A természet járására az esetek döntő többségében a hétvégéken kerül sor. Mi úgy gondoljuk, hogy hétköznap is lehet időt szakítani arra, ami jó, így némiképp kizökkenve a mindennapok mókuskerekéből megadjuk a lehetőséget az élvezetek nem mindennapi halmozására. Első (esti) túránkat a Budai-hegységben rendezzük 2018. március hatodikán kedden. Vár a Normafa, a Tündér-szikla, a János-hegy és az Erzsébet-kilátó. Ugye a Te lámpád fénye is bevilágítja majd a sötét erdei utakat?

Időpont: 2018. március 6. kedd 18:00 (találkozó 17:45-kor)

Találkozási pont: Normafa, Síház melletti parkoló

Táv: 7,96 km

Szintemelkedés: 266 m

Tervezett menetidő: 3 óra

Kötelező felszerelés: üzemképes fejlámpa

Létszámkorlát: 100 fő

Kiindulópontunk

 

A Normafa lejtő tetején állt egy vén bükkfa, amely egy monda szerint Mátyás király születésekor sarjadt. Több ízben villámcsapás érte. Írók, költők, művészek kedvelt kirándulóhelye volt. 1840-ben itt énekelte Bellini: Norma című operájának nagyáriáját Schódelné Klein Rozália, európai hírű énekesnőnk. Ettől kezdve a korábban Viharbükknek nevezett fát Normafának nevezték. A korhadt faóriás 1927. június 19-én, vasárnap délelőtt dőlt ki. Később egy oszlopra erősített tábla Devecseri Gábor soraival jelezte, hogy ott állott a Normafa. Emlékére a főváros 1962-ben egy új bükkfát ültetett, az eredeti fa helyén ma emléktábla áll. A kidőlt fatörzset a margitszigeti artézi forrás medencéjében helyezték el, hogy a mészköves bevonat örök időkre konzerválja. Időközben azonban megfeledkeztek róla, és a vízesés falához támasztott törzset a rárakódott, vastag mészbevonat elválaszthatatlanul odakötötte a falhoz, ma is ott látható. – írja a normafa.hu

Tündér-szikla

 

A János-hegy szomszédságában található a Tündér-hegy, melynek kiállása az impozáns Tündér-szikla. A völgyből kifejezetten meredek zöld háromszög jelzésen megközelíthető dolomit alakzat a késő triász korban keletkezett. Anyaga porlik, felmászni rá veszélyes, s bár a kilátás róla hívogató, senkinek sem ajánljuk.

A Wikipédia összeállítása szerint nevét németül Himmelnek – azaz Égnek vagy Mennynek – nevezték, majd Döbrentei Gábor 1847-es úgynevezett „dűlőkeresztelőjét” követően lett Tündér-szikla a magyar neve. Magyarul hívták még Remete-sziklának, melyet az alatta épült remeteház miatt kapott, valamint Thirring Gusztáv közlése szerint Antal-sziklának is egy ott állt Szent Antal-szobornak köszönhetően.

János-hegy, Erzsébet-kilátó

 

Budapest legmagasabb és a Budai-hegység negyedik legmagasabb pontja az 527 méterre emelkedő János-hegy. A rajta álló Erzsébet-kilátóból teljes körpanoráma nyílik, s messze ellátni, tiszta időben akár még a Tátráig is. A kedvelt kirándulópont megközelíthető libegővel és gyermekvasúttal is, de a csúcs meghódításához nem kerülhetjük el a sétát. Legismertebb látogatója 1882-ben Erzsébet királyné volt. Ennek a látogatásnak az emlékére emelték 1908 és 1910 között a hegyet koronázó Erzsébet-kilátót, melyet 1910. szeptember 8-án avatott fel Budapest akkori polgármestere, Bárczy István. A kilátó felépítményének alapja az ország egyik legrégebbi vasbetonszerkezete.