Egy bárki számára teljesíthető útvonalat választottunk, mely télen ugyan nehezebben járható és megfelelő felszerelés, öltözék szükséges, ám a Holdvilág-árok szépsége és legendáinak megismerése szinte kötelező választásként kínálkozik a természetjárók részére. 

Túránk kiindulópontja a Pomáz-Kiskovácsi puszta szomszédságában található Csikóváraljai turistaház parkolója. Autóval a Pomázt követő csobánkai jobb-bal kanyarkombinációt követően a buszmegállónál jobbra kanyarodva tudjuk megközelíteni, végig műúton haladva. A parkoló kapacitása véges, ezért érdemes a tömegközlekedést választani Pomázról. Utunkat a zöld körséta jelzésen a műút kanyarulatán haladva kezdjük Kiskovácsi irányába. Rövid barangolást követően jobbra az erdőbe vágunk, ahol kisebb emelkedők és kanyarulatok áradatában hátulról érintjük a Gálfi Béla Nonprofit Kft., azaz Magyarország második legnagyobb pszichiátriai intézményének kerítéseit. Ha már a legendák túráját hirdetjük meg, érdekesnek tűnhet megemlíteni, hogy a pomázi mende-mondák szerint az elmegyógyintézet, az alkoholelvonó, a szociális otthon és ambulancia betegei pizsamában lejárnak Pomázra kéregetni és/vagy alkoholért. Az Origo beszámolója szerint egyszer egy beteg az óvoda körül sétálgatott fürdőköpenyben, majd visszatérte után nyakon szúrta az intézetben egyik betegtársát. De akadtak még érdekességek: „Egy esős éjjelen majdnem frontális ütközést okozott egy ápolt, aki a tócsákat kerülgetve botladozott a város felé, pár éve pedig egy teljesen meztelen férfit kergetett a rendőrség és a polgárőrség a pilisi erdőkben„.

Az erdőben barangolva hamar elérjük a vadregényes szurdok bejáratát. A Holdvilág-árok számos legenda színhelye, többek között Attila városának és Árpád fejedelem temetkezési helyének is. Az út helyenként köveken, falépcsőkön és hidakon kanyarog, ráadásul a szurdok végén egy fémlétrán tudjuk azt elhagyni, hogy utunkat folytathassuk. Még a szurdokban az út mentén a Domini-forrás kiépített foglalata nyújt frissítési lehetőséget. Barlangokkal is találkozunk az impozáns sziklák oldalaiban. Ilyen az Y-ágú-barlang, a Vízesés alatti-barlang, a Remete-barlang és a Weislich-barlang. Közülük három is mesterséges.

Az 1999. évi özönvízszerű esőzések hatására a Holdvilág-árok és környezete jelentősen átalakult. Az árvíz hidakat és turistautakat sodort el, melyek romjain körültekintően kell haladnunk, ráadásul a patak is új mederben folyik, melyet számtalanszor keresztezünk. A ledőlt erdőállomány helyén a partoldal meredek rézsűi folyamatosan pusztulnak. Az erózió következtében kisebb-nagyobb kövek, sziklák indulhatnak és indulnak is meg a magasból az árok mélye felé. Az útszakaszon éppen ezért a fokozottnál is magasabb figyelem szükséges.

A szurdokba lépve érezhető valami különleges. A hely szelleme, az árok legendái áthatják az arra járó gondolatait. Valóban itt temették el Árpád fejedelmet? „Ezután az Úr megtestesülésének kilencszázhetedik esztendejében Árpád vezér is elköltözött ebből a világból. Tisztességgel temették őt el egy kis folyónak a forrása felett, amely kőmederben folyik alá Attila király városába. Egyszersmind ott a magyarok megtérése után a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére egyház épült, amelyet Fejérnek hívnak” – áll Anonymus Gesta Hungarorumában. Ezen állítás alapján feltételezik azt, hogy Árpád temetkezési helye a Holdvilág-árokban található. Ezen forrás nyomán vágta bele magát a múlt században Sashegyi Sándor régészkutató, aki szerint a Holdvilág-árok fejedelmi temetkezési hely volt, és itt kell keresni Árpád fejedelem sírját. Azonban ezen állítást sem ő, sőt később Michnai Attila sem igazolta. A Weislich-barlang sziklába vájt lejárata lépcsős, s végében egy sírhelyhez hasonlító terem van, ami tovább növeli a legenda valóságalapját. Néhányan úgy gondolják, hogy nem csupán Árpádhoz, hanem Attilához is köthető a meseszép szurdok, akinek ókori városa, Szikambria is itt állt. Vajon mi lehet az igazság?

Sétánk során ámulunk és bámulunk a körénk tornyosuló sziklafalak és az ég felé magasló fák láttán, miközben gondosan ügyelünk arra, hogy egyszer se csobbanjon lábunk a Domini-forrás alattunk kanyargó patakjában, vagy ne essünk el a leomlott szikladarabokban, elhordott súlyos faágakban. A szurdok végén található barlangok közül az Y-ágút tudjuk biztonságosan belülről megcsodálni, amit meg is teszünk. A mesterséges járat két ága végén gyertyamaradványokat találunk. A mende-mondák úgy tartják, táltos szertatásokat szoktak benne végezni. Elhagyni kétféleképpen tudjuk az árkot. A bátrabbak a létrán tudnak kimászni, míg a kevésbé kockázatvállalók némi visszasétával lépcsőn jutnak el a Weislich-barlanghoz, ahol kutatás folyik a korábban említett két legenda igazolására.

Már nem élvezhetjük sokáig a piros kereszt és a környék varázsát, hiszen rövidesen véget ér és a zöld kereszt jelzésre térve megkezdjük a visszaereszkedést a Csikóvárak szomszédságában a turistaház felé. A kanyargó, lankás turistaút több helyen keresztezi a Lom-hegy felé vezető utat, mely az egykori légvédelmi bázisra vezet. A Lom-hegy tetején működött, 1981-től 1996-ig a MH 11. DUNA Légvédelmi Rakéta Dandár egykori MN6360 11/9. Pilisszentlászló-Dél (Lom-hegy) elnevezésű, „Vésnök” hívójelű komplexuma. A légvédelmi objektumban több rakétakilövő állást helyeztek el, a föld alatti rejtett építményekben felderítő lokátorok és különböző egyéb technikák kaptak helyet. A bázis fegyverzete SZ–125 Nyeva–M rövid hatótávolságú rakétákból állt. Mára lepusztult. Tovább ereszkedve a Gyopár-forrásnál váltunk a zöld négyzet jelzésre, melyen visszaérünk a Csikóváraljai turistaház parkolójába.

Ez a vezetett túra 5,384 kilométer hosszú és 211 méter szintemelkedést tartalmaz. A Túrafüggő Éremszerző Mozgalomban elszámolható.