Az erdő hatalmas fáival, a gyönyörű legelőkkel, tisztásokkal és a 21. századi kényelemnek megfelelő frissen felújított Hubertus fogadó a maga tökéletes egyszerűségével, harmóniában a természettel nyújt szállást, ahol egymás társaságában élvezhetjük az erdei nyugalmat. Nyolc darab 3-4 ágyas szoba gondoskodik éjszakai nyugalmunkról, míg a tágas étkező garantálja a vacsora és a reggeli komfortos elfogyasztását és a jó hangulatú esti társalgást.

Mit tartalmaz a részvételi díj?

• A szállást;
• az idegenforgalmi adót;
• a vacsorát (leves, főétel, savanyúság, bodza szörp – választható);
• a borkóstolót (szervezés alatt)
• a parasztreggelit (hideg vagy meleg, választható);
• a vinyei kenyérlángost;
• a várbelépőt;
• az idegenvezetést a várban;
• a túravezetést;
• a kiváló hangulatot.

Programok:

06.23
09:00 érkezés Gézaházára
10:00 túra Csesznekre (várlátogatás, a környék bebarangolása)
18:00 vacsora Gézaházán

06.24
08:30 reggeli
10:00 túra a Cuha-szurdokba (kenyérlángos Vinyén)
17:00 a hétvége zárása

Szombaton kilenc órára hirdetjük meg a gézaházi találkozót. A szállás elfoglalását és az átöltözést követően, tíz órakor kelünk útra első túránkra. Célunk a cseszneki vár meghódítása a Kő-árkon keresztül. A várból az idegenvezetés után leereszkedünk a Kőmosó-szurdokba, mely a Bakony-Balaton Geopark legészakibb bemutatóhelyszíne, ahol két barlang, sok érdekes természeti képződmény, valamint Magyarország első via-ferratája (vasalt mászó útja) is található. Rövid pihenőt tartunk, melynek elteltével térünk rá a szállás felé vezető útra, ami az Ördög-árokba kalauzol el minket. Este vacsora és társalgás vár reánk.

Vasárnap a parasztreggeli elfogyasztása lesz első feladatunk, hogy energiaraktárainkat feltöltve tíz órakor nekilássunk második túránknak is. A Kastély úton érünk át Károlyházára, ahonnan némi emelkedőt leküzdve a Zörög-tető szomszédságából közelítjük meg Vinyét. Itt rövidke pihenő és kenyérlángos vár ránk. Később talán a két nap legcsodálatosabb útvonala áll előttünk, hiszen a Cuha-szurdokban kirándulhatunk. Várhatóan 16 órakor érünk vissza Gézaházára, ahonnan fürdés és öltözködés után indulunk haza.

A részvételi díj 15.000 forint, mely átutalással fizetendő a Túrafüggő Magnet Banknál vezetett számlájára (16200230-10024065). A részvételi díj a túra előtti péntekig átruházható másra, míg visszautalása a bankköltségek levonásával június harmadika éjfélig, kizárólag e-mailben történő kérelem esetén lehetséges. Más programra nem könyveljük át. Fontos, hogy addig ne utalj, míg vissza nem igazoljuk jelentkezésedet.

Csesznek vára

A Bakony-hegységében elbújva, egy sziklaszirten láthatóak Csesznek várának festői kőfalai. Ez az erődítményünk az 1241–42-es tatárjárás utáni nagy várépítési korszak szülötte. Az első várat a Bana nembeli Jakab báró, kardhordozómester emeltette egy védelemre kiválóan alkalmas sziklacsúcson. A XIV. század elején a Csák nemzetség vásárolta meg, tőlük cserével Anjou Károly király csatolta az uralkodói birtokokhoz a vadban bővelkedő területet. 1392-ben Luxemburgi Zsigmond a cseszneki várat az uradalmához tartozó harmincegy községgel együtt a Garai főnemesi famíliának adta át, azok délvidéki birtokaiért. A régi krónikákból egy megdöbbentő családi botrányról értesülhetünk, miszerint a Garai bárói család azzal vádolta meg Hedvig mazóviai hercegnőt, hogy 1429-ben megmérgezte férjét Garai Jánost, akinek még életében házasságtörő módon együtt élt az unokatestvérével, Szécsényi Miklós főnemessel. A főbenjáró ügyben maga Zsigmond király ült törvényt, aki Hedvig hercegnőt vagyonelkobzással és életfogytiglani fogsággal büntette. A XVI. század közepére a hódító törökök benyomultak a Dunántúlra, ahol Csesznek – Wathay Lőrinc várkapitány vezetésével – végvárként védelmezte az országot. Életét egy tragikus baleset oltotta ki, 1573-ban bortól ittasan örömében egy régi puskaporral töltött ágyút akart elsütni, amit a mellette álló pattantyús vonakodott megtenni. Lőrinc kapitány a fáklyát kezéből kikapva, meggyújtotta a kanócot, mire a löveg hatalmas robajjal szétrobbant, megölve mindkettőjüket. A háborús idők elmúltával szerepe megváltozott, a zordon kővárat, egy kényelmes lakhatást biztosító barokk kastéllyá alakították át az Esterházy hercegi család tagjai.

Korabeli források szerint 1780-ban elköltözött a főúri család, de még szolgaszemélyzet használta a helyiségeket, melyeket egy harminc esztendővel későbbi földrengés, majd tűzvész tett végképp lakhatatlanná. Az 1970-es évek óta vallatják romjait a régészek, egyúttal helyreállítási munkákat végezve a csodálatos tájban emelkedő cseszneki váron.

Bővebben:
https://www.csesznekivar.hu

Cuha-szurdok

A Cuhai-Bakony-ér a Bakony egyik legjelentősebb patakja, a Duna jobb oldali mellékvize Magyarországon. Az Eplény község területén eredő patak észak felé folyik, majd 81 kilométer megtétele után Gönyűt elhagyva éri el a Dunát. A patak fölső, hegyvidéki szakaszát Cuhának nevezik, míg a Dudari-patak beömlése alatti, zömmel síkságon haladó részét Bakony-érnek. Az Öreg-Bakonyban eredő Cuha meredek sziklafalak között kanyargó vadregényes szurdokvölgye Porva-Csesznek vasútállomás és Vinye között húzódik. A patak mentén fut az 1896-ban megnyitott, eredetileg ipari célú Győr–Veszprém-vasútvonal, melynek látványos hegyvidéki szakasza alagutakkal, völgyhidakkal tűzdelt. A Cuha-szurdok népszerű kirándulóhely, ahol többek közt a sziklamászók is találnak e sportághoz megfelelő sziklafalakat. A patak mentén fekvő Zirc apátsága, valamint a Zirci Arborétum ugyancsak kedvelt turisztikai célpontok. Több turistaút hálózza be a környező hegyvidéket. A patak a Komárom-Esztergom megyei Rédénél éri el a Kisalföldet, majd Gönyűnél torkollik a Dunába. A patakban huszonöt halfaj él, melyből öt védett, míg partjai mentén számos védett növényfaj talál megfelelő élőhelyre – írja a Wikipédia.