A hazai pálya minden előnyét sikerült kihasználni a Sárga 40 teljesítménytúrán, amely az NB II-es túrabajnokság harmadik futama volt. Nagyon élveztük a kellemes nyári időt.
Ez a túra ismét logisztikai kihívások elé állított minket, ugyanis a rajt és a cél jelentős távolsága miatt Budaörsön kellett hagynunk az egyik autót, hogy az Árpád-hídtól busszal utazzunk el Pilisvörösvárra. Kényelmes is volt így hazajönni a mozgás után.
A 6:30-as buszt lőttük be, hogy egymás képességeit figyelembe véve folyamatosan elrajtoljunk. Kortom volt az első, akit a frissen NB II-be nevezett András és Anita követtek. A legvégén (7:40) pedig én vágtam bele a távba.
Szenzációs idő volt már korán reggel, ami az egész túrát jellemezte. A záporokról szóló jóslatok finoman szólva sem jöttek be.
A Zsíros-hegy, Nagykovácsi szélének eléréséig terveztem a bemelegítő etapot. Helyenként futva, de többnyire sétálva szándékoztam odáig eljutni. Néha ugyan nem tartottam be, de egyáltalán nem erőlködtem. Közben beértem Anitát és Andrást, akiktől a Muflon Itatónál vettem búcsút. Ez ellenőrzőpont is volt.
Az ep. után már szinte végig kocogtam. Nagyon jól esett. A táv minden centiméterét ismertem, tudtam, hol lehet gyorsabban, és hol kell lassabban haladni. Az Alsó-Jegenye-völgy végre gyönyörű színekben pompázott, míg a Virágos-nyereg felé vezető hegygerinc már oly annyira besűrűsödött, hogy szinte alig lehetett rálátni a völgyre. Ezt szeretem, ráadásul nagyon vártam a hosszú tél után. Él a természet!
Nagyon jól esett a kocogás. Két hetet hagytam ki a Vitézlő után, mert nem volt időm kirándulgatni. Talán most másztam meg a legkönnyebben az Újlaki-hegyet, ahol siklóernyősök hada fogadott. Nem bírtam ki, hogy ne álljak meg bámészkodni. Gyerekkoromban eszméletlenül sokat jártam ezen a környéken, így a mai napig közel áll a szívemhez a Hármashatár-hegy és a környéke. Kortom elég jó tempót ment, itt előztem le.
Hűvösvölgyben fújtam egyet, pedig egyáltalán nem voltam fáradt. Éhes sem, mégis magamba tömtem némi elemózsiát. Meleg időben általában a folyadékbevitelre figyelek csak. Öröm volt körbenézni a Gyermekvasút végállomásán, ugyanis meglepően sok kiránduló, gyerekek és felnőttek lézengtek a környéken. Sőt! Szokatlanul sokan jöttek velem szembe a túra hátralévő részén is.
A Nagy-Hárs-hegyet is simán meg tudtam mászni, így biztos voltam abban, hogy sikerül elég jó időt is mennem. Persze szem előtt tartottam, hogy filmezni akkor is fogok, ha az az időeredményem rovására is megy. Ezeket a videókat imádom visszanézni itthon, és elsősorban a teljesítménytúrázás a természet, a mozgás élvezetéről szól.
Mivel a növényzet sűrűn benőtte a sárga sáv által jelzett ösvényt, az eltévedések elkerülése érdekében a kritikus pontokra szalagokat raktak az ELTE-BEAC lelkes szervezői. Ezek biztosan jól jöttek azoknak, akik nem igazán ismerték a terepet. Útközben valahol félúton a Csacsi-rét és Sorrento között málnaszörpöt, míg Sorrentonál ásványvizet kaptam. Utóbbinál még „hajrá brigád” is várt.
Budaörsön még meghódítottam a Petami által megszállt Törökugratót, majd a remek szalagozást követve 5 óra 52 perc és 40 másodperc menet után elértem a célt.
A célban Szötske megkért, hogy segítsek be, így beálltam pecsételgetni és célidőt írni, amíg a többiek megérkeztek.
A túra videója:
Adatok
Táv: 40,2 km
Szint: 1430 m
Idő: 5:52:40
Avg: 152
Max: 177
Cal: 4796
Hőmérséklet: 31 °C
Értékelés
Itiner: Kortom: 10; Totesz: 9
Útvonalválasztás: Kortom: 8; Totesz: 8
Versenyközpont: Kortom: 8; Totesz: 8
Szolgáltatások: Kortom: 8; Totesz: 10
Díjazás: Kortom: 9; Totesz: 9
Jelzések/szalagozás: Kortom: 9; Totesz: 10
Pontőrök: Kortom: 10; Totesz: 10
Ár/érték arány: Kortom: 10; Totesz: 10
Összesen: 73 (Kortom: 72; Totesz: 74)
Ha tetszett, nyomj egy lájkot!