Kiválóan indult a vasárnap reggel az első rendezésű Szent Margit nyomában teljesítménytúrával.
Orbán Imre túráit a nagy gyorsétteremi hálózatokhoz tudnám hasonlítani. Igazi nagyipari túragyáros, és ezt pozitív értelemben gondolom. Az előjelentkezéssel bekalkulálja, hogy hány főre számítson. A rajtban az itinert villámgyorsan kiszórja, majd a célban a név nélküli oklevelet és kitűzőt átadja. Viszont nem hasonlítom a gyorsétteremekhez, mert azok számomra értékelhetetlen szar ételeket gyártanak*. Ellenben ezzel a Bakony turistája jó túrákat kínál.
Amennyiben lenne ilyen díj, az év legfrappánsabb túrája címet most odaadnám. Budapesten lakom, amióta az eszemet tudom. Nyáron rengeteget bulizom a Margitszigeten, járok oda futni is, de bevallom, hogy a büdös életben nem láttam még ilyen zseniális szemszögből megközelítve a Nyulak szigetét.
Reggel már az tetszett, hogy hatalmas volt a köd. Ennek a túrának jó hangulatot adott, legalábbis szerintem. A rajtot borzasztóan egyszerű volt megközelíteni, ugyanis a Palatinus stranddal szemben lévő buszmegállóban lehetett nevezni, rajtolni, majd a díjazást átvenni. Ez egy ilyen jelentétkelen hosszúságú távon simán működik. És tömeg sem volt, tehát a kiszórom a lapot és beszedem a nevezési díjat módszer egy emberrel jobban ment, mint jónéhány másik Budapest Kupás túrán. Pedig vonzó lehetett ez a kis mozgási lehetőség a túrázó közösség számára, hiszen ezen a területen alig van, már ha van teljesítménytúra.
Mivel nincsenek jelzések, ráadásul tracket sem gyártottam, nagyon hosszú idő után újra itinert olvastam. A térképen nagyon jól látszódtak az utak, így az ellenőrzőpontok is. Nem jelentett gondok ezek felkutatása.
Az első ellenőrzőpont mindjárt a rajt mellett volt elhelyezve. A margitszigeti ferences kolostorromot IV. Béla alapította a Nyulak szigetén, vélhetőleg a lányának Szent Margitnak alapított Domonkos rendi kolostor és a királyi ház építésével egyidejűleg. A kolostor ma is látható, megmaradt romjai a gótikus templomhomlokzat, az egyik oldalfal maradványai, a kolostori temető és a temetőkápolna. A romok megmaradásában az segített, hogy a kolostor romjainak nagy részét beépítették az 1796-ben megépült nádori villába, amelyet később Nádor szállóvá alakítottak. A szálló maradványait 1945 után lebontották. Az ekkor kezdeményezett kisebb régészeti feltárások eredménye volt, hogy a kolostor egyes újabb, fel nem tárt részletei feltárultak.
A második ellenőrzőponthoz át kellett kocogni a szigeten, majd a pesti oldal felől haladva a Margit-híd mellett egy fára volt kiakasztva az Insula leporum felirat. A Nyulak szigetének latin elnevezése Insula leporum volt. A legenda szó szerint azt írja, hogy a Boldogasszony szigete „annak előtte mondatik vala Nyulak szigetének”. Az Insula leporum valóban fordítható így is a latin lepus (’nyúl’) szó alapján, de a szerkezet származhat a lepor (’ékesség, dísz’) szóból is, ez esetben jelentése: Ékességek szigete. Trogmayer Ottó régész szerint a Nyulak szigete elírás is lehet, hiszen a latin név egy betű kihagyásával (hibás másolásával) keletkezhetett a leprások szigete latinul: Insula leprorum szóból is. Az itt épült ispotályok és a terület várostól elszigetelt volta valószínűsíti a régész feltevését.
A szigeti futásaimból már jól ismert pályán szaladtunk vissza Kortommal a sziget budai oldalán. Rengeteg futó tréningezett ezen a ködös vasárnapi reggelen. Ez tovább erősítette bennem a sportolás fontosságát. Az itiner szerint egészen az Árpád-hídig kellett mennünk, hogy visszafordulhassunk a cél felé. A harmadik talány megfejtése a Szent Mihály templom oldalán volt megtalálható. A Margitszigeten lévő Szent Mihály premontrei prépostság szerzetesei már a rendalapító Szent Norbert életében (1081-1134) letelepedtek. II. Endre király is említi őket, amikor lelke üdvösségéért alapítványról gondoskodik a prépostság javára (1225). A Szent Mihály főangyalhoz címzett prépostsági egyházat számba vette egy 1234 körüli premontrei kolostorjegyzék. IV. Béla 1245-ben kelt adománylevele a Nyulak szigetét minden járandóságát a prépostságra ruházza. Ebben az okiratban a szerzetesek érdemeire utalva alapításuk idejét a XII. századra teszi.
A negyedik ellenőrzőponton kicsit elidőztünk. Itt beértük Tarnai Mátét és Varjas Andrást is, akik nehezen bukkantak rá a megfejtésre. Nekünk sem ment jobban, mint nekik. Képtelenek voltunk megtalálni a Szent Margit sírkövén található évszámokat. Nyilván azért, mert a sírkövet sem leltük. Végül betippeltük a majdnem jó megoldást.
A célban ekkor már sok túrázó várakozott, ám meglepő módon villámgyorsan „kiszolgáltak”. Kb. negyven másodperc alatt megkaptam a célpecsétet, a Budapest Kupa pecsétet, az oklevelet és a kitűzőt. Végül Mát, András, Kortom és én átmentünk Pomázra, a Cseh Tamás emléktúrára.
Nehéz lenne pontozni, olyan rövid volt ez a túra, ezért ezt nem is tesszük most meg. Ráadásul kiszúrás lenne a többivel szemben. Annyit írhatok a saját nevemben, hogy veszettül élveztem, és ha lesz ebből még rendezés, valószínű, nem hagyom ki.
A túra videója:
Táv: 6 km.
Szint: 25 m.
Teljesítési idő: 36:43
Avg: 146
Max: 164
Cal: 481
A bejegyzésben a Wikipédia és a Templom.hu portálok anyagait használtam fel a kolostorromok bemutatására.
* Az eszik gyorsétteremben, aki akar. Én senkit sem akarok lebeszélni róla, szíve joga a döntés minden emberi lénynek…