PVZ VII: Túra a Kevély körül

A Pilis-Visegrádi Zöld Túramozgalom hetedik szakasza Budakalász, Lenfonógyár HÉV-állomástól a pilisborosjenői Téglagyári térig tekereg a Kevélyek körül. A 12,5 kilométer hosszú és 524 méter szintemelkedést tartalmazó túra összességében nem nehéz, de elvétve kemény emelkedők leküzdését állítja a túrázók elé. Érdemes rövid kitérőt tenni többek között az Ingókő, az Ősbudavár, a Zöld-barlang, a Nagy-Kevély-kőfülke, vagy a Jenői-torony felé.

Kilátás a Nagy-Kevély oldalából. Fotó: Tolnai Balázs

Kilátás a Nagy-Kevély oldalából. Fotó: Tolnai Balázs

A főváros közvetlen közelében, a Nagy-Kevély panorámájában halad a mozgalom hetedik szakasza. A kiindulópont HÉV-vel könnyedén megközelíthető, ugyanis a zöld sáv hivatalosan Budakalász, Lenfonógyár állomásnál indul.

1923-tól a 80-as évekig volt otthona a romos budakalászi Lenfonógyár sok terméknek. Eredetileg Klinger Henrik alapította, lent és kendert használtak. A kommunizmusban a legendás Trapper farmert gyártották itt. Ma szomorúan üresen áll a kisváros szívében, alig tíz kilométerre Budapesttől.

Budakalász, Lenfonógyár HÉV-állomás. Fotó: Tolnai Balázs

Budakalász, Lenfonógyár HÉV-állomás. Fotó: Tolnai Balázs

A Barát (Majdán)-patak átkelése utáni utcán a Kevélyek irányában hagyjuk el a települést. Az első komolyabb emelkedőt követően szép kilátás tárul elénk, ezért érdemes megállni és fújni egyet. Innentől kezdve nyáron magas növényzetben kell haladnunk, így az első látnivalót, az Ingókövet elvéthetjük.

Az ingókövek olyan szikladarabok, amelyek a keményebb kőzetüknek köszönhetően nem koptak el a külső erők pusztító tevékenysége által, de a környezetükhöz már csak kis felülettel kapcsolódnak, mert azt a külső erők már kikoptatták mellőlük. Az idő múlásával előbb-utóbb nem tudják megtartani a helyzetüket, és lebillennek a lejtő, hegy oldalán.

A Kevélyek. Fotó: Tolnai Balázs

A Kevélyek. Fotó: Tolnai Balázs

Hamarosan beérünk az erdőbe, ahol megkezdjük az emelkedést. A meredek, néhol hosszan elnyúló meredélyeket rövid egyenes szakaszok törik meg. Az egyik ilyen etapon találjuk a felhagyott kőfejtőt, valamint a fedett pihenőhelyet. Erről a pontról remek kilátás nyílik a Pilis vonulataira és a Duna túloldalára. Álljunk meg itt egy percre! A kilátópont szomszédságában, a nyereg felé haladva találjuk a Zöld-barlangot.

A Zöld-barlang a Nagy-Kevély keleti oldalában található. A barlang bejáratától (5,5 m-re, egészen a kürtőig) a teljes bal oldalon meghagyott hosszanti tanúfal szépen illusztrálja a barlang betöltését. A felső réteget egyre vastagodó (35 cm – 1,90 cm-ig), laza, kőtörmelékes, feketés-barna humusz alkotta, amely alatt vörös agyag volt. A felső réteg igen kevert, rétegződéseket, tűzhely nyomát nem sikerült benne megfigyelni. Pregnánsan jelentkező járószintet ugyan nem figyeltek meg, de minden bizonnyal a vörös betöltés feletti igen kemény, kalcitos réteg lehetett a rézkori felszín a barlangban. Közvetlenül a kemény kalcittörmelékes réteg fölött szinte kizárólag rézkori töredékek voltak. Bővebben.

Kilátás a Nagy-Kevély oldalából. Fotó: Tolnai Balázs

Kilátás a Nagy-Kevély oldalából. Fotó: Tolnai Balázs

Újabb emelkedők várnak ránk, hogy elérjük a hetedik szakasz legmagasabb pontját, a Kevély-nyerget, ahol korábban turistaház állt (1990-ben leégett). Ez a pont az Országos kéktúra pecsételőhelye fedett pihenővel, 432 méteres magasságban.

Tájékoztató tábla a Kevély-nyergen. Fotó: Tolnai Balázs

Tájékoztató tábla a Kevély-nyergen. Fotó: Tolnai Balázs

Utunkat a Redlingler Adolf úton folytatjuk, amely a Kevélyhegyi Tanösvény része. Tetszetős táblák ismertetik a környék nevezetességeit. Ilyen áll a Nagy-Kevély-kőfülke, vagy más néven a Szódás-barlang alatt is.

A pilisi Szódás-barlang a Nagy-Kevély délnyugati oldalában, a Kevély-nyereg felé vezető út mentén található. Megközelíteni csak gyalogosan lehet, Pilisborosjenő felől az Országos Kéktúra KÉK jelzésén a Kevély-nyereg felé haladva, az arra vezető emelkedő elején jobbra, egy sziklás részen találjuk. Bővebben.

Kilátás a kőfülke közelében. Fotó: Tolnai Balázs

Kilátás a kőfülke közelében. Fotó: Tolnai Balázs

A tanösvényről egy erős jobb kanyarral térünk le, majd a kék Mária jelzéssel párhuzamosan haladunk. Néhol meg kell küzdenünk egy-egy emelkedővel, de összességében folyamatosan süllyedünk Solymárvölgy felé. A szakasz nevezetessége a Jenői-torony, amely az egyik meredek vízmosásban emelkedik. Homokkőből áll és törékeny kőzetű.

A Jenői-torony. Fotó: Tolnai Balázs

A Jenői-torony. Fotó: Tolnai Balázs

Követve a jelzést kiérünk az erdőből és elérjük a Malom-dűlőt. Szép házak mentén haladunk a széles úton, mely végén a Pilisborosjenő Téglagyári tér névre hallgató megállóban fejezzük be a túrát.

Malom-dűlő. Fotó: Tolnai Balázs

Malom-dűlő. Fotó: Tolnai Balázs

Táv: 12,56 km

Szintemelkedés: 524 m

Süllyedés: 509 m

Videó a túráról

Útvonal

Hasznos tanácsok

– Budakalász Lenfonógyárig már nem érvényes az egyesített Budapest bérlet, így kiegészítőjegyet kell váltani. Ez a szerelvényen is megvásárolható.

– Pilisborosjenő, Téglagyári tér megállónál nem áll meg a busz. Helyette Solymár felé, Solymár, Szarvas buszmegállónál lehet felszállni. Itt megállnak a Volán- és a BKV-járatok is.

– Vízvételi lehetőség a túrán csak Budakalászon van.

– Tavasztól őszig érdemes szúnyog- és kullancsriasztót használni.

Technika

Garmin, Dakota 10 GPS készülék

Contour GPS fejkamera

Panasonic DMC-LS2 fényképezőgép

A Pilis-Visegrádi Zöld Túramozgalom kiírása

Első bejárás, 2013.07.09