2018.05.29.-én a Fenyőgyöngyénél találkozunk. A szokásosnál picit több aszfaltot rejtő útvonalon érintjük a Remete-hegyet, a Mátyás-hegyet és a Ferenc-hegyet, melyeket szervezett túrák keretein belül kifejezetten ritkán látogathatunk meg. Nem maradhatnak el a barlangok, a Mátyáshegyi, a Pál-völgyi, a Szemlő-hegyi és a Ferenc-hegyi, de aggódni nem kell, barlangászni nem fogunk. Az egy másik projekt része. S végül, de nem utolsó sorbán a sziklákról se feledkezzünk meg: vár a Balogh-Ádám-szikla, az Apáthy-szikla, ahonnan páratlan kilátás nyílik a völgyre, s nem hagyjuk ki az Árpád-kilátót sem. Kényelmes 10,85 kilométeres túra 322 méter szintemelkedéssel. Tudunk újat mutatni  Budai-hegységben?

Időpont: 2018. május 29. 19:30 (találkozó 19:15-kor)

Találkozási pont: Fenyőgyöngye parkoló

Táv:  10,85 km

Szintemelkedés:  322 m

Tervezett menetidő: 3 óra

Kötelező felszerelés: üzemképes fejlámpa

Létszámkorlát: 150 fő

A részvételi díj 500 forint, mely tartalmazza a szükséges engedélyeket, a túravezetés díját, valamint a névre szóló emléklapot.

Megközelítés autóval

A Fenyőgyöngye vendéglő mellett található parkolót a Kolosy tér felől a Szépvölgyi úton, Hűvösvölgy irányából pedig a Kapy utca, Zöldlomb utca, Szépvölgyi út követésével érjük el.

Megközelítés busszal

Azoknak, akik a tömegközlekedés járműveit választják, a Kolosy térről induló 65-ös buszt javasoljuk, mely kb. hét perc alatt éri el a hét megállóra található kiinduló- és célpontot.

Útvonal

Fenyőgyöngye, Remete-hegy, Mátyás-hegy, Mátyás-hegyi-barlang, Pál-völgyi-barlang, Szemlő-hegyi-barlang, Barlangkutató emlékkert, Ferenc-hegy, Ferencz-hegyi-barlang, Veres Péter Irodalmi Emlékház, Balogh Ádám-szikla, Apáthy-szikla, Vaskapu-hegy, Látó-hegy, Árpád-kilátó, Fenyőgyöngye

Mátyás-hegyi-barlang

Mátyáshegy, mely az itt található hegyről kapta nevét, a III. Kerületben Budapest egyik városrésze volt a 2012. december 12.-én kelt Fővárosi Közgyűlés-határozatig, ami a városrészeket volt hivatott rendezni. Ezen a területen található a Mátyás-hegyi-barlangrendszer, melyben nincs kiépített útvonal, benne többször kell négykézláb vagy hason csúszva közlekedni, amihez egyébként semmilyen előképzettség nem szükséges, csak sportos hozzáállás. Mi túránkon ezt nem tesszük meg, de akit érdekel, a barlangaszat.hu oldalon tájékozódhat. Várják iskolás csoportok, baráti társaságok, munkahelyi csoportok jelentkezését, ahol igény esetén iskolásoknak földrajzórákat is tartanak. A szükséges felszerelést, így az overallt, a sisakot és a fejlámpát a szervezők biztosítják.

Pál-völgyi-barlang

Magyarország leghosszabb barlangrendszere található a Pál-völgyi-barlang környékén. A fokozottan védett barlangrendszerben a turisták ebből 500 métert barangolhatnak be egy kb. hatvanperces túravezetés keretein belül. Az egyik legszebb fővárosi barlang főbejárata a II. Kerületben található. Igen változatos látnivalókkal kecsegtet. Ilyen többek között a Színház-terem és a Meseország cseppkő-képződmények. Az érdekesebb látványosságai a csillogó kalcitkristályok és kagylólenyomatok, valamint a meseszerű, állatokat formáló cseppkövek és különleges sziklaalakzatok.

Szemlő-hegyi-barlang

A II. Kerületben található fokozottan védett barlang idegenforgalmi célra kiépített útvonalát óvodai, iskolai csoportok, családok és turisták egyaránt előszeretettel látogatják. Ez egyáltalán nem meglepetés, hiszen a mélyben számtalan csoda várja az érdeklődőket. A barlang járatainak hossza 2230 méter és a függőleges kiterjedése 50,4 méter. A túraútvonal 250 méter, melyet járdán és lépcsőkön lehet bejárni. A Duna-Ipoly Nemzeti Park honlapját böngészve lehet bővebben tájékozódni, ám szeretnénk megjegyezni, hogy érdemes több időt szánni a látogatásra a barlangtúra előtt vagy után a vetítőterem filmjeinek megtekintésére is.

Ferenc-hegyi-barlang

Attól, ami körülveszi, igazán titokzatos a Budapest belterületén, a Rózsa-domb térségében húzódó barlang, mely nevét a rendszert magába foglaló hegyről kapta. Barlang és életvédelmi okok miatt mára már lebetonozott bejáratát 1933-ban, a Törökvészi út csatornázása közben találták meg. A ma használatos mesterséges bejárata a Ferenchegyi út északi oldalán, az Őzgida utcai elágazásnál lévő területen nyílik. A bonyolult alaprajzú barlangrendszert eocén mészkőben és márgában, a feltörő melegvizek oldó hatása alakította ki. Az 5200 méter összhosszúságú, 85 m függőleges kiterjedésű, szűk, hasadékszerű, rombusz hálózatot alkotó járatok csak 270×120 m alapterületet foglalnak el. A falakat jellegzetes oldásformák, -csatornák, -kagylók, gömbfülkék, gömbüstök, forráscsövek, valamint borsókő, kalcitszivacs, barit és lublinit ásványok díszítik. Lezárt, csak engedéllyel látogatható – áll a Magyar Állami Természetvédelem weboldalán.

Balogh Ádám-szikla

A kis területen fekvő triász kori dolomitképződmény kertesházas övezetben, a Balogh Ádám utca és az Erdődi Sándor utca találkozásánál magaslik fölénk. Megközelítése kellő körültekintést igényel, hiszen a leküzdendő 30 méteres szintemelkedést murvás, csúszós talajon, néhol korhadt hidakon áthaladva kell abszolválnunk. Sajnos a környéken az évek során felgyülemlett szemét ront az összképen. Híres gömbfülkéi lakottak, azokat megtekinteni nem ajánlott.

Apáthy-szikla

A szikla egy dolomitrög, mely az Ördög-árok lipótmezei szakasza fölé emelkedik, falszerű, meredek lejtővel. A Kőkaputól délnyugatra található, 242 méter magas. Nevét a terület egykori tulajdonosától kapta, alatta volt egykor a lipótmezei vendéglő és major. Az Apáthy-major a Vadaskert erdejének délkeleti szélén volt, a Kondor utca 5-7. szám alatt. Az Apáthy-szikla felszíne 1977 óta védett természeti érték. A védett terület nagysága 5,745 hektár, mely tetejéről szép kilátás tárul elénk a kerületre – áll a Wikipédián.