A Bükki Nemzeti Parkban egyre több olyan videót rögzítenek és tesznek közzé, melyen farkasok és kölykeik láthatók. Te szeretnél találkozni a Kárpát-medence csúcsragadozójával? Talán sikerül!
A farkasok félnek az embertől, így nehéz őket a szabadban megcsodálni.Fotó: Tolnai Balázs
A Kárpát-medencében szigetszerű populációkban élő állat Magyarországon szinte teljesen kihalt a II. világháborút követően. A 80-as évektől a környező országokból átvándorló egyedek jelentek meg hazánk északi vonulatainak erdeiben, melyek ma már védettek, így vadászatuk és üldözésük tilos.
A farkas
Az európai farkas az egyik leginkább alkalmazkodóképes ragadozó. Életmódját nagymértékben a mindenkori környezeti adottságokhoz igazítja. A párosodási időn kívül rendszerint falkákban él. Szociális magatartása az állatvilágban a legfejlettebbek közé tartozik. A falkában az egyes farkasok szoros egységet alkotnak anélkül, hogy elveszítenék egyéniségüket. Azzal, hogy alárendelik magukat a falka érdekének, zsákmányszerzésük hatékonysága lényegesen megnövekszik. Falkában olyan állatokat is el tudnak ejteni – például kifejlett jávorszarvast -, melyeket egy magányos farkas soha nem tudna leteríteni. Nagyvadakra tehát csak falkában képesek vadászni, melynek alapja az egymás kölcsönös felismerése. Így képesek a pontos rangsorrend kialakítására és a szerepek egyértelmű felosztására. A legerősebb példány lesz a vezérfarkas (alfa-hím), ő irányítja a falkát, bár bizonyos feladatokat átháríthat egyes magasabb rangú szukákra. (1)
Fotó: Tolnai Balázs
A vadászat során a falkatagjai együtt dolgoznak, hajsza közben vonalban szétnyílnak, vagy alcsoportokra oszlanak, hogy egymás felé hajtsák a vadat. A zsákmányból mindegyikük rangja szerint részesül. Komoly harcok a falkán belül viszonylag ritkán fordulnak elő, ami nem utolsósorban azzal függ össze, hogy a tagok többsége szoros rokoni kapcsolatban áll egymással. A heves küzdelemnek az alulmaradó egyed meghunyászkodó, illetve alárendeltséget kifejező testtartása vet véget. A védtelen torok felkínálása a fajtársban harapási gátlást vált ki. A falkán belüli szigorú hierarchikus rend másik következménye, hogy – kiváltképp szűkös időkben – csak a rangsor élén álló kanok és szukák párosodnak és nevelnek utódokat. A közepes és alacsony rangú egyedek ilyenkor kimaradnak a szaporodásból. Ezt sajátos belső születésszabályozásuk teszi lehetővé. A falka összetartása nyáron vagy táplálékbőség idején lazul. Néha csupán az egyes párok maradnak együtt. A kan többnyire segít a szukának a kölykök felnevelésében. A farkasok vadászstratégiája teljesen eltér a macskákétól. Nem lesből rohanják le prédájukat, hanem hosszasan űzik, bár ugrani is jól tudnak. Testfelépítésükből is világosan kitűnik, hogy kitartó futók. Hosszú lábukon nagy lépésekkel tudnak haladni, izomzatuk jól bírja a tartós igénybevételt és a hosszú, erős megterheléstől sem fárad el, szemben a meglepetésszerűen rohamozó ragadozókkal. Így bár a vadászó gepárd (Acinonyx jubatus) lényegesen nagyobb sebességet ér el, mint a farkas, csupán néhány másodpercig képes azt tartani, utána kimerül. A farkasok szükség esetén több órán át tudnak futni, méghozzá meglehetősen gyorsan. Előbb vagy utóbb még a legkitartóbb prédának is szembe kell néznie a rohammal. Az áldozatot csak fogaikkal ragadják meg, karmaiknak ebben semmi szerepe nincs. Vékony, a futást szolgáló lábukkal sem nagyot ütni, sem egy erősebb állatot leszorítani nem tudnak. Ezért a zsákmányt harapásukkal ölik meg, mint az a nagymacskáknál is előfordul. A hajsza során a préda nyomát kell követniük, magát az állatot gyakran nem is látják. Ebben orruk segíti őket, amely olyan kifinomult szaglással bír, hogy bátran az állatvilág legfejlettebb érzékszervei közé sorolhatjuk. Bármely csapásról azonnal felismerik, hogy érdemes-e követni. A szaglásnak természetesen a farkasok szociális kapcsolataiban is kiemelkedő szerep jut, mind egymás egyedi felismerésében, mind a territórium szagjelekkel való kijelölésében. (1)
Fotó: Tolnai Balázs
Semmiképp sem igaz, hogy csak nagyobb állatokat, mint őzet, jávor-, és gímszarvast zsákmányolna, étlapján egy sereg kisemlős, dögök, sőt növények is szerepelnek. Nem válogat, azt eszik, amit a legkönnyebb elejteni. Ezért is jelent állandó problémát a birkanyájak vagy marhacsordák közelében. Emiatt – és nem azért, mert állítólag veszélyesek lehetnek az emberre – a közönséges farkast valamikori elterjedési területének nagy részéről kiirtották, és ahol még ma is előfordul, ott szüntelen üldöztetésnek van kitéve. A háziállatok többnyire könnyebb zsákmánynak bizonyulnak, mint a félénk vadak, és ráadásul csoportban találhatók. A farkastól fenyegetett birkanyájakat ezért különleges képességű kutyákkal őrzik, Magyarországon például komondorokat használtak erre a célra, melyek bátran szembeszálltak a farkasokkal. (1)
Fotó: Tolnai Balázs
A túra
Az alább látható Bükkszentkeresztről induló mindössze 12 kilométeres körtúra érinti a Hollós-tetőt, ezáltal érdemes megcsodálni a közelben található Denevér-barlangot. Túránk végeztével, amennyiben havas időben kirándultunk, lehetőség nyílik szánkózni a bükkszentkereszti szánkópályán. Kis kitérővel eljuthatunk a Mészárszék-rétre és a Dorongosi-víznyelőbarlanghoz.
Bükkszentkereszt környezetének, kristálytiszta levegőjének, jó klímájának köszönheti hírnevét. Észak-Kelet-Magyarországon, a Bükk-hegységben, Miskolctól néhány kilométerre található. 600 méteres átlagmagasságban fekszik hegyek által körülzárt völgykatlanban. Magyarország egyik legmagasabban elhelyezkedő települése. Tiszta, gyógyhatású levegője több betegség gyógyulását segíti elő (asthma, légzési nehézségek, vérszegénység, idegi kimerültség) – írja a település honlapja.
Az útvonal
Videó a farkasokról
Felhasznált irodalom
(1) A cikk a wikipedia.hu közönséges farkas oldalának anyaga alapján készült.
Nyereményjáték
Nyerj Hazajáró pólót! Ehhez nem kell mást tenned, mint megválaszolni alábbi kérdésünket, majd a helyes választ elküldened az info kukac turafuggo pont hu mail címre “Farkasok nyomában” tárggyal 2016. január 17. 15 óráig.
Kérdésünk:
Szükség esetén mennyi ideig képesek futni a farkasok?