Interjú a vagány tündérrel

Az erdők, a mezők, a hegyek, a völgyek, az égig érő fák, a rohanó patakok, a simogató füvek, mohák, a karcoló bokrok. A megriadó őzek, a horkantó vaddisznók, a csendes talpú nyulak, a bamba muflonok, a kíváncsi mókusok közt érzem a legjobban magam.

Elég régi emlékek is felderengenek, ha veled kapcsolatban idézek fel futással kapcsolatos mozzanatokat a memoárból. Mióta futsz és honnan jött az a bizonyos löket?

Én is azok közé tartozom, akik a kismamaság, gyes alatt szépen kigömbölyödtek. Amíg otthon voltam a fiunkkal, nem is nagyon zavart ez az állapot. Persze rossz volt, hogy nem fértem bele a régi, kedvenc ruháimba, de nem csináltam belőle drámát, a férjem pedig ugyanúgy szeretett, mint azelőtt.

Aztán amikor visszamentem dolgozni, a csinos kolleganőim között nagyon rosszul éreztem magam a bőrömben. A tettek mezejére léptem. Vettem egy bicajt, és hogy ne vegyek el a családomtól időt, a tömegközlekedést kerékpározásra cseréltem. Tettem mindezt Budakalász – XI. kerület viszonylatban, hetente minimum háromszor.

Gyorsan jött is az eredmény, elkezdtek olvadni a kilók. De jött a tél. Én meg berezeltem a hidegben való bringázástól, de a mozgásról nem akartam lemondani. Így lett, hogy elkezdtem futni. Aztán valahogy úgy maradtam. Ennek lassan 8 éve.

A terep a kedvenc borításod. Jól veszem ki a Paper Wings bejegyzéseiből?

Ú, igen! Bárhol szívesen futok, de a terep az én világom. Az erdők, a mezők, a hegyek, a völgyek, az égig érő fák, a rohanó patakok, a simogató füvek, mohák, a karcoló bokrok. A megriadó őzek, a horkantó vaddisznók, a csendes talpú nyulak, a bamba muflonok, a kíváncsi mókusok közt érzem a legjobban magam. Ott vagyok igazán otthon. Odakint pontosan tudom, hogy hol a helyem, merre tartok, mik a céljaim és mit kell tennem, hogy elérjem őket.

A Kör. Hogyan jött, hogy belevágsz? Mit változtatnál, s milyen hasznos információkat tudnál adni másoknak a sikeres teljesítés érdekében?

Egyik hétköznap reggel éppen a Batthyány téren álltam a 86-os busz megállójában, amikor megjelent az interneten a Kör hivatalos kiírása. Tisztán emlékszem a pillanatra. Elkerekedett szemmel, tátott szájjal olvastam a részleteket. Összerándult a gyomrom, ahogy olvastam a szabályokat. Akkor én még nagyon kezdő futó voltam. Nagyon-nagyon kezdő. A terepfutásról, mint olyanról pedig nem sok fogalmam volt, annak ellenére, hogy már elkezdtem felfedezni a közeli erdő ösvényeit.

Lehetetlennek tartottam, hogy valaki majd képes lesz rá, hogy megcsinálja. Faltam minden információt, figyeltem a próbázókat, nézegettem a térképet és álmodoztam, hogy majd egyszer én is.Édesapám halála, és egy egészen jól sikerült Vadrózsa 160 teljesítés adta meg az utolsó lökést. Már ott a célban tudtam, hogy a következő év júniusában ott fogok állni Királyréten és ha eljön az idő, elrajtolok a Körön.Három tanácsom van:

- Ne ess el / sérülj meg úgy, hogy fel kelljen adnod!
- Járd be előre a pályát, tanuld meg! Ismerkedjetek nappal és éjszaka is!
- Sose becsüld le a Börzsönyt! Magad pedig ne értékeld túl nagyra!

Mi a véleményed alapvetően az új divatról, az Instant túrákról? A Szénást és a Bükköst egész jó idővel húztad be.

Nagyon jó ötletnek tartom ezeket a bármikor teljesíthető kihívásokat. Szuper, hogy szinte bármerre is visz az utad az országban, találsz egyet. Nem mindenki szeret / tud / akar saját magának útvonalat tervezni, ha például elutazik valamelyik általa eddig nem ismert tájegységbe, és szeretne kalandozni egy jót az ösvényeken, szeretné felfedezni, megismerni a környéket. Jó választás ilyenkor egy instant.

Másrészt, nagyon jó kis „felmérők” is lehetnek az ilyen körök. Bárki, bármikor nekifuthat, a pálya, a lehetőség adott. Sokak számára az is nagyon motiváló tud lenni, hogy megjelenik a teljesítés után a neve egy nyilvános eredménylistában.

Szerintem, lassan már ugyanolyan mértékegység lesz egy „Szénás idő”, mint az aszfalton a legjobb félmaraton/maratoni eredmény.

Te mennyit edzel, s mi az az elv, ami mentén készülsz?

Sokáig edző nélkül, egyedül sportoltam. Magamnak találtam ki a feladatokat, mindig, amihez éppen kedvem volt. Ez nagyon jó móka volt egy darabig, de egy idő után megrekedtem. Nem fejlődtem.

Az első Kör próbámhoz Andrewtól kértem segítséget, aki nem rettent meg a feladattól, és gyönyörűen felkészített a hátralévő ¾ év alatt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a megmérettetés előtti héten rendezett Visegrád Trailen 11. lettem az igen erős és nagy női mezőnyben úgy, hogy nem futhattam ki magam a rám váró feladat előtt.

Aztán a sérülés miatt feladott Köröm után is támogatott, segített a visszatérésben. Azóta is együtt dolgozunk. Ő nem az edzőm. Sokkal inkább a mentorom, segítőm és feltétel nélkül megbízom benne. Általában együtt találjuk ki a hetem, a feladatokat, az edzések ritmusát. Remekül érzi, hogy mikor kell visszafogni, vagy terhelni, hogy milyen feladatok szolgálják a legjobban a célt.

Edzek hegyen és síkon, hosszút lassan és gyorsan, rövidet még gyorsabban. Vannak erősítő edzéseim (crossfit), de ugyanolyan fontos összetevő a jóga gyakorlás és a rendszeres nyújtás, hengerezés is. Tatár Szilvi varázslatos heg-kezelésének hála, egy hónapja újra rendesen, fájdalom nélkül tudok futni, edzeni.

Örök dilemma, hogy reggel vagy este fusson az ember. Neked mi jött be és miért?

Nekem nem túl sok választásom van, de ezt egy cseppet sem bánom. Az életünk, a családom, a munkám miatt csak reggel van időm edzeni. Fontos, hogy megmaradjon ennek a háromnak az egyensúlya, és ezt csak így tudom megőrizni.

Koránkelő vagyok. Imádom a reggelt, a hajnalt. Olyankor még bármi lehetséges. Nagyon szeretem – főleg az egész éjszakán át tartó futások után - a pirkadat előtti némaságot, de még jobban azt a pillanatot, amikor megszólal az első madár, majd ahogy nő és nő a világosság, egyre több kis dalos kapcsolódik be az énekbe. A nagy csend után olyan ez, mint egy hangrobbanás. Szeretem nézni, ahogyan ilyenkor változnak a fények, változik az erdő hangulata.

Mi az, ami nélkül nem indulsz el futni? Akár legyen szó edzésről, vagy éppen versenyről.

Feltöltött, bekapcsolt mobiltelefon és az órám.

Lázár Ervin a Négyszögletű Kerek Erdőben írt Mamintiről, a kicsi zöld tündérről. Megihletett?

A Négyszögletű az egyik kedvenc mesém és benne Maminti – a vagány tündér, aki nem egy felcicomázott szöcske - a kedvenc karakterem. Az élet úgy hozta, hogy már gimiben – amikor még eszembe nem jutott futni - ez lett a becenevem. Aztán valahogy, az erdőn töltött évek során tényleg Mamintivé váltam. Igaz, varázsolni még mindig nem tudok.

Végezetül mi az, amire jelenleg készülsz?

Nem titok, és gondolom nem is meglepő, hogy egy sikeres Kör 2.0 az idei fő célom. Ide, a tervek szerint egy szépen felépített út vezet, melynek első állomása a Hello Pilis Trail lesz március elsején.

Style switcher RESET
Body styles
Background pattern
Background image