2019. április 20 szombat
gyors: 09:30; normál: 09:45

48.156473, 19.853358

Ételt, italt
Esőkabátot
Jó hangulatot
Tavaszias öltözetet
(Túrabotot)
Zárt túracipőt

Legfeljebb 150 fő vehet részt a túrán, 75 a gyorsított, 75 a kényelmesebb tempójú távon. A csoportokba és a túrára előzetesen kell jelentkezni. Helyszíni nevezésre és fizetésre nincs lehetőség.

2000 Ft., mely előre utalandó a jelentkezési lap kitöltését követően a Túrafüggő bankszámlájára (16200230-10024065, Magnet Bank). A részvételi díj a túraszervezést, a túravezetést, az engedélyek beszerzését és a somoskői várbelépőt tartalmazza, ellátás a túrán nincs, de minden 14 éven aluli gyermek emléklapot kap.

A 14 éven aluli gyermekek 50%, a hét éven aluliak 100% kedvezménnyel vehetnek részt a túrán. További plusz, hogy a gyermekeket csúcscsokival is meglepjük.

A 13,97 kilométer hosszú és 313 méter pozitív szintemelkedést tartalmazó túra kiindulópontja a Nógrád megyei Eresztvény, mely főképp azon kőbányáiról híres, amiket barangolásunk során a későbbiekben érinteni fogunk. A közvetlen szomszédságában roskadozik a Dr. Darnay-Dornyay Béla nevét viselő turistaház, a hajdani Salgó-menedékház romja. Szívbe markoló érzés testközelből látni az egykor tündöklő épület pusztulását. 1935. október 20-án avatták fel a Salgó-Menedékházat. 1965-ben a kiváló honismertető tudós, Dr. Darnay-Dornyay Béla nevét vette fel. A Salgó-Menedékházban összesen 50 darab jól felszerelt ágy várta a turistákat. Magyaros bútorzata és népies kézimunkái, domborművei és képei pedig szinte páratlanná tették az egész országban. Egyike azon kevés tárgyi emlékeinknek, melyek több történelmi korban is jelképpé váltak. Tulajdonosa némi már nem látható állagmegóvásról gondoskodott, ám valószínűleg nem tudott és tud forrást szerezni a felújítására (1).

A piros várjelzést követve érjük el túránk első várát, a Salgóvárat, mely Salgóbánya felett a Medves-fennsíkon, 625 méter magas bazaltkúpon áll. A Salgói család őse az a Simon bán, aki részt vett Gertrúd királyné meggyilkolásában. A várat feltehetően fia, I. Miklós építette a XIII. század második felében. A török időkben végvár lett, de csellel a törökök hamar bevették. Tőlük ellenállás nélkül vette vissza egy kisebb csapat, amelyben a költő Balassi Bálint is vitézkedett. A salgói vár rövid időre Balassi birtoka lett. Ezután a vár hadijelentősége megszűnt. Balassi a romos várat a jezsuitákra hagyományozta. 1845 -ben Petőfi Sándor is járt itt, s később a tájat “Salgó” című költeményében írta le. A romot 1938-ban turisztikai célból kilátószerűen felújították. A műemlék vár a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet részeként védett természeti területen áll. Feltárásokon alapuló helyreállítása az ezredforduló óta zajlik, és a leletek a korábbi feltevéseket gyakran módosítják (2).

A várból érdemes a közelben található Boszorkány-kőre is elsétálni, ahonnan szintén mesés kilátás tárul elénk. Mi így teszünk. A bámészkodást követően visszatérünk az elágazásig, ahonnan a zöld sáv jelzésen elkezdünk ereszkedni Salgóbánya, Salgótarján egyik városrészének irányába. Salgótarján legmagasabban fekvő városrésze 500 méteres tengerszint feletti magasságban a Medves-fennsík szélén helyezkedik el. Salgótarján központjától 12 kilométerre északkeletre, Somoskőújfalutól 4 kilométerre délkeletre található. A középkorban már létezett nagyon kicsi település. 1850-ben barnakőszenet fedeztek fel, majd beindult ennek bányászata. A Salgótarján környéki vájatok közel negyede itt volt található. Kaszinó és művelődési ház is épült a faluban a bányászoknak és munkaadóiknak. Ma turistalátványosságként szolgál a vadászház és a felette magasodó Salgó vára, valamint a környéken található bányamaradványok (3). Salgóbányán született Zenthe Ferenc.

Salgóbányát a sárga és a zöld sáv harmóniájában hagyjuk magunk mögött, majd ezekről letérve, erdei ösvényen kaptatunk fel a Medves-fennsíkra. A Medves-fennsík egy 520-570 méteres tengerszint feletti magasságban található bazalttakaró. Északi része az országhatáron túlnyúlva a felvidéki Abroncsospuszta nevű településnél ér véget. Délen egy kisebb nyereggel a Szilvás-kő csúcsához kapcsolódik. Nyugaton a Zagyva völgye és kisebb vulkáni kúpok, keleten az országhatár szegélyezik. Legnagyobb magassága a Medves-magosa nevű ponton eléri a 671 méteres tengerszint feletti magasságot. A vulkáni takaró vastagsága 11-107 méter között változik, kiterjedése 12,8 négyzetkilométer, melynek 7,8 négyzetkilométeres része esik magyar területre. A területet rétek, legelők, ligetes erdők tarkítják. Több éghajlati zónára jellemző növényzet figyelhető meg a fennsíkon. Madárvilága is különösen gazdag. A fennsíkon sétálva szép kilátás nyílik a Mátrára, a közeli Salgóról és a somoskői várból tiszta időben pedig a Kárpátok közeli hegyvonulataira (4.)

A magaslatot csak érintjük, hiszen rövid sétát követően rátérünk az Eresztvényi Kőbányák geológiai tanösvényre, ahol megcsodáljuk a Közép bányát és a Középbánya-tavat. Valami egészen csodálatosra készüljünk, mert a tó feszített víztükre lesz látható alattunk, a gigantikus sziklafalak őrzésében. A tanösvényt a Bukovinszky-forrás irányába hagyjuk el, hogy megkezdjük somoskői vártámadásunkat. A túra egyik legmeghatározóbb attrakciója a Sátoroska és Somoskő határán magasló vár, a somoskői vár. Korai vármagját a vidéken birtokos Kacsics nemzetség emeltette a 13. század második felében. Az Árpád-házi uralkodók férfiágának kihalását követő anarchikus belháború idején a nemesi család kénytelen volt behódolni Csák Máté tartományúr előtt. A korabeli oklevelek szerint Anjou Károly serege 1320-ban foglalta vissza a Csák birodalomból Fülek és Sirok várait, ekkoriban kerülhetett királyi kézbe a somoskői várbirtok is. A győztes uralkodó kedvelt hívének, Szécsényi Tamás bárónak adományozta, kinek leszármazottai egészen a 15. század közepéig lakták épületeit. A török hódítás fenyegető vihara a következő évszázadban érte el Nógrád vármegyét, ekkor kerültek a közeli Salgó és Fülek végvárai a „pogány” seregek hatalmába. Somoskő helyőrsége majd két évtizedig kitartott a két ellenséges vár között. Az Oszmán Birodalom hadai végül 1576-ban rövidebb ostrom után elfoglalták, így egészen 1593 őszéig lengette a szél a török lófarkas zászlót tornyai felett. Ekkor helyőrsége a közeledő királyi sereg elől gyáván megfutamodott. A következő időszakban, jelentős mértékben átépítették védőműveit, például ekkoriban emelték a hatalmas ágyútornyait. Végső romlását az 1682-es füleki ostrom idején, a környéken portyázó lovasok okozták, akik felgyújtották épületeit, s ezzel végképp elvesztette hadi fontosságát. Az 1840-es években erre járt Petőfi Sándor és a következőket írta róla az Útirajzokban: „Somoskő nem nagy vár, nem is nagy hegyen fekszik, de bámultam építését, mely gyönyörű öt-, hat-, hétszögű kövekből van.” További romlásának az 1970-es években megkezdett helyreállítási munkálatok vetettek véget, melyek – Szlovákia önálló állammá alakulása után – sajnálatos módon félbeszakadtak (5). A várlátogatás után a piros kereszt jelzésen, Eresztvénybe visszatérve ér véget túránk.

Jelentkezési díjat vissza nem utalunk, de egy másik túrára átvezetjük, beszámítjuk, így nem veszik el a vezetett túrákon, ha ezt legkésőbb 2019.04.14 23:59-ig e-mailben jelzed a hello@turafuggo.hu címen. A túra indulási időpontja előtt 24 óráig a nevezésed másra átruházható, ha ezt e-mailben jelzed a hello@turafuggo.hu címen.

Felhasznált irodalom

 

(1) – http://karancs-medves.blogspot.hu/

(2) – http://www.erdeikirandulasok.hu/

(3) – Wikipedia, Salgóbánya oldala

(4) – http://www.salgotarjan-turizmus.hu

(5) – Wikipedia, a Somoskői vár oldala