Piros 35 az ősz pompájában

Átrobogsz a Pilisen Csillaghegyről, hogy végül meghódítsd Dobogókőt Dömös felől. 

Fotó: Fairy
Fotó: Fairy

A Piros teljesítménytúrák csillaghegyi rajtjába még sötétben érkeztünk Nonóval. A gyors nevezést és csomagleadást követően éppen csak világosodott, de az utcai lámpák fényeiben belevágtunk 36 kilométeres teljesítménytúránkba. Ahogy emelkedtünk a Róka-hegy oldalában, egyre inkább feltámadt a szél és egyre párásabbá vált a levegő. Fejkamerámat folyamatosan törölgettem a felvételek előtt a rácsapódó víz eltávolítása végett. Fent a tisztáson orkán erejű szél próbált megfagyasztani bennünket, ám kicsit gyorsabb futásra váltva újfent kellemessé vált a fuvallat hűsítő hatása.

A Kevélyek erdeiben alábbhagytak a lökések. Az emelkedők leküzdése közben ezúttal nem igazán tudtunk bámészkodni a tiszta időben lenyűgöző kilátással kecsegtető kilátópontokon, az alacsonyra ereszkedő felhők ugyanis letekintési tilalmat rendeltek el.

Pózerkedés a Nagy-Kevélyen. Fotó: Fairy
Pózerkedés a Nagy-Kevélyen. Fotó: Fairy

Elhagyva a Nagy-Kevélyt fokozatosan tisztult a levegő. A Kevély-nyeregben sátorozókba botlottunk, akik a korai idő ellenére meglehetősen hangosak és aktívak voltak. Figyelmünket viszont az kötötte le, hogy az erdő meseszép őszi vonásai elénk tárultak.  Jelentős etapot kocogtunk, csak a kiskovácsi feltételes ellenőrzőpontnál vettünk vissza, ahol Bubuval eszmét cseréltünk.

A Tölgyikrekig fokozatosan emelkedő útszakasz a gondolatok erdeiben hamar elillant, mint ahogy a Sikáros-Királykút etap is. Jó párszor megálltunk fotózni és filmezni, de hova rohantunk volna ebben a csodálatos őszi időben. A kellemesen hűs levegő minden belégzése feltöltő hatással bírt. A Szőke-forrás völgye maga a csoda. Ez egy kevésbé ismert környék, aki szereti a szurdokokat, s a tömeg kifejezetten irritálja, ide látogasson el. A Rám-szakadék környéke hemzsegett a kirándulóktól. Olyan volt, mintha kötelező lenne mindenkinek ide jönnie. Gyorsan átrobogtunk a tumultuson, s Dömösön frissítettünk.

Lassabb tempónknak köszönhetően megéheztem a túrán és amatőr módra túlettem magam. Ezt a teljes Dobogókőre való emelkedésen éreztem, értsd szenvedtem. Nem úgy, mint Nonka, aki begyújtotta a rakétákat és férfiakat megszégyenítő módon robogott a hegyoldalban. Alig bírtam őt követni. Párszáz méterrel a cél előtt Erdei Andris fotózott, amit ki is használtunk egy családi összeborulással. Végezetül a célnak helyt adó turistamúzeumban öltöztünk át, ahol eddig még soha sem jártam (bent).

Videó

Kövess minket!

 

Ezt olvastad már?