Csanya és DonRazzino közös ötlete alapján jött létre a Börzsöny szebbnél szebb pontjait érintő 152 kilométer hosszú és 7100 méter pozitív szintemelkedést tartalmazó Kör, amit 30 órán belül teljesíteni kell. Ezt hogyan éli meg egy túrázó? Kiderül a második teljesítővel, a Márton Danival készített interjúból. 

Több komolyabb teljesítménytúrán is részt vettél már. A Kört milyennek ítéled meg így utólag?

A Kör az egyik legnehezebb kihívás volt pályafutásom során, ugyanis egy ellenőrző pont sem volt, ráadásul frissítő is (a Nagy-Hideg-hegy kivételével, ami 50 km-nél volt) csak annyi, amennyit itthonról vittem, valamint egy-két forrás segített az út során. Az időjárás is csak nehezített a dolgomon. 18 órán keresztül esett, vagy szakadt az eső, de könyörtelen voltam és megcsináltam.

Mit tettél a hátizsákodba? (Étel, ital, stb.)

Főleg könnyebben emészthető ételeket próbáltam enni, így a táskámban is nagyrészt müzliszeletek, és csokik lapultak. Két zsömlét is vittem, de ezek hamar áldozatul estek a jó étvágyamnak köszönhetően. Innivaló ügyileg háromszor fél liter lapult a hátizsákomban. Ebből kétszer fél liter Vitalade sportital volt, ami úgy gondolom fontos, mert sok ásványi anyagot tudtam így pótolni. Érdekes módon a túrán minimálisan ittam, így talán csak egyszer töltöttem után az egyik palackomat. Kb. kettő, kettő és fél liter folyadékot ittam csak a túra során.

A napsütésen kívül mi az, ami a leginkább hiányzott a Körön?

Jól fogalmaztál, a napsütésen kívül hiányoztak a kedves pontőrök, akik egy-két jó szóval általában biztatják a túrázót. Érdekes módon a túrán egy emberrel sem találkoztam 27 és fél órán keresztül. Persze ki az az őrült, aki ilyen időben kimerészkedik. De akkor is fura volt így nomád körülmények között menni. Más annyira nem hiányzott. Na jó, egy tál meleg ételt valaki eldughatott volna útközben.

Mikor estél át a holtponton?

A holtponton viszonylag hamar átestem. Felnéztem az égre és rájöttem, hogy bizony ez az eső egy hamar nem fog elállni. Beletörődtem, és így folytattam tovább utamat. Éjszaka még pár holtpont előfordult, de az egyikből egy vaddisznó sikeresen kihúzott. A többivel pedig magam küzdöttem meg.

Több vaddisznós kalandod is volt. Tartasz az erdei állatoktól? Mit javasolsz azoknak, akik egyedül vaddisznóval találkoznak?

Régen tartottam az erdei állatoktól, nem is kicsit. Aztán teltek-múltak az idők, egyre több éjszakai túrán vettem részt, és „felbátorodtam”. Most már bármikor elmegyek akár egyedül is az erdőben, persze tudom, hogy nem veszélytelen dolog. Akik vaddisznóval találkoznak, vagy csak hallanak egy kis zörejt közel magukhoz, érdemes tapsolni folyamatosan. Mivel ezeknek az állatoknak a szemük nem túl jó, viszont a hallásuk tökéletes, így ez által tudni fogják, hogy melyik irányba nem érdemes menniük. A kiabálás nem biztos, hogy előny, én általában tapsikolni szoktam. A baj az, ha süket a vaddisznó. Olyankor nincs más választás, irány az első fa. Szerencsére nekem még nem volt ebben részem. Viszont a szarvasok és az őzek nem bántanak, nem kell tartani tőlük, sőt, inkább rácsodálkozni érdemes, mennyi rejtett érték van az erdőben. A vaddisznó is amúgy ijedősebb fajta. Szóval NEM az állatok azok akiktől félni kell az erdőben.

Szerinted kik tudják teljesíteni a Kört?

Úgy gondolom, vannak páran teljesítménytúrázók és terepfutók, akik meg tudják ezt a kihívást csinálni. Ehhez kőkeményen fel kell készülni az útvonalból, ha van idő, egy kis bejárás sem árt, és sok-sok akaraterő szükséges még. Ez egy nagyon-nagy kihívás, itt senki sem mehet biztosra.

Esetleg megpróbálsz javítani az idődön?

Jelenleg nem tervezek menni újra, nekem ugyanis szerencsére sikerült „A Kör”. Bár az időjárás választásom pocsék volt, de sebaj. Így még nagyobb kihívás volt. Kíváncsian figyelem a többieket, és ha már túl sok ember megy jobbat az én időmnél, akkor lehet, újra belevágok lehetőleg jobb időben. Amúgy lehet ennél jobbat menni, nekem is volt benne tartalék, ráadásul a terep is nagyon sáros volt, így a többieknek üzenem, hogy hajrá.

Mit tanácsolsz annak, aki belevág a Körbe?

Azt tanácsolom, hogy készüljenek föl, mert sok a jelzésátfestés a Börzsönyben, és ezen kívül is jó pár helyen lehet tévelyegni. Étel és ital ügyben inkább több legyen, mint kevesebb. Nekem is borzasztó nehéz volt a hátizsákom, de ami úgy érzem, hogy ami kellett az benne is volt. Ja, és nézzék sűrűn az időjárás-jelentést!

Dani élménybeszámolója a terepfutas.hu oldalon, ide kattintva tekinthető meg.