Zugligeti kocogás

A BGF mesterképzés felvételije után úgy döntöttem, hogy lekocogom a Zugligeti teljesítménytúra legrövidebb távját. Szerencsére ehhez partnert is találtam Anita személyében.

Forrás: tucat.blog.hu

Forrás: tucat.blog.hu

Már óvatos vagyok a fővárosi túrákkal, mert szinte az összes utat ismerem, így már „csak” a természet évszakokhoz köthető változásai jelentenek újat, vagy néha napján a baltás egy-egy akciója…

Viszont ez a túra tartogatott új elemeket, amiket bizony be kellett építenem a fejemben található kis GPS készülékbe.

A sulit már ismerem a tavalyi Tündér 14 túráról. Hát remek helyen van! A nevezés végére értünk oda, ahol meglepődtek, hogy csak a rövidebb távot kívánjuk teljesíteni. Hiába, most ezt dobta nekünk a gép.

A startból az első ellenőrzőpontig enyhe emelkedővel, majd egy meredekebb mászással jutottunk el. A Tündér-sziklát még soha sem közelítettem meg ebből az irányból, így már itt volt az ideje ennek is. Na itt azért sétálgattunk rendesen, mert bemelegítés nélkül indultunk el, tehát jött a savasodás. De mire pánikba estünk volna már az első pecsétünket gyűjtöttük be a kőfejtőnél.

Nos innen kicsit elszúrtuk az útvonalat… Az történt ugyanis, hogy a Kékes Csúcsfutásról kezdtünk el beszélgetni Anitával, így azt vettük észre, hogy a Budakeszi úton vagyunk. Hoppá, ezt benéztük! Le kellett volna térni az erdei útra. El azért nem tévedtünk, mert a túra Szépjuhásznét érinti úgy, hogy előbb a zöld kör, majd a piros sáv jelzésen folytatódjon. Emelkedés a zöldön, süllyedés a pirosan, majd egy általam nem kedvelt rész következett. Illetve az hittem, hogy következni fog. A piros sáv ezen részét nem kedvelem valamiért, de mi a piros kereszten haladtunk a parkoló felé. Itt nem jártam még soha, így gyönyörködtem a sűrű erdőben. Megúsztam a „rossz utat”. A parkolóban a pecsét mellé járt szőlőcukor és szörp.

A Hűvösvölgyet is érintő TT-k rendre megmásszák a sárga kör jelzésen a Hárs-hegyet is. Ugyan am i túránk Hüvibe nem, de a Kis-Hárs-hegyre felment. Szerencsére egy új útvonalon, a Mária jelzésen.

Újabb eldugott kis zugútvonalakon haladtunk tovább, aminek nagyon örültünk Anitával. A zöld sáv jelzés, a volt Hárs-hegyi kemping felé vezetett a szalagozás. A Budakeszi úton átkeltünk, majd jelentőset emelkedtünk felfelé Normafa irányába. Ez az ösvény már jól ismert, de a legtöbbször fentről haladtam rajta. Télen csak az ágak vannak erre, ám most igazi dzsungelharc várt minket. 🙂 Végül rátértünk a Zugligeti útra, ami a sulihoz vezetett.

A célban nagyon kedvesen fogadtak minket, kínáltak elemózsiával és üdítővel is. A BP Kupa pecsétet rögzítettük, átvettük az oklevelet és kitűzőt majd a nyújtás után hazatértünk.

Az Ösvénytaposó Baráti Társaság honlapját meleg szívvel ajánljuk, csak úgy, mint a rendezvényeiket. Legközelebb gyertek el Ti is! 😉

Ha tetszett a bejegyzés, ne felejts el miket lájkolni! Köszönjük 🙂