Mára hagyománnyá vált, hogy minden túraévet a BUÉK 20 teljesítménytúrával kezdek. Immár a hatodik alkalommal vágtam neki a 19,5 km-s távnak, amely 847 méter szintemelkedést tartogatott. Idén sem bántam meg az indulást.
Kilátás az Apáthy-sziklától. Fotó: Vyviora Anita
Nehéz volt korán kelnem, de kénytelen voltam, hogy elkerüljem a rajtban a tömeget. Kocsival mentem Hűvösvölgybe és 6:30-kor még volt bőven parkolóhely is. Hazafelé kiállni is alig lehetett. Szerencsére még kevesen voltak a Gyermekvasút állomásánál, így a nevezésnél nem kellett senkinek sem hosszú perceket eltöltenie sorban állással. Amúgy meg vérprofi volt a szervezés. Eszméletlen jó rendszert találtak ki Kimmel Petiék.
Hétkor pontban el is indultam hű társammal, a Vitalades flakonnal. A héten új cuccot is vásároltam, ami elég jól debütált. De ne menjünk ennyire előre. Az útvonalat teljes egészében ismertem, így az itineremet zsebre vágtam. Amúgy sem kellett volna, hiszen az útvonal remekül ki volt szalagozva. Talán ennyire még sosem volt. Futóbarát. 🙂
Szalagozás. Fotó: Vyviora Anita
Nyéki-hegy, Vadaskerti-hegy, Homok-hegy, Határ-nyereg. Eléggé lankás ez az etap, ami jó bemelegítés így a túra elején. Fájt a térdem egy pénteki sérülés miatt, ami a lejtőkön jelentősen lassított. Éppen ezért elkezdtem azon gondolkodni, hogy miért nem jártam még az előbb említett hegyek tetején… Eszméletlen sokszor rohangáltam már erre és eddig egyszer sem hódítottam meg ezeket a dombocskákat. Ami késik, az nem múlik… Határ-nyeregből meredek emelkedő vezet fel a Hármashatár-hegy csúcsa felé vezető kék körséta jelzésig. Korábban sokat szenvedtem itt, mára viszont már nem jelent kihívást. A HHH-n szokásosan nagy szél fogadott. Gyors pecsét, egy korty üdítő, majd futás tovább.
Újlaki-hegy, kitérő. Fotó: Vyviora Anita
Lefelé eszméletlen módon fájt a térden, így kicsit lassítanom kellett. Kettő és fél, három órán belül akartam beérni, de tudtam, hogy az így necces lesz. Fenyőgyöngyén a feltételes ponton kaptam egy pecsétet, majd rekordsebességgel baktattam az emelkedőn. Érdekes, az emelkedőkön egyáltalán nem fájt a térdem… Árpád-kilátó, Apáthy-szikla, az utóbbiról szép rálátás a városra. Mindig jó érzés erre jönni.
Apáthy-szikla. Fotó: Vyviora Anita
Viszont a városi szakaszt utálom, annak ellenére, hogy ez még a szebb része a fővárosi betonos etapoknak. Itt legalább a levegő jó, ha a buszok nem épp mellettem döngetnek el.
A Budakeszi út keresztezése után egy nyáron gyönyörű részen vezet a túra. Tök érdekes, hogy télen mennyire tágasnak, míg nyáron mennyire szűknek tűnik ez az ösvény. A kaptató tetején egy jobbos következett. Ezt régen mindig elfelejtettem, és bizonytalanul tartottam az amúgy helyes irányba. Ma már ezt is tudom. Mit tesz a rutin… Szóval itt jelzetlen úton, jól kiszalagozva értem el a Z+ ellenőrzőpontot, ahol tápot is kaptunk.
Ellenőrzőpont. Fotó: Vyviora Anita
Tovább innen Szépjuhásznééig kocogtam, majd a gyilkos Nagy-Hárs-hegyi emelkedőn szenvedve vonszoltam fel magam. Valamiért ez a kritikus pontom ezen a túrán. A hegytetőn körbe, szépen betartva az útvonalat értem el az ep.-t. Tudtam, hogy lefelé gondban leszek, mivel fájt a térdem. Így is lett. Rengeteg időt vesztettem azzal, hogy nem tudtam gyorsan futni. Legalább több lehetőségem maradt bámészkodni.
Kaán Károly-kilátó, Nagy-Hárs-hegy. Fotó: Vyviora Anita
A Nagy-réten át végül 2 óra 51 perc és 51 másodperc alatt értem el a célt, ami majdnem három perccel elmarad a tavalyi időmtől. A térdem miatt mentálisan sokkal fáradtabb voltam, mint testileg, de hát ez van, néha ilyen is kell. Jövőre pedig majd lemegyek végre 2:30 alá. 🙂
Összességében még így is egy jó túra volt. Én nem találkoztam a nagy tömeggel, amit mások említettek. Azt kaptam, amit vártam, ráadásul egy MVTE-s pohárral is gazdagodtam. 🙂
Virsli, mustár, tea, MVTE-s pohár. Fotó: Vyviora Anita
A szervezőktől kapott információ alapján 1182-en neveztek idén a túrára.
GPS track
A Buék 20 teljesítménytúra GPS felvételének áttekintő térképe magasságdiagrammal. Kattints ide a letöltéshez!
Mostantól minden túrát nyolc szempont alapján osztályozni fogunk, lehetőleg minél többen, hogy minél hitelesebb legyen az osztályzat. Az év végén a legjobb túráért és a legjobb túrákat szervező egyesületnek díjat fogunk átadni.*
Itiner: Totesz 9, Kortom 9, Anita 10
Útvonalválasztás: Totesz 7,5, Kortom 7, Anita 8
Versenyközpont: Totesz 10, Kortom 7, Anita 8
Szolgáltatások: Totesz 9, Kortom 7,5, Anita 10
Díjazás: Totesz 10, Kortom 9, Anita 10
Jelzések/szalagozás: Totesz 10, Kortom 10, Anita 10
Pontőrök: Totesz 10, Kortom 8, Anita 10
Ár/érték arány: Totesz 8, Kortom 6, Anita 10
Összesen: (71,5+63,5+76)/3=71 pont
Nehézség: 2,5/10
*Azok a túrák vesznek részt ebben a játékban, amelyeken részt veszünk és beszámolót írunk.
További fotók ITT
Ha tetszett, nyomj egy lájkot!