Erdő a város szélén, de nem túl távol a zajától és a lakótelepi házaktól. Ezeket a városi parkerdőket hajlamosak vagyunk lebecsülni, mi túrázók, ám a Halmi-erdőhöz hasonlóan Káposztásmegyeren is rengeteg látnivaló van.
Széles erdei út a káposztásmegyeri Farkas-erdőben. Fotó: Tolnai Balázs
A Farkaserdő utca mellett terül el Káposztásmegyer legismertebb természeti ékessége, a Farkas-erdő, amely a Pilisi Parkerdő Zrt. kezelésében áll. A terület fás társulásai korábban teljesen leégtek, ezért a mai Farkas-erdő már az ember erdőtelepítő munkájának az eredménye. Az erdő a Szilas-patak mellett haladó Óceánárok utcától a Káposztásmegyer II. lakótelepig húzódik északi irányban.
A térség legértékesebb zöldfelületi eleme, a szinte teljes területét tekintve továbbra is külterületi státuszú erdő állami tulajdonban (a Pilisi Parkerdő Zrt.) van. A Farkas-erdő jelenlegi állapotában is óriási (elsősorban biológiai) értéket képvisel annak ellenére, hogy – mint azt a Corvinus Egyetem hallgatóinak (értő oktatói irányítással elkészített) értékes tanulmánya is igazolja – botanikai értéke korántsem képvisel ilyen értéket. Ez azt jelenti, hogy az erdővel kapcsolatban legalább három (szorosan összefüggő) feladatot is el kellene végezni, nevezetesen:
Fenyőfélék is élnek a Farkas-erdőben. Fotó: Tolnai Balázs
– fel kellene tárni a zöldfelület fafaj szerinti összetételét és folyamatos cserékkel gondoskodni kellene a lakóterületi parkerdővé történő átalakításról,
– ki kellene jelölni és meg kellene valósítani a szomszédos lakóterület és az erdő közötti kulturált kapcsolat érintkezési pontjait, továbbá
– meg kellene határozni az erdő funkcionális gazdagítását lehetővé tevő rendeltetési egységek lehetséges körét. Ez utóbbira az egyetem számos értékes javaslatot dolgozott ki.
2000-ben itt tanösvény létesült az újpesti önkormányzat támogatásával, amelynek öt állomásán a Farkas-erdő jellegzetes fás és fátlan életközösségeivel ismerkedhetünk meg, képekkel illusztrált, információs táblák segítségével. Nos, ezek a táblák finoman szólva sem állnak már az erdőjárók rendelkezésére, ugyanis vandálok viccesnek találták az összefirkálásukat, majd elpusztításukat. Pedig milyen jó lenne, ha sikerülne megóvni ezeknek a remek információs felületeknek az épségét, hogy bárki, aki arra jár, tudja, hogy milyen értékeket rejt az erdő. Ez olyan utópikus dolog?
Megrongált tábla a Farkas-erdőben. Fotó: Tolnai Balázs
Közelítsük meg az erdőt déli irányból, az Óceánárok utca felől! Az erdő szélén gazdag lágyszárú növényzetet találunk, amelyek közül az ernyős virágzatú növények dominálnak. Ilyen növény a tavasszal és nyár elején tömeges, apró fehér virágú zamatos turbolya (Anthriscus cerefolium), amelynek levele megdörzsölve kellemes ánizs illatot áraszt. A növény zsenge leveleit majonézes saláták készítéséhez is felhasználhatjuk. A gyakori gyomnövények, a pásztortáska (Capsella bursa-pastoris), a tarsóka (Thlaspi sp.), a vadrepce (Sinapis arvensis) mellett előfordul a nyár elején virító nagy, sárga virágú bakszakáll (Tragopogon sp.), amely levirágzása után tenyérnyi bóbitát fejleszt. Ebben kicsiny „ejtőernyővel” rendelkező kaszattermések csoportosulnak, amelyeket a szél terjeszti minden felé.
Ösvény a fák között. Fotó: Tolnai Balázs
A szurdok erdők jellemző fájával, a hegyi juharral (Acer pseudoplatanus), a mezei juharral (Acer campestre) és az Észak-amerikai eredetű lepényfával (Gleditsia triacanthos) is több helyen találkozhatunk az erdőben. Az akácfáknál gyakran megfigyelhetjük a leveleket károsító hólyagos aknázómoly (Parectopa robiniella) lárvák pusztításának eredményeként, és a korai juhar gombás fertőzése (Rhytisma acerinum) miatt kialakuló levélfoltosodásokat. A hólyagos aknázómolyt Észak-amerikai eredetű tápnövényével, az akáccal együtt hurcolták be Európába. A Farkas-erdőben elszórtan terebélyes csertölgyek (Quercus cerris) élnek, míg a bokorerdős részeken a kocsányos tölgy (Quercus robur) a gyakori.
Az erdőben számos út áll az arra járók rendelkezésre, így jelentős hosszúságú sétákat lehet tervezni. Az erdő Megyeri út felé eső oldalát tőzeges láp határolja, amelyről előző bejegyzésemben már beszámoltam.
Nádas a tőzeglápon. Fotó: Tolnai Balázs
A szövegből egyelőre ennyi elég, meséljen most helyettem a saját készítésű videó
Felhasznált irodalom:
Budapest Főváros IV. kerület, Újpest Környezetvédelmi Programja 2011-2016
Ha tetszett, nyomj egy lájkot!