt olvastad már?