PVZ III: A Rám-szakadékban

A Pilis-Visegrádi Zöld Túramozgalom harmadik szakasza Dömösről Pilismarótig vezeti a kirándulót. A 11,3 kilométer hosszú túra összességében nem nehéz, viszont a Rám-szakadékban figyelmesnek kell lennünk.

Vízesés és létra a Rám-szakadékban. Fotó: Túrablog

A túra a Dömösi-révtől indul, amit könnyen megközelíthetünk távolsági busszal. A megálló neve is ez. Előbb a fő úton, majd a Duna utcán haladva érjük el a Malom-völgyet. A zöld sáv jelzés a völgyben jól követhető. A szakadékig vezető úton több látnivaló is elénk tárul.

Pihenő a Malom-patak mellett. Nyári táborozásokra tökéletesen alkalmas a hely. Fotó: Túrablog

Dömös egykor Esztergom, ma Komárom-Esztergom megyében, a Visegrádi-hegység peremén fekvő 1100 lakosú Duna-parti község. Dömös a római limes egyik fontos pontja volt, az egykori őrtorony romjai a falu keleti részén láthatók. A XI. századtól már királyi udvarház állt a mai település területén, első említése is e századból való. A helység rengetegeiben az Árpád-kori erődítésvonal húzódott. Ennek volt része a Szakó-hegy (Szákvár) és az Árpádvár (Pádvár).

A Szentfa kápolna. Fotó: Túrablog

Álmos herceg 1107-ben társkáptalant alapított, amely a század közepére az ország leggazdagabb egyházi intézményévé vált. Gazdagságának hátterét a dömösi rézbányák adták. A helyük pontosan nem ismert, de az Árpádvár környékére lokalizált Pénzverő-árok neve is erre utal. A török idők alatt a falu elpusztult, de a prépostság a XVIII. század elején még állt. Ma a rom leglátványosabb része a háromhajós, román stílusú templom altemploma, amely májustól októberig látogatható.

A Rám-szakadék kapuja. Fotó: Túrablog

Dömösről a Visegrádi-hegység központi részébe vezet túránk. A Szőke-forrás völgyének alsó szakaszán, a Malom-völgy kezdeténél, 2-3 kilométer hosszan a patakkal párhuzamosan haladunk, amíg el nem érjük a Rám-szakadékot.

Kirándulók a Rám-szakadékban. Fotó: Túrablog

A Rám-szakadék a Visegrádi-hegység egyik legszebb és legvadregényesebb szurdoka, a Három-forrás-völgy sziklahasadéka. A zöld sávval jelzett turistaúton való haladást helyenként létrák, láncok biztosítják, de csúszós, jeges időben, vagy áradás esetén így is veszélyes lehet. Minden évben történnek balesetek, ami részben a figyelmetlenségnek és a felkészületlenségnek, részben az időről időre megrongált láncoknak tudhatók be. A szurdokba kevésbé vízáteresztő túrabakancsban érdemes csak bemenni, a csúszós gumicsizma vagy az edzőcipő hozzájárulhat a balesetekhez.

A Rám-szakadék egyik jellemzője a létra és a vízesés. Fotó: Túrablog

A szakadékból kimászva előbb elhaladunk az Árpádvár (Pádvár) mellett, majd kiérünk a Makó-rétre, ahol a nem iható vizű Júlia-forrás szomszédságában megpihenhetünk. A közelben található Szakó-nyeregben az Ilona-pihenőnél is fújhatunk.

A túra utolsó emelkedőjét követően a Szakó-hegyről (Szákvár) rendkívül szép kilátás tárul elénk. Érdemes egy fotóra megállni. A pilismaróti célt a Hosszú-hegy és az Ördög küllője árok érintésével érjük el.

Kilátás a Szakó-hegyről. Fotó: Túrablog

Pilismarót egykor Esztergom, ma Komárom-Esztergom megyei helység, a Visegrádi-hegység lábánál, a Duna közelében. Lakosainak száma 1900 fő. A rómaiak tábort és castrumot létesítettek itt. Nevének eredete a morvákra utal, akiket a magyarok telepítettek ide. Első említése 1138-ből keltezett Moroth néven. A török idején is lakott maradt. Látnivalója a klasszicista stílusban megújított, eredetileg pálos rendieknek épült, ma református templom, a klasszicista katolikus templom és plébániaház, továbbá a romantikus Heckenest-kúria. A közeli Pilismarót-Dunapart kedvelt üdülőhely, egyben átkelő a szemközti Zebegénybe. Autóval a nyugatabbra lévő, basaharci komppal Szobra juthatunk át.

Útvonal

Táv: 11,3 km.

Szintemelkedés: Kb. 460 m.

Videó a túráról (Contour GPS, 720p 60 fps)