A Halmi-dűlő teljesítménytúra

Tavaly annyira megfogott a Halmi-dűlő teljesítménytúra, hogy idén is kötelezőnek éreztem a részvételt rajta. Kényszer azért nem volt rajtam, és utólag értékelve, a hétvége legjobb döntése volt ezúttal is benevezni.

Családias légkör a Halmi-dűlő teljesítménytúrán. Fotó: MVTE

Családias légkör a Halmi-dűlő teljesítménytúrán. Fotó: MVTE

Kivételesen eltérnék a hagyományoktól és az értékelést fejteném ki bővebben, ugyanis a tavaly készített beszámoló ezúttal is tökéletesen megállja a helyét. Erről a káprázatos erdőről biztosan lehetne újat írni, de most kizárólag a teljesítménytúrával foglalkoznék.

Itiner: A Magyar Vándorok Teljesítménytúrázó Egyesületétől (továbbiakban MVTE) megszokott, precíz itinert kaptam idén is. Részletes útvonalleírást és távolságadatokat is tartalmaz, ráadásul a különböző pontokon eltérő pecsétet nyomnak rá. Három pontot mégis levonok, ami kukacoskodásnak tűnhet. A borítón a Sportkastély szerepel, valamint az igazolófüzetben sincs korrigálva a leírás, valamint a távolságadatokban szereplő rajt- és célhely sem a általános iskolára. Valamint csak a színes itinert tudom maximális pontszámmal jutalmazni. 7

Útvonalválasztás: A főváros számos parkerdőt tud határain belül, köztük a lakóhelyemhez közeli Farkas-erdőt. Viszont ennyire szépet keveset. Rendezett, a rongálók ellenére karbantartott, felújított, rengeteg látnivalót tartalmazó erdő. A sárga és a piros pötty jelzést követve én nem a fővárosban, hanem egy attól távoli hegység síkabb terepén éreztem magam. Zseniális ötlet volt erre a környékre túrát szervezni. 10

Versenyközpont: Hibátlan. Az iskola tágas aulájában a nevezés, a rajt, a cél és az étel/ital is külön asztalnál kapott helyet. Nem neveztek olyan sokan a túrára, mint mondjuk a BUÉK 20-ra, de a kb. 330 fő nem torlódott föl. Én 10:45-kor indultam és 12:17-kor értem be. Egyik alkalommal sem volt „dugó”, ráadásul senki sem állt előttem uborkáért. 🙂 10

Szolgáltatások: Egy ilyen rövid teljesítménytúrán nem szükséges a cél előtt élelmet biztosítani a túrázók számára, de láttam már olyan rendezvényt, ahol ez megtörtént. Talán egy pohár víz jól jött volna valahol a meleg miatt. A célban külön tálban voltak a felvágottak és a zöldségek, valamint külön tálcán voltak a megkent kenyerek. Ezek igen-igen csábítottak. 10

Díjazás: Évenként változik a díjazás, és nem nekem kell megmondanom, hogy hányadik alkalommal indulok el a túrán. A jelvényen a Sportkastély van, ezért újabb egy pontot le kell vonnom, valamint van egy olyan alapkoncepcióm, hogy csak az érem díjazás ér tíz pontot. Viszont a kisebb mérető oklevél kifejezetten tetszik. 8

Jelzések/szalagozás: A festések frissek voltak és jól láthatóak. Ahol nagyon kellett, ott volt külön jelzés a földön. Az első ellenőrzőpontnál, aki nem figyelt, könnyen rossz irányba mehetett, valamint aki elbambult, az az István utca elágazásánál is simán túlmehetett. 9

Pontőrök: Valamennyi ellenőrzőponton kedvesek voltak és akadt kedves, biztató szavuk is. Sőt, néhol még beszélgetni is leálltam. 10

Ár/érték arány: Sokan húzzák a szájukat az ezer forintos nevezési díjért. Talán sok is, de a túrázók nem tudják, hogy a háttérben milyen láthatatlan költségek vetődnek fel. Én a befizetett összegért olyan élményeket kaptam, amelyeket soha sem felejtek. 9

Összesen: 73 pont

A túra videója:

A túra adatai:

Táv: 12,4 km

Szintemelkedés: 50 m

Avg: 141

Max: 183

Cal: 1092

Teljesítési idő: 1:32:11