Csúcstúránk szinte az összes attrakciót felkeresi a vidéken, ami miatt a távhoz mérten sok szintet és helyenként meredek emelkedőket tartalmaz. Azok, akik szeretik a kihívásokat és jó erőben vannak, nem fognak csalódni. Bejárják a Spartacus-ösvényt és a Kalicsa-patak szurdokvölgyét, teázhatnak a Jenő-kunyhónál, a Visegrádon és a Hétvályús-forrásnál, valamint számos bővizű forrás vízét is megízlelhetik.

Leányfalu, rajt → Szalag → P  → P+ → Álló-rét → S+ → S+ (műút) → So balra sunyin → Sztaravoda-forrás → So → Sztaravodai út, azon jobbra → Szalag → Z → Hegytető → Z+ → Szekrény-kő → Z+ → PK balra → Pilisszentlászló → K → KZP+ jobbra → Z → Jenő-kunyhó → Z → Visegrád → K → K K+ → Visegrádi-kapu → K+, ZK+, Z, PZ → Kis-Bükk-tető → S → Leány-kúti elág → Szalag → Külső Nyulas → Szalag vissza → So balra → balra PS → Vörös-kő → P → Leányfalu, cél

A Faluházból kilépve a járda elérését követően balra fordulva kezdjük meg utunkat. Követjük a szalagot, átkelünk a zebrán és enyhe emelkedőbe kezdünk. A szalagozás elvezet minket a piros sáv jelzésig, ahol balra kanyarodunk. Elhagyjuk Leányfalut, s rövidesen érintjük a Vörös Meteor-forrást. Tovább követjük jelzésünket egészen a népszerű csomópontih, ahol az erdő fohásza tábla is áll. Itt jelzésváltás következik.

A P+ jelzést követve haladunk tovább az Álló-rét irányába, balra. Érintjük a Csaba-kutat, átkelünk a Szénégető-patakon, majd a hármas elágazásnál jobbra tartva folytatjuk barangolásunkat továbbra is a P+ jelzésen. Hamarosan megérkezünk az Álló-rétre. (EP)

Balra kanyarodunk és egyesen átvágunk az irányjelző tábla felé, ahol az S és S+ jelzések irányában elindulunk, szinte azonnal a jobb ágon folytatjuk utunkat, innen már csak az S+ jelzés kísér minket. Az ösvény hamarosan egy szekérúttá szélesedik, melyen hosszan egyenesen folytatjuk utunkat. Rövidesen a szekérútról jobbra srégen letérünk, követve tovább a jelzést. Amikor egy T-elágazáshoz érünk, a jobbra erősen lejtő utat választjuk, ami után azonnal veszünk egy balkanyart a következő kereszteződésben. A lejtmenetet balra tartva folytatva perceken belül elérünk a Zoo-val jelzett műúthoz.

Megyünk tovább előre az S+ jelzésen, a műút hamarosan újra keresztez, de kitartunk, s előre megyünk lefelé tovább, majd balra kanyarodva az S+ jelzés is csatlakozik a műúthoz. Ezen ereszkedünk Szentendre irányába, elhagyjuk a sorompót, majd jobb oldalt egy gyönyörű házikót, és egy nagyobb placcra érünk. Itt még 100-200 métert megyünk a műúton, de figyeljünk, mert az So jelzésen fogunk továbbmenni, ami a műútról sunyi módon indul balra lefele egy kopott Nemzeti Parkos táblánál. A patakparton hamarosan jobbra megtaláljuk a Ferencz-forrást, míg a patak túloldalán a Sztaravoda-forrást és pihenőhelyet találjuk, melyhez egy hídon tudunk átkelni a pecsétért. (EP)

A hídon visszaindulva szemben egy betonlépcsőt találunk, ezen menjünk fel a kerítés sarkáig, majd forduljunk balra a Forrás utcára, innentől a jelzést nélkülözni fogjuk rövid ideig. Követjük a szalagozást a Skanzen mentén és pár perc alatt a Sztaravoda útra érünk, melyen jobbra induljunk kifele Szentendréről. Bár alkalmazunk útvonalbiztosítást, mindneki legyen körültekintő a nagyobb forgalom miatt. A település szélén láthatjuk meg először a Z jelzést, de ekkor még nem kell az erdőbe bemenjünk, 3-400 méter múlva kanyarodjunk csak jobbra a sorompónál.

400-500 méterrel később balra felkanyarodik egy kis ösvényre az út annál a fánál, amin a jelzés is van. (Ha elvétenénk, két dolog lehet gyanús: elfogy a jelzés és élesen jobbra kanyarodik az út, ami szándékunkkal ellentétes.) Itt fog jönni az a szakasz, ahol a jelzésre kifejezetten figyeljünk oda, mert téli időben nehezen követhető. Először egy élesebb jobbkanyarral fogunk találkozni, ahol még egyértelmű minden, majd sokat fogunk egy vájatban menni, ahol hol van jelzés, hol nincs – de elágazás híján kevés lehetőségünk akad tévedni. Ezek után egy olyan szakasz jön, ahol egy árok fogja keresztezni utunkat, ahol a Z 90 fokban balra kanyarodik és az aljnövényzet és a kidőlt fák miatt nincs egyértelmű út a következő 100-150 méteren. Mikor keresztezünk egy szekérutat, onnantól lazíthatunk és követhetjük újra könnyedén a Z jelzést. Elindulunk felfelé, majd a főúttal újra találkozunk, és keresztben jön a főútból kiágazó műút, ez a Hegytető.

Jobbr a Pap-rétre vezető műúttal párhuzamosan, annak a bal oldalán, a Z+ jelzésen indulunk el. (Régi térképek Pc-nek is jelezhetik még.) Amikor a műutat másodszor kereszteznénk, akkor ehelyett jobbra 90 fokban fordulunk és a műút ugyanezen oldalán maradunk. Utána egy szekérútra tévedünk, majd jobbra megyünk rajta 100 métert, hogy balra elhagyhassuk. Itt egy rétre bukkanunk és balra a szélén jutunk el a K és P jelzésekig, miközben a Szekrény-kőt kerültük meg.

Balra keresztben átkelve a műúton a KP jelzésen folytatjuk utunkat, majd a következő kereszteződésben balra térve követjük a KP-t lefele Pilisszentlászlóig. Amikor a házakat megpillantjuk, először balra követjük a jelzéseket, majd egy szűk, lejtős kis utcába fordulunk hirtelen jobbra a jelzéssel együtt. A faluban a két jelzés kettéágazik, majd mi balra a K mentén megyünk egy utcát, ahol a Z balról csatlakozik. Jobbra megyünk tovább jelzések egész kavalkádjában kétutcányit a buszmegállóig, (PVZ kód) ahol jobbra a Z jelzést követve elindulunk a Béke utcán, ezen jutunk ki a faluból, melyet focipálya zár jobboldalról. Itt lesz a frissítő- és ellenőrzőpont.

A keresztnél balra tartunk, majd a lóugrató pályánál a Nemzeti Park táblára festett jelzés szerint megyünk előre, majd a távolban követjük az út kanyarulatát balra. (Ezt jelenti, bármi mást gondolnátok.) Az első nagy kereszteződésben, ahol hirtelen a jobb oldal lenne logikus, ne kövessétek, menjetek inkább balra, erről az újabb Z jelzések meg fognak erősíteni. Kis apró házikók után hamarosan találkozunk a Spartacus-ösvény táblájával, fogadjuk meg tanácsát, majd azt követve jobbra induljunk el a Z jelzésen. Egészen a Jenő-kunyhóig sok útirányválasztásra nincs lehetőségünk, kövessük odáig a jelzést. (Feltételes ellenőrzőpont)

A Jenő-kunyhótól továbbindulva ne örüljünk a széles útnak, hiszen szinte azonnal jobbra el kell hagyjuk azt, folytatva az ösvény ösvényes jellegét. Kb. 1 km múlva rávezet utunk egy szekérútra, itt legyünk résen, mert szinte azonnal balra fordulunk egy földlépcsőn felfelé, amit nehezebb kiszúrni. (Ha nem vennénk észre, akkor legkésőbb az Apátkúti vadászháznál forduljunk vissza.) Viszonylag szintben vezet tovább a szűk ösvény, mely 1300 méter múlva véget ér, amit szintén tábla jelez. Itt előre/jobbra a Z+ vezet le a Telgárthy-rétre és forrásra, valamint a Bertényi Miklós Füvészkerthez. De mi itt balra fordulunk tovább a Z jelzésen, hiába nem látunk egy jelzést sem, ne aggódjunk, majd megérkezik. Amikor jobbról elfogy az erdő, egyenesen haladjunk tovább, illetve a mező közepén, ahol jobbról elfogy a kerítés, szintén egyenesen haladjunk a távoli magasles irányába, ahol előre a Z jelzés mentén újra az erdőbe érünk. Lassan Visegrád házai jelennek meg a jobb oldalon, majd amikor a beton utat meglátjuk, azon jobbra-előre induljunk lefele a város központja felé, amelyet Rákóczi utcának hívnak. Továbbra is egyenesen megyünk, de idővel Széchenyire vált az utcanév, majd egy 1848-as emlékműhöz jutunk, amit a körforgalomban megkerülve jobbra tartva folytatjuk utunkat. Mielőtt ezt megtennénk, frissítünk és bezsebeljük a megfelelő igazolásokat. (EP)

Az Apátkúti-patak felett elmenve lassan búcsúzunk a Z jelzéstől és elérjük a keresztező Mátyás Király utat és Áprily-parkot. Innen a K jelzésen indulunk jobbra srégen az utca túloldalán, szinte azonnal balra kanyarodva, ami a jelzések alapján egyértelmű. A Kálvárián keresztül szép lassan felérünk a K jelzésen a Fellegvárig. Itt a táblák és jelzések sűrűsége és minősége kiváló, elég csak követni őket. A Fellegvár bejáratánál a jobb oldalt lévő parkolónál a szolgáltató épületet balról kerüljük egy lépcsőn lefele, majd követjük tovább a K jelzést. Balról csatlakozni fog a K+ K3 Kc jelzés, amellyel közösen megyünk el egy újabb nagy parkolóig. NEM látogatjuk meg a Nagy-Villámot és az ott található Zsitvay-kilátót.

A műutat keresztezzük és rögtön balra fordulunk egy sorompót keresztezve. Innentől a K K+ jelzéseket követjük, keresztezve ezt a hatalmas rétet. Egy balra mutató jelzés azt sugallhatja, hogy menjünk be a susnyásba, de ennek ne tegyünk eleget, az út magától is el fog balra kanyarodni, azt érdemes követni. Innentől a jelzés magáért beszél, egy kis lejtmenet után enyhe emelkedőn érjük el a Sóstói-rétet, amely végében jobbra tartva egy kis ereszkedés után már a Visegrádi-kapunál vagyunk. (EP)

Jobbra folytatjuk utunkat innentől a K+ jelzésen, amely a Mester-réten visz keresztül. Az első fánál még ne kanyarodjunk el jobbra, majd csak a rét túloldalán a magaslesnél menjünk jobbra, így továbbra is a K+ jelzésen maradunk. Nemsokára balról becsatlakozik hozzánk a Z jelzés, és szerencsére a 25 tonnás korlátozás reánk nem vonatkozik, mert előtte jobbra elfordulunk. 400 méter múlva a József-forráshoz érkezünk, ahol akár meg is pihenhetünk. 350 méterrel később a K+ és a Z kettéválik, mi innentől balra a Z jelzést követjük. Kb. 1 km múlva egy kétes elágazáshoz érünk, ahol az út jobbra kanyarodik, de nekünk a kevésbé kijárt bal ágon van az utunk, ahol viszonylag meredeken leereszkedünk a Kalicsa-patak szurdokába, és jobbra óvatosan elindulunk benne. Pillanatok múlva egy Y-elágazáshoz érünk, ahol a Z jelzés az Y közepén meredeken indul felfele. Ehelyett érdemes a jobb ágon 20 métert kerülni és jóval enyhébb szögben felmászni a tőlünk most már balra lévő jelzéshez. Óvatosan!

Felfelé menet 400 méter múlva egy kis fakunyhóhoz érünk, mely mögött jobbra követjük a Z jelzés lassan emelkedő útját. Mikor úgy érezzük, felértünk, jobbra kanyarodunk tovább a jelzéssel és 300 méteren belül megérkezik jobbról/szemből a P jelzés. A közös úton haladunk balra tovább, ami legfeljebb 200 méter múlva élesen jobbra tér, majd szinte azonnal balra. Figyeljük alaposabban a PZ jelzést! Ezen az ösvényen érünk fel a Kis-Bükk-tetőre, ahol a Z jobbra kanyarodik (innen érkezik a 15-ös táv), a P előre tart tovább. Métereken belül találkozunk az S jelzéssel. Míg a P és S egyenesen megy tovább, mi balra, lefele fordulunk az önálló S jelzésre. A szerpentinen ereszkedve keresztezzük a Nyulasi-patakot, ahonnan már nincs messze a visszafordító a Leány-kút közelében lévő S és So elágazás. Itt nagyon figyelünk a szalagozásra, ami elvezet a Külső Nyulas nevő frissítőpontra, mely ellenőrzőpont is. (EP)

Innen következik a túra legnehezebb szakasza előbb a szalag mentén majd az So jelzésen. Az előttünk álló 1,8 kilométer hosszú szakasz 275 méter szintemelkedést tartalmaz, de ne aggódjunk, véget fog érni. Mikor végre felértünk és találkozunk a P S jelzésekkel, ezeket követve balra kirándulunk tovább, és ezen jutunk el Vörös-kőig, ahol gyönyörködhetünk a Dunára nyíló kilátásban. (EP)

A P jelzésen továbbmenve megkezdjük a visszaereszkedést Leányfalura, figyelve arra, hogy sehol se vágjuk le a kanyargós útvonalat. A túra elején már érintett Po P P+ csomópontban (erdő fohásza tábla) most a tábla mögött folytatódó P jelzésen maradunk. Elhaladunk a Vörös Meteor-forrás mellett és hamarosan már a község aszfaltját tapossuk. Ezen nem megyünk el egészen a lámpás kereszteződésig, ugyanis a hídon jobbra átkelve a Szent Imre Herceg útján, majd a Petőfi Sándor utcán enyhén balra közelítjük meg a 11-es utat. A zebrán kellő körültekintés mellett kelünk át, majd balra kanyarodva már láthatjuk is magunk előtt a faluházat, ahol túránk véget ér. (cél)