A 2014 decemberi ónos eső súlyos csapásokat mért az ország egyik legvadregényesebb hegységére, mely azóta sem heverte ki a traumát. Területén még több lezárt, járhatatlan útvonal található. Mi bemerészkedtünk, hogy bemutassuk nektek a megcsonkított, új kihívásokat a túrázók elé állító Börzsönyt.

A jégkár sem csorbította a Nagy-Mána panorámáját. Fotó: Tolnai Balázs

A Kemencéhez tartozó Királyháza a leírások szerint arról a Mátyás királyról kapta nevét, aki szívesen vadászott ezen a területen. A településrész nem lakott, üdülőházak alkotják. Királyházán található az Ipolyerdő Zrt. két vadászháza, a MOL turistaháza, a Mathias lovasudvar, valamint a Prónay kulcsosház.

Már utunk elején figyelem felhívó táblába botlottunk, mely arról ad tájékoztatást, hogy a Magas-Börzsönyben tekergő piros sáv, piros négyzet, piros háromszög, kék háromszög, kék kereszt és zöld háromszög turistautakat tilos használni a kárelhárítási munkák végezetéig. Célul egy 12 kilométeres kört tűztünk ki a Pogányvár, a Csóványos és a Nagy-Mána érintésével, ezért bízva képességeinkben és az erdészet munkatársainak eddigi tevékenységében útnak indultunk a piros sávon.

A Rakottyás-patak völgyében káprázó napsütés fogadott a délelőtti órákban. A már megtisztított úton a jégkár apró jelei látszódtak csak. Ezen a szakaszon érdemes megcsodálni a Tűzköves-forrást, melynek érdekessége, hogy a sziklafalból csöpögő víz nagyobb esőzés esetén vízfüggönyt alkotva éri el a talajt.

A piros sáv és a piros háromszög jelzések találkozásánál sokkoló látkép fogadott bennünket. A Nagy-Mánára vezető emelkedő oldalában és az előttünk húzódó völgyben kidőlt fák százai, vagy ezrei állták utunkat. Abban a pillanatban mértük fel igazán a természet pusztításának nagyságát. A több tonnás fák gyufaszálként hevertek egymáson. Viszont nem tágítottunk, látni, s érezni akartuk belülről, milyen új kihívásokkal kecsegtet az amúgy sosem viccelő Börzsöny.

Nagyon lassan, minden lépést megtervezve tudtunk csak előre jutni a több méter magasan halmozódó óriásokon keresztül. A völgyben haladó, amúgy csodálatos turistaútvonal félelmetessé változott. A félelemérzetet enyhítette a varászlatos napsütés, a lágy szellő és a madárcsicsergés. A látvány ellenére mégis békés volt az erdő. Roppant kevesen merészkednek mostanság erre a területre, így lakói zavartalanul élhetik életüket. Számukra ez nem a félelem, hanem a nyugalom szigete lett.

Kín keservesen vergődtük át magunkat a kidőlt fákon. A zöld háromszög és a piros háromszög jelzések elágazásánál megállapítottuk, hogy előbbi útvonala a Pogányvári-patak medrében valószínűleg egészen a zöld jelzésbe való csatlakozásig járhatatlan. Finoman szólva sem javasolt. Utóbbi emelkedője már csak elvétve tartogat famászásokat, s a Pogányvári-kaszálótól szinte tökéletes. A 823 méter magasan álló Pogányvár erdeje sűrű, nem pusztult el az ónos eső által. A vaddisznók fellegvára lehet a környék. Erről tesz tanúbizonyságot az út mentén látott számos túrás.

A Pogányvár nevű hegy Diósjenőtől nyugatra, kb. öt kilométerre, a Csóványos tömbjétől észak-keletre kinyúló gerinc végét foglalja magában. A hegyet észak-nyugat felől a Rózsa-patak, dél-kelet felől a Pogány-patak völgye kíséri, igen meredek oldalakkal, észak-kelet felé pedig erős lejtővel, az említett két patak találkozásánál ér véget. Fekvése a védelem szempontjából előnyös, de nem uralkodó. A sáncvár legmagasabb pontját dél-nyugati sarka jelenti, a széles hegynyereg felől. Innen észak-keleti irányban, a meredek lejtőn helyezkedik el a telep, hosszan elnyúló, aránylag keskeny alakban. A sánc teljesen körbeveszi, belső magassága átlag egy méter. Az északi oldalon belső árok is kíséri. A keleti oldal széle alatt a hegyoldal még meredekebbé válik, csak középtájon figyelhetünk meg rövid szakaszon alacsony sáncot, egyébként csak terasz, illetve perem alakjában maradt fenn. Lehetséges, hogy az itteni sánc a telep belsejének meredek lejtője felől már feltöltődött. A sánccal körülzárt terület hossza 320 méter, szélessége 70-100 méter között váltakozik. A sánccal kerített belső területen, a felszínen sok cserepet gyűjthetünk, valamennyi meghatározható töredék a Kyjatice – kultúrából származik. Ezek alapján a sáncvár a késő bronzkorban keletezett. 1

Tovább haladva, a zöld sáv jelzés vezette turistaútba csatlakozva már megtisztított ösvényen barangolhattunk. Nem túl komoly emelkedőt leküzdve rövidesen a Csóványos nemrég átadott kilátóját csodálhattuk meg. A 133 lépcsőfokból álló kilátó az egykori geodéziai torony átalakításából jött létre. Tetejéről lélegzetelállító panoráma tárul elénk. A kilátóról bőven itt olvashattok.

A Csóványost a piros sáv jelzésen hagytuk el, megkezdve az ereszkedést a Magosfa irányába. A zöld és a piros jelzések elágazásánál ismét figyelemfelhívó táblába botlottunk, miszerint ez a szakasz szintén lezárt. A Csóványoshoz hasonlóan erre is rengeteg kirándulóval futottunk össze. Gyerekekkel és idősekkel is. Nem csoda, hiszen a Börzsöny ezek között az időjárási körülmények között kiváló célállomás.  Tovább ballagva újfent kidőlt fákba botlottunk, ám ezen a szakaszon már az utat sikerült megtisztítani a keresztbe dőlt fáktól.

Az egyik kedvenc helyemen, a Sasfészek-bércen kezdett körvonalazódni a Nagy-Mána és a Pogányvár vonulatai között húzódó völgy, mely a térkép szerint az Őserdő névre hallgat. Meseszép látványt nyújt ez az útvonal. Egészen a Csóványosig ellátni, ha visszatekintünk. Érdemes megpihenni, fotózni, élvezni a napsütést, érezni a szelet, hallgatni a madárcsicsergést és a rovarok zümmögését, átadva magunkat a természetnek. Ezek olyan pillanatok, melyek örökre a szemünkbe égnek, hogy az esős, fázós napokon a szobába szorulva felidézzük szeretteinknek, barátainknak a látottakat. Érzem, ahogy a Börzsöny visszahív, vágyom rá, hogy újra ott lehessek és a Nagy-Mána 707 méter magas bércén elterülhessek a fűben tudva azt, hogy semmi baj nem érhet.

Az erős lejtőn óvatosan ereszkedve ismét a pusztítás látványai tárultak elénk. A Dr. Tóth Péter emlékhelynél a szélcsengő varázslatos hangját hallgatva elmélyedtünk gondolatainkban, majd a már korábban bejárt piros sáv jelzésen visszabandukoltunk Királyházára, körtúránk kezdő- és végpontjába.

Senkit nem buzdíthatunk arra, hogy lezárt területre lépjen, ám aki akár engedéllyel bemerészkedik a Börzsöny tiltott rengetegébe, az olyat lát, amit addig még soha. És lehet, hogy soha többé nem is fog. De vigyázzatok, mert a Börzsöny nem viccel!

A túra videója

A túra fotó

Felhasznált irodalom:

1: Geocaching.hu, Várak a Börzsönyben kód, Pogányvár