Egész délután esett az eső a fővárosban, ám meg sem fordult a fejemben, hogy emiatt ne menjek el erre a hétvégére felvezető péntek esti kirándulásra. Jól is tettem, ugyanis Őrsi Annával túrázhattam.
A Boldog Báthory László emléktúra útvonala. Részletek itt.
A rajtban futottam össze a tavalyi pontok alapján leglelkesebb hölgy túrázóval, akihez be is kéredzkedtem egy teljesítésre. Szerencsére sor nem volt hétkor, így hamar beneveztünk és elillantunk Szépjuhászné állomásról.
Az egész túrát végigdumáltuk. Megállapodtunk egy interjúban is, ami elképesztően érdekesnek ígérkezik a pénteken hallottak alapján. Néha annyira belemerültünk a szövegelésbe, hogy benéztünk egy-egy kanyart. Bár ekkora ködben ez e nélkül is simán sikerülhetett volna.
Maga a túra kellemes volt. Egy lazább hétvégére jó kis ráhangolódás, ráadásul a Budapest Kupa része, így szinte megerőltetés nélkül lehetett gyűjteni a pecséteket az igazolófüzetben.
Boldog Báthory László
Gyermek- és ifjúkoráról keveset tudunk. A hagyomány szerint a Szent István korabeli Gutkeled nemzetségből eredő főrangú család, újabb kutatók szerint egy nyírbátori polgárcsalád sarja volt. Feltehetően Itáliában és Franciaországban tanult. 1435-ben Somló birtokosa volt. Valószínűleg részt vett katonáival Hunyadi János oldalán a török elleni harcokban. Emellett a korabeli főurak életét élte. Mikor azonban látta, hogy V. László udvara Hunyadi János árvái ellen fordul, a világból kiábrándulva belépett a pálos rendbe.
Szerzetesi életének java részét a rend anyaházában, Buda mellett, a hatalmas és népes Szent Lőrinc-kolostorban élte le. Buzgóságával csakhamar példaképe lett társainak. Mátyás király is többször felkereste a kolostort. Talán e látogatások elől is menekülve László engedélyt kért, hogy kiköltözhessen a közeli Nagy-Hárs-hegyi barlangba. A kolostorral továbbra is kapcsolatot tartott, napjait azonban a remeték életrendje szerint osztotta be: imádság, elmélkedés, kétkezi munka.
Munkájának legbecsesebb gyümölcse a jóformán teljes első magyar bibliafordítás volt. Mátyás király saját könyvtárában adott helyet a műnek, mely később sok más Corvinával együtt eltűnt. Nem maradt ránk az a Szentek élete sem, melyet valószínűleg latinból fordított.
Élete utolsó szakaszát ismét a kolostorban töltötte. Halála napján még misézett. A kolostor templomában, a Szent István-oltár előtt temették el. Sírja a kolostorral és a templommal együtt elpusztult a török időkben. Egykori barlangját 1911-ben mint Bátori-barlangot ünnepélyesen megnyitották. 1929-ben oltárt is építettek benne. Ünnepe a pálosoknál február 27.
Értékelés
Itiner: 8
Útvonalválasztás: 7
Versenyközpont: 7
Jelzések/szalagozás: 10
Szolgáltatások: 10
Pontőrök: 10
Díjazás: 9
Ár/érték arány: 9
Összesen: 70
Túrablog videócsatorna
Felhasznált irodalom