Nem bírtam ki, hogy ne menjek el ezen a hétvégén kirándulni, ráadásul már tavaly is szerettem volna eljutni a Cseh Tamás emléktúrára, így idén semmi sem tántoríthatott el tőle.

Lajos-forrás. fotó: Vyviora Anita

A pomázi rajtba autóval jutottunk el Anitával és kedves ismerősével. Meglepően vettük szemügyre, hogy meglehetősen kevesen voltak tíz órakor a művelődési házban. Persze ennek megvolt a maga előnye is, nem kellett sokat időzni a nevezéssel.

A zöld sávon haladva sokat baktattunk a jeges aszfalton, megváltás volt végre rákanyarodni a zöld háromszögre, ami kivezetett minket a településről. Az Újpesti TT tulajdonában lévő Janda Vilmos-kulcsosház volt a túra első ellenőrzőpontja (a srác amúgy nem ott pecsételt), ahol szégyen szemre még sosem jártam vasárnapig. Eddig, és innentől Lajos-forrásig sűrű ködben és nagy mennyiségű hóban szinteztünk. Én itt leléptem és nagyobb fokozatra váltottam, hogy ne fagyjak meg. Pedig nem is volt hideg, nem tudom miért vacogtam…

A Janda Vilmos-kulcsosháznál

A forrástól Pomáz felé eszméletlen bunkósságot láttam. Egy terepjáró garázdálkodott a turistaúton, keréknyomot hagyva, megzavarva az emberek és az erdei állatok nyugalmát. A hegyet szelő autó hangja nagyon messzire elhallatszódott, rohadtul idegesítő volt…

A kék kereszten, majd a zöld sávon kocogva értem el Pomázt, ahol az ónos eső miatt életveszélyesre fagyott úton rettentően csúszkálva értem be a célba.

Értékelés: 

Itiner: 8

Útvonalválasztás: 8

Versenyközpont: 10

Szolgáltatások: 6

Díjazás: 9

Jelzések/szalagozás: 7

Pontőrök: 10

Ár/érték arány: 9

Összesen: 67

Nehézség: 1,5/10

További fotók IDE kattintva tekinthetőek meg.

GPS track

A Cseh Tamás emléktúra GPS felvételének áttekintő kép. Kattints ide a letöltéshez!

Egy valami még azért felvetődött bennem a túrán… Ki az a gyökér, aki betöri egy kulcsosház ajtaját?

Ha tetszett, nyomj egy lájkot!