Az általam előzetesen lesajnált Körös 50 túra bebizonyította, hogy rejt kihívásokat egy alföldi túra teljesítése is. Minden tájon meg lehet találni a benne rejlő szépségeket, így a számtalan látnivalót nem feledem.
Díjazás:
Szép oklevél és még szebb jelvény járt a teljesítésért, ráadásul utóbbit mi választhattuk ki három közül. Kortom: 10, Totesz: 9.
Itiner:
Tetszetős, színes borítású útvonalleírást adtak az Alföld TE rendezői a túra rajtjában. Itthon már betanultam az útvonalat, így nagyjából tudtam, hogy merre kell majd mennem. Maga az itiner az „all in one” elvet követte, azaz valamennyi táv leírását és térképét tartalmazta. A precíz leírásra szükség is volt, ugyanis a jelzések több helyen hiányosak voltak. Kortom ezért több helyen eltévedt, míg én az itinert felhasználva elég jól jöttem ki az apróbb korrigálásból. Kortom: 8, Totesz: 9
Útvonalválasztás:
Soha az életben nem jutottam volna el Mezőberénybe, ha nincs az NB II-es túrabajnokság. Annak ellenére, hogy a Börzsöny és a hegyek szerelmese vagyok, a kezdeti motiválatlanságot letudva kifejezetten kellemeset csalódtam az Alföldben. Rengeteg a monoton egyenes szakasz, melyeket autóutak, szántóföldek, mezők és folyók öveznek, kereszteznek. A túra 90 százalékában egy centiméter árnyék sem volt, ami miatt a júniusi forróság nehezen viselhető. Mivel futni most nem tudtam, a szél enyhített a hőségen. A tehéncsordák, a gólyák, az őzek, a tanyák, és az a nádasban dalolászó madarak megszerettették velem ezt a környéket. Van egy „fílingje” ennek a vidéknek, még akkor is, ha sosem lesz olyan közel álló a szívemhez, mint a Börzsöny. Kortom: 7, Totesz: 8.
Versenyközpont:
Kifejezetten utálok vasútállomástól vagy buszpályaudvarról sétálgatni a rajtba. Pláne úgy, hogy váltóruhát is viszek magammal egy külön táskában. A rajthelyhez kb. 1700 métert kellett gyalogolni, és nem „picsongani” (hisztizni) akarok, de hát a kényelem az nagy úr. Első körben nehezen bukkantunk rá a strand oldalában lévő versenyközpontra, mert a főépület takarta. Viszont nagyon szervezett volt a sátor, sátrak. Külön a nevezés, külön az indítás, külön a büfé, külön a csomagmegőrző és külön padok a túra utáni étkezéshez. Kortom: 10, Totesz: 9.
Szolgáltatások:
Ha erre nem adnék tíz pontot, akkor csalódott lennék, amiért rosszat írok. Minden ellenőrzőponton kaptunk folyadékot. És nem csak egy pohárral, hanem korlátlan mennyiségben. Ez pedig a rekkenő hőségben az Alföld aranyának számít. Az ellátás is bőséges volt, már ami az élelmet illeti. Cukor, csokoládé, választható módon megkenhető kenyér, és gyógyszer. Igen gyógyszer, ugyanis a térdsérülésem kiújult, ami miatt 25 kilométernél fel szerettem volna adni a túrát. Ám eszembe jutott, hogy mivel soha sem szedek be semmilyen orvosságot a pálinkán kívül, talán most hatásos lehet. Egy panadolt vettem be, amitől abszolút elviselhetővé váltak az igen komoly, a járást szinte teljesen meggátló fájdalmaim. Meg kell említenem azt is, hogy a célban eszméletlenül finom gulyást kaptunk. Ráadásul repetával is kínáltak. A szolgáltatások kategóriájába beletartozik, hogy a strand szolgáltatásait kedvezményesen lehetett igénybe venni, míg a Körös 50 túra után kulturált öltöző és zuhanyzó állt a rendelkezésünkre. Kortom: 10, Totesz: 10.
Pontőrök:
Ennyire még soha sem „szorultam rá” a pontőrökre, mint most. Amúgy sincsen baj senkivel semmilyen túrán, ráadásul vannak máshol is roppant kedves pontőrök, viszont ilyen segítőkészséget még nem tapasztaltam. 25 km körül gyógyszert kaptam, 30-nál nem akartak elengedni, amíg nem kapartam össze magamat, a mozgó pont után nem bírtam leereszkedni a gátról, ezért felhozták a süteményt, a folyadékot és a pecsétet., míg az utolsó előtti ellenőrzőponton egyszerűen szétszedtek a kedvességükkel. Ez annyit takar, hogy öt perc leforgása alatt megtömtek étellel, betáraztak folyadékkal, valamint villámgyorsan kiszolgáltak a büfében. Elnézést, ha valakit kihagytam, nem volt szándékos, csak annyi segítséget kaptam, hogy már nehezen idézem vissza. Ezt a túrát, a teljesítést kizárólag nekik köszönhetem, ezért ha megnyerem az NB II-t, mindenképpen tartozom egy óriási köszönömmel. Meg a szombatiért is: nagyon szépen köszönöm! 🙂 Kortom: 10, Totesz: 10.
Ár/érték arány:
A nevezési díj a bajnokikon a fele a meghirdetettnek. Ezért a 450 forintért annyi szolgáltatás és extrát kaptunk, amihez nem szoktunk hozzá. Eléggé túrázó-csalogató a rendezés, és tényleg csak ajánlani tudjuk mindenkinek. Kedves gesztus volt, hogy aki feladta, azt autóval beszállították a célba. Kortom: 10, Totesz: 10.
A Körös 50 pontozása összesen: 72,5 (Kortom: 73, Totesz: 72)
Ami kimaradt az értékelésből:
Kortommal tudtuk, hogy mindössze egy közvetlen riválisunk nevezett a bajnokságban indulók közül. Ez a dobogós pozíciónk megőrzése céljából volt fontos. 9:18-kor, jóval a mezőny után indultunk. Hamar lehagytam Tomit, aki sajnos feladta a túrát 30 km-nél. A K100-as sérülése kiújult, a lába felhólyagosodott és nem érte volna el az utolsó vonatot, ha végigmegy.
Szenvedtem én is rendesen. A monoton gátakon roppant nehéz volt kitartanom. Eszméletlenül fájt a lábam, de Erdei Andris szavai zengtek a fülemben. Elhatároztam, hogy addig megyek, amíg nem esek össze. Igazából mentálisan voltam fáradt, testileg egyáltalán nem. Fel kellett hívnom Bogit, hogy adjon egy kis erőt, mert nem bírom. Szavai sokat segítettek. Egyre többet gondoltam a bajnokságra. Megéri szenvedni? Mi a fenéért csinálom? Minek utaztam el Mezőberénybe a hajnali vonattal? Sikerült összekaparnom magam, ami után elkezdtem gyönyörködni a tájban. Láttam őzeket, veszekedő gólyákat és hatalmas nyulakat. Egyre jobban tetszettek a csatornák és a folyók. A nádas hangjai megnyugtattak. Azt hiszem, sikerült eggyé válnom a természettel. A fájdalmaim enyhültek, élveztem a túrát. Bizony ez a vidék is mesés, és igenis meg lehet találni a szépet mindenhol, ha keressük. A cél előtti utolsó 2 kilométeren voltam kutyául. Számoltam a lépéseimet, és alig hittem el, hogy végül beértem. A könnyeimmel küzdöttem… Szánalmas vagy sem, kikészültem lelkileg.
Sosem voltam még országos bajnok semmilyen sportban. Nyertem már számtalan érmet, de ha az NB II-t esetleg megnyerem, akkor a kevés induló ellenére méltán állíthatom, hogy végre elértem valamit. Az NB II-vel bejárhatom az országot. Eljutok olyan helyekre, ahová másképp nem jutnék. Megismerkedhetek olyan emberekkel, akikkel később is tarthatom a kapcsolatot. A túra versenybíró hölgyével utaztunk haza, akivel roppant jót csevegtünk, és megismerkedhettünk a galgahévízi gyerekcsapattal is.
A Körös 50 túrával kapcsolatos adatok:
Táv: 49,5 km (GPS szerint 50,2)
Szint: 118 m
Teljesítés: 08:15:22
AVG: 145
MAX: 181
CAL: 6176
Hőmérséklet: ~30°C
Nehézség: 4/10
A Körös 50 túra útvonala
