Kerecsen 20 – Nyári Turul Túrák

Június tizenharmadikán elég korán keltünk és igyekeztünk gyorsan elkészülni hiszen a mai napon Nagykovácsiban tartott Crosskovácsi bicikli verseny miatt úgy döntöttünk, hogy inkább busszal jutunk ki a rajthoz. A rendezvény miatt idén fordított útvonalon haladt a túra is, Nagykovácsiból a Normafa felé, amit egyáltalán nem bántunk hiszen így nem kellett újra felkapaszkodnunk a téli Kerecsen 20-ról már jól ismert katonasírok előtti hatalmas emelkedőn.

Gyorsan elrajtoltunk a katolikus plébániáról. A településről kifelé gyalogolva egy ideig házak mellett haladtunk a délutáni bicikli verseny útvonalán. De tudtuk, hogy a lapos szakasznak hamarosan vége szakad és megkezdjük az első emelkedő léküzdését a Nagy-Kopasz hegyre felfelé.

Az erdőbe beérve rögtön el is tévedtünk, szerencsére az egész túra alatt ez volt az egyetlen, mert elég jól emlékeztünk a téli távra. Nem fordultunk le balra a jelzésen, hanem egyenesen tovább másztunk, a dombtetőn azonban szembetalálkoztunk a többiekkel. Visszagyalogolva megtaláltuk a helyes utat, annyira beleolvadt az üde zöld tájba a háromszög jelzés, hogy elkerülte a figyelmünket.

A Sisakvirág tanösvény útvonalát követtük, sajnos az ismertető táblák olvasására most nem volt lehetőség, de azért lefényképeztem közülük párat. Az út mellett gyönyörű kék virágok nyíltak, nem bírtam megállni, hogy lépten-nyomon ne kapjam őket is lencsevégre így eléggé komótosan baktattuk a Csergezán-kilátó irányába.

Csergezán Pál kilátó (Nagy-Kopasz), Fotó: Bori Bianka

Csergezán Pál kilátó (Nagy-Kopasz), Fotó: Bori Bianka

Hirtelen feltekintve megláttuk a fák közül előbukkanni a kilátó jellegzetes alakját, elsőre észre sem vettem, hogy már elértük a csúcsot, ahol az első ellenőrzőpont volt.

Gyergyóremetei házi csoki, Fotó: Bori Bianka

Gyergyóremetei házi csoki, Fotó: Bori Bianka

A kedves pontőrök nagyon fincsi gyergyóremetei házi csokival kínáltak minket. Lehetett választani, hogy epres vagy csokoládés ízesítésűt szeretnénk, nagyon jó esett a kaptató után az árnyékban majszolni őket. Örülök, hogy végre megkóstolhattuk a különleges erdélyi édességet, mert a téli Turul Túrán sajnos mire a Budakeszi ep. pontot elértük már elfogyott.

A Csergezán Pál kilátóba felsétálva csodálatos panoráma tárul elénk a környező dombokra, a távolban jól kivehető volt az Erzsébet-kilátó és a normafa környéke is, ahová igyekeztünk.

A Kopasz-hegyet elhagyva egy szekérúton haladtunk tovább, szerencsére ezen a nyílt szakaszon nagyon kellemesen lengedezett a hűs szellő, kicsit felfrissítve minket az erős napsütésben.

Olyan gyorsan elérkeztünk a második világháborús katonasírhoz, hogy a szűrű bokrok között észre sem vettük a kereszteket. Csak a januári túráról már jól ismert meredek részt elérve vettük észre, hogy már biztosan elhaladtunk melle. Sajnáltam, hogy nem tudtuk megmutatni Anyukámnak aki télen nem túrázott velünk, még jó, hogy akkor sikerült lefényképezni.

Nagyon kellemes volt ez a szakasz, gyönyörűen csicseregtek a madarak és hatalmas pillangók röpködtek mindenfelé. Az egyiket sikerült is lencsevégre kapnom.

Pillangó, Fotó: Bori Bianka

Pillangó, Fotó: Bori Bianka

Az autóutat elérve nagyon kellett figyelni, hogy hol kell ismét jobbra bevágni az erdőbe, majdnem el is tévesztettük.

Itt is gyönyörű élénk rózsaszín virágok pompáztak az út mellett. Nagyon szép látvány volt, ahogyan a mezőn lovak legelésztek békésen, háttérben a János-heggyel. Következő ellenőrzőpontunk helyszíne, a Budakeszi határában lévő Mamutfenyők is kiemelkedtek már a környező fák közül.

Mamutfenyők (Budakeszi), Fotó: Bori Bianka

Mamutfenyők (Budakeszi), Fotó: Bori Bianka

A Turul túrákon egyik kedvenc részem ez a két Mamutfenyő, fantasztikus érzés a faóriások árnyékában megpihenni.

A pecsételés után, feltöltöttük a kulacsokat és ettük egy-egy fincsi mákos házi rétest. Majd tovább haladtunk a nap talán legforróbb szakasza felé. Az autóút mellett kellett haladni egy pár kilométeren keresztül a Mária-szurdok irányába. Azonban ez a kicsit monoton és poros útvonal megéri a fáradtságot, mert az utána következő szurdok völgy számomra a Budai-hegység egyik legszebb és legromantikusabb helye. A szűrű növényzetben két oldalt impozáns sziklák tűnnek fel, majd a völgy teljesen összeszűkül egy ösvényen haladhatunk rajta keresztül. Nagyon örülök, hogy belekerült ez a látványos természeti kincs a teljesítménytúrába.

Mária-szurdok, Fotó: Bori Bianka

Mária-szurdok, Fotó: Bori Bianka

A szurdokban való rövid hűsölés után kiértünk a fák árnyékából, az Erdőalja úton ismét egy naposabb emelkedő következett a Makkosmária kegytemplomhoz. Ezen a részen a jelzések is elfogytak, így egy kicsit izgultam, hogy jó irányba megyünk-e. De a dombtetőn miután felfrissíthettük magunkat egy vízcsapnál újra megtaláltuk a turistautat.

A Makkosmáriánál volt a cél előtti utolsó ellenőrzőpont is, ahol ismét jól lakhattunk sajtos pogácsával. Köszönjük szépen ezt a sok finom ennivalót, nagyon jól estek amikor a melegtől kissé fáradtan megérkeztünk a pecsételő helyekre.

A kegytemplomtól az itiner szerint már csak egy két kilométeres emelkedő várt ránk a Normafáig. Így gyorsan el is indultunk a cél felé, azonban a meredek turistaúton hamar elveszítettük a kezdeti lendületet. Lassacskán vánszorogtunk felfelé, de a Normafa csak nem akart közelebb kerülni, mind ha ez az utolsó rész végtelen hosszúságú lenne.

A mire a kisvasút nyomvonalát kereszteztük már eléggé kifáradtunk, viszont tudtuk, hogy innen már tényleg csak pár száz méter a jól ismert székelykapu.

Az emelkedőtől és a délutáni hőségtől kellően elfáradva, de boldogan érkeztünk meg a Normafához, ahol megkaptuk a gyönyörű okleveleket és a kitűzőket, majd egy picit megpihenhettünk az árnyékban. Köszönjük szépen a remek szervezést és az ellenőrzőpontokon kínált sok finomságot, nagyon sok kedves, segítőkész emberrel találkozhattuk a Budai-hegység egyik legszebb útvonalát bejárva.

Fotók: Bori Bianka

Szerző: Túrablog2015. június 14.

Style switcher RESET
Body styles
Background pattern
Background image

Túrafüggő hírlevél

 

Köszönjük!

Hiba történt

A bejelöléssel megerősítem feliratkozási szándékomat a Túrafüggő hírlevelére.