Moha fedte menedékhely a Pilisben
Sajnos a technika ördöge alaposan megtréfált minket, így – négytől eltekintve – az összes fotónk elveszett. Kardunkba azért nem dőlünk, mivel a túráról videofilmet sikerült készítenünk.
Dunabogdány. Az ötödik számú túra rajtja, a Malom utca a községháza névre hallgató buszmegállótól Visegrád felé alig kétszáz méterre található. Innentől kezdve végig kifejezetten jól látható és követhető zöld sáv jelzés kíséri utunkat egészen Szentendréig, a Barackvirág utca és a 11-es út találkozásáig.
Dunabogdány Pest megyében, a Visegrádi-hegység lábánál található. A Duna mellett fekvő 2900 lakosú község 24 százaléka német nemzetiségű. A település első említése 1287-ből való, nevének második tagja szláv eredetű személynévből származik. A községet, ahova a XVIII. században érkeztek német telepesek, az utóbbi két évszázadban három árvíz és három nagyobb tűzvész pusztította. A XIX. század első feléből való három kápolnája és református temploma. Dunabogdányból a szőlőhegyen keresztül juthatunk fel a Visegrádi-hegység keleti részének bükköseibe, és túrázhatunk Visegrádra, Leányfaluba, Pilisszentlászlóra vagy Szentendrére.
A táj jellegéből adódóan szinte az első lépéseinktől emelkedőbe kezdünk. A községben haladva figyelnünk kell, nehogy elvétsük az Ág utcára történő balra kanyarodást. Innentől kezdve köves földút vezet minket az Öreg-szőlők névre hallgató domboldalban. Több ízben nyílik remek kilátás a Duna túloldalán magasodó Naszályra, vagy az egyre hangosabb andezit bányára, amely a Csódi-hegyen található. Figyelem! A nemzeti park tábla után kevéssel, az út bal oldalán, elkerített méhészettel találkozunk. Hamarosan elérjük a Szentgyörgymajor névre hallgató tanyát, ahol szabadon járkáló kistestű kutyák pihennek az úton. Szelídek, de semmiképp se kíséreljük őket megsimogatni! A majorban számos állatot csodálhatunk meg a kerítés mentén.
Rendezett tisztás a Visegrádi-hegységben
Egyre sűrűbb erdőben haladunk. Előbb a Sajgó-kaput, majd a jellegzetes fával rendelkező Róka-kaput érintjük. Innen már csak kb. nyolcszáz méter a túra egyetlen bővizű forrása, a József-forrás. A más néven Disznós-kút névre hallgató helyen esőház, és nem messze, látótávolságon belül „Imre háza” található.
A kék+ és a zöld sáv jelzés elágazásától elkezdjük megközelíteni a Kalocsa-patak medrét. Előbb egy kőhíd jelzi a szurdokvilág kezdetét, majd 300 méter múlva letérünk az erdészútról a mederbe. Nagyon figyeljünk, ugyanis a fakitermelés következtében nehezen vehetjük észre a balra tartó jelzést, ráadásul több helyen kell fatörmeléken átlépnünk. A most következő szakasz esős, havas és jeges időben veszélyes, így ilyen feltételek mellett jól gondoljuk át a kirándulást, és egyedül semmiképp se induljunk el!
A szurdokban meredek sziklafal vesz minket körül. Fölénk magasodnak a fák, így még nappal is a sötétség uralkodik. Eleinte a sziklákon felfestve követhetjük a zöld sáv jelzést, majd ahol elágazáshoz érünk, balra, ki kell másznunk a mederből. Nagyon könnyű elvéteni, ezért fokozott figyelmet igényel a manőver. Érdemes megállni és vissza-vissza tekintgetni, ugyanis gyönyörű ez a szakasz.
Széles erdészutat keresztezünk, mely a Sasfészek vadászházhoz vezet. Mi az esőbeállónál erről letérünk és megkezdjük a hosszú emelkedőt a Vörös-kő irányába. Ez a terület is szurdokjellegű és az Édes-lyuk névre hallgat. Nekünk nem kell ezúttal a nehezen járható részen haladnunk, hiszen a jelzés közvetlen mellette, széles, murvás talajon vezet. Ahogy egyre magasabbra érünk az 548 méter magas Öreg-Bükk-tető oldalában, egyre zöldülnek a fák és egyre inkább átszűrődik a fény.
A Lőrinc-laposánál csatlakozunk a Holló-kőtől Vörös-kőig túramozgalom által már bemutatott piros sáv jelzésbe. Egy darabig vele haladunk. Felmászunk az 548 méter magas Kis-Bükk-tetőre, ahol hármas elágazással találkozunk. A sárga sáv jelzés balra (és előre), Tahitótfalura, a piros előre, a Vörös-kőre, míg a zöld jobbra, a Nagy-Berseg irányába tart.
Moha fedte menedékhely a Pilisben
Elkezdünk ereszkedni. A Vörös-kő oldalát elhagyva elkerített tarvágáshoz érünk, ahonnan nagyon szépen látszódnak a Pilis vonulatai. Tiszta időben még Dobogókő is megcsodálható. Elérjük az Álló-rétet, majd az Alsó-erdőben gyalogolva több ízben gyönyörű dunai panorámával jutunk el a Kerek-hegyig. Hamarosan feltűnik Szentendre is. Az elkerített terület túloldalához érve a kerítés mentén jobbra tartunk, majd a fák mentén közelítjük meg a műutat. A műúton jobbra kell továbbhaladnunk Szentendre irányába. Erről már nem térünk le, és elérjük a Barackvirág utca és a 11-es út találkozását. Innen balra haladunk tovább egészen a Határcsárdáig, mely túránk célja.
Táv: 15,3 km
Szintemelkedés: 656
Süllyedés: 657
A szakasz videója (Contour HD, 720p 60 fps)