Először is engedd meg, hogy gratuláljak a Mecsek Trailen nyújtott produkcióhoz, úgy vélem, fantasztikus teljesítményt értél el. A 29,5 kilométeres 1005 méter szintemelkedést tartalmazó versenyt 2 óra 59 perc alatt abszolváltad, ami a női első helyet jelentette. Mesélj kérlek arról, ez hogyan jött össze!

Alapvetően nem tudtam, milyen versenytársakkal fogok találkozni a versenyen, mert edzőversenyként tekintve rá érkeztem oda és nem néztem az indulókat. A célom az volt, hogy jól frissítsek, figyeljek a pulzusomra, sérülést ne szerezzek és megnézzem, milyen is a Mecsek valójában. A Hammer Nutrition Magyarország Nagyköveteként vehettem részt a versenyen, ami külön megtiszteltetés volt számomra. Nagyon tetszett a pálya, könnyű terep volt, nem indultunk sokan, jól elfértünk az erdőben. Két lány elkavart az elején, így hamar a második helyre kerültem, utána pedig az utolsó tíz kilométeren már az első helyen futottam, amit csak a célba érkezéskor tudtam meg. Fantasztikus volt, ahogy fogadtak, s percekig csak ültem, mire felfogtam, hogy tényleg én nyertem meg a versenyt. Különleges érzés volt a dobogó legfelső fokán állni, azt se tudtam, kire, hova nézzek, annyi ember volt körülöttünk, akik mind minket tapsoltak, a dobogós lányokat.

Hogyan készültél erre a futamra és alapvetően milyen edzésmódszerek, elvek mentén igyekszel a legjobb formát elérni?

A Nyúlcipőbolt Mecsek Trail számomra egy edzőverseny volt, mert két héttel később volt egy száz kilométeres terepversenyem, s arra készültem valójában. Tehát nem versenyezni mentem oda alapvetően aznap. 2018 szeptembere óta Lőrincz Olivér segítségével készülök a kitűzött céljaim megvalósítására, tehát teljes mértékben pulzusalapú edzéstervem van. Fontos számomra, hogy a kiszemelt versenyeket, melyekre sokat készülök, sikeresen tudjam teljesíteni.

És ez a másik verseny is sikereket hordozott magában, ami egészen elképesztőn. Hogyan jött ez az újabb dicsőséges elsőség? Milyen kihívások, nehézségek tarkították a hosszú utat Szlovéniában?

Második alkalommal versenyeztem Szlovéniában, tavaly egy rövidebb távon. A 106 km és 4850 m szintemelkedés kihívásokkal teli, s egyben csodálatos is. Az éjszakai részt sajnos nem láttam igazán, pedig biztos gyönyörű helyeken haladtunk akkor is. Alpesi tájat idéznek a fehér sziklák, köves szakaszok. Tökéletes időjárás volt, nem esett és nem is volt túl meleg, a versenyen pedig úgy jött ki a lépés, hogy az első ponttól kezdve nem volt nálam gyorsabb hölgyemény akkor, ott azon a pályán, ami meglepetés volt számomra is. Az útvonal elején van két nagyobb emelkedős rész, illetve a legvégén egy utolsó nagy mászás. Na, az az utolsó már kevésbé volt jóleső, főként a lefelé ereszkedős szakaszok, de hát a lábadban 80 kilométerrel ez nem is akkora csoda. Egyébként nem voltak nehézségeim, jól voltam végig, igyekeztem kiélvezni minden percét a szlovén tájnak. Az utolsó szakaszok, a 92. km után kezdtem elhinni, hogy tényleg lehetséges, hogy elsőként érjek célba, onnantól már elhittem, hogy megcsináltam és könnyes szemekkel néha, de büszkén értem célba 16 óra 40 perc alatt.

Hogyan áll össze az optimális versenynaptár? Mik a választás szempontjai?

Igyekszem nem túlvállalni magam. Évente 3-4 fő versenyt tűzök ki magam elé, melyekre készülök, s ezeket lehetőleg időben is úgy tervezem meg, hogy legyen időm bőven regenerálódni, s újra a legjobb formában lenni. A kisebb versenyek egy része inkább a gyakorlásról szól. Figyelni magam és a frissítésemre, főpróbázni a felszerelésben, amiben tervezem a nagyobb versenyeket lefutni. A listám nagyon hosszú, hogy milyen versenyekre szeretnék eljutni, így folyamatosan szelektálok és rangsort csinálok, hogy mi az, ami belefér vagy sem. A külföldi versenyek egyben nyaralások, kirándulások is, ilyenkor lehetőség szerint több napot töltünk kint, nem csak a verseny napjára utazunk ki az adott városban, országba. Szeretek utazni, s így összekötöm több kedvtelésem is egy alkalommal.

Mennyire lehet összeegyeztetni a munkáddal a futást? Mikor van időd a felkészülésre?

Minden csak tervezés és akarás kérdése azt tudnám mondani. Általában az edzéseim a munkába járással is egybe vannak kötve. Bringával járok dolgozni, ami hét km. Van, hogy futva megyek haza, esetleg a János-hegyen keresztül, letudva a napi edzést is. Vagy reggel korábban indulok és körözök párat a Margit-szigeten. Szerencsére az irodában van lehetőségem átöltözni, zuhanyozni, a ruháimat tárolni, sportbarát munkahelyem van, ezt mondhatom, ami nagy könnyedség.

Miként kísérletezted ki a megfelelő frissítést? Mi az az ellátmány, ami mindig a hátizsákodban van?

Ez egy nehéz kérdés. Talán azt mondhatom, hogy ezt tényleg gyakorolni kell. Hosszú éveken keresztül. Most már lassan két éve a Hammer Nutrition termékeit használom. Sokféle terméket kipróbáltam, de ez vált be a leginkább. Szerintem az, hogy gluténmentes, az egyszerű cukroktól mentes és sok termékük vegán is, az külön jó dolog, a gyomrom egyáltalán nem készül ki. Voltak azért nekem is a tipikus ultrás hányós, gyomorproblémás szituációim, de ezek mostanában nem fordulnak elő. Fontos, hogy tudd mennyi szénhidrátra, sóra, elektrolitra, folyadékra van szükséged ahhoz, hogy végig tudj menni akár 10-15 órát is. Persze mindig van mit tanulni és még tovább finomítani a dolgokat, de jelenleg azt mondhatom, a bevált módszer megvan. Egyébként az aszalt gyümölcsből és magvakból készült müzliszelet a kedvencem, ami általában a verseny előtti szénhidrátot is adja. Ami pedig nem maradhat el egy hosszabb edzésről sem, az a Hammer Nutrition Espresso gélje. Ez kicsit csokis, kicsit kávés, szóval nekem tökéletesen bejött.

Mik a tervek a 2019-es esztendőre? Vannak esetleg bakancslistás futásaid?

Van pár nagyobb verseny, amit előre meghatároztam még a 2019-es év elején. Ilyen volt a Balaton Szupermaraton (BSZM) és az Ultra Trail Vipava Valley (UTVV). Ami még jön az az Ultra Tisza Tó (UTT) és valami száz mérföldes verseny talán belefér még ebbe az évbe, de ez hamarosan kiderül. Emellett a Terepfutás.hu által szervezett versenyek nagy részén igyekszem ott lenni, legközelebb például pihenésképp az UTVV és az UTT között az Ultra Trail Hungary egyik távját is megnézem végre, szintén edzőversenyként. A bakancslista nagy és folyamatosan bővül. Ami a jövőben egyszer biztos részvétel lesz az az Ultrabalaton, a Madeira Ultra Trail, de az USA-ban van pár verseny, amikkel szintén szemezgetek.

Ha egy tippet kellene adnod a futótársaidnak, mi lenne az?

Mindig legyen egy kitűzött cél, amiért edzel. S egyszerre csak egy legyen, hogy tudj rá teljes erőddel fókuszálni. Az fog sikerülni, amit nem csak megcsinálsz, hanem tényleg akarsz. Okod van arra, hogy ott legyél, hogy részt vegyél, hogy elérd, amit igazán akarsz.