Amerre a hiúz is jár

Amerre a hiúz is jár

Hazánk legvadregényesebb hegysége a Börzsöny, melynek központi része az ősvulkán korában keletkezett. Az égfelé magasló vulkáni ormok maradványai alatt húzódik meg a Csarna-völgy, ahol a láthatatlan nagymacskák, a hiúzok lefolyó populációja él. Meghódítjuk a Holló-kő és a Salgóvár gerincét, majd a katlannak nevezett, hosszú évek óta érintetlen völgyben térünk vissza a kisvasút végállomásához. 

Mikor?

Változás! Egy időben indul mind a három túra.

2019. január 27. vasárnap, 09:00
Találkozó 08:45-kor. Tempófüggő

 

Kérjük, tömegközlekedéssel, vagy tele kocsival érkezz, hogy mindenki számára jusson parkolóhely, mely száma véges. Kisvasút opció.

Hol?

Mit vigyek?

Ételt, italt
Fényképezőgépet
Jó hangulatot
Meleg, téli öltözetet
Szükség esetén túrabotot
Zárt, téli túracipőt

Létszámkorlát

Maximum 150 fő vehet részt a túrán, 75 a gyorsított, 75 a kényelmesebb tempójú távon.

Részvételi díj?

1000 Ft., mely előre utalandó a jelentkezési lap kitöltését követően a Túrafüggő bankszámlájára (16200230-10024065, Magnet Bank). A részvételi díj a túraszervezést, a túravezetést és az esetleges engedélyek beszerzését tartalmazza, szolgáltatás a túrán nincs. Minden gyermek emléklapot kap.

A kisvasút díját később tudjuk meghatározni.

Amerre a hiúz is jár

A Börzsöny északnyugati lankáinak sűrűjében húzódik meg a Magas-Börzsöny vulkáni kalderája, a Csóványos, a Magosfa, a Nagy-Hideg-hegy, a Vár-bükk, a Miklós-vár, a Salgóvár, a Kövirózsás, a Holló-kő, a Jancsi-hegy és a Godóvár égig érő csúcsa alatt Magyarország egyetlen vulkáni eredetű középhegységi katlana, a Csarna-völgy, vagy másik nevén a Fekete-völgy. Túránk kiindulópontja az eddig közlekedő kisvasút végállomása, ahol a zöld tansövény jelzés a piros négyzettel megkezdi emelkedését a hajdani vulkán egyik pereme felé. Nem is ajánlott túlöltözni, hiszen az első emelkedőnk egy kilométeren 120 méter szintemelkedést tartalmaz, így biztosan kellően be fogunk melegedni. Ráadásul ez a hullámvasutazás, a meredélyek és a lejtmenetek harmóniájával az első hat kilométert végig jellemzi is, ahol a szintemelkedés mind a 485 méterét le is küzdjük. Már az út elején érdemes hátra-hátra nézni, hiszen zseniális, ahogy a felfelé haladással más-más perspektívába kerülnek az első mondatban említett hegycsúcsok. A Világos-pallagnál áttérünk a piros sáv jelzése.

Érdemes megfordulni a panoráma miatt. Fotó: Tolnai Balázs
Életet is adnak a kidől fák. Fotó: Tolnai Balázs
Az útvonal egyik jellemzője a sziklás talaj. Fotó: Tolnai Balázs

Az első pihenőnket a Jancsi-hegyen tartjuk, annak is a második, magasabb pontján, ahonnan szemkápráztató panoráma tárul elénk. Már 586 méter magasan járunk ekkor, s a felérkezéskor szaporább légzés emlékeztet majd minket arról, hogy 300 méterről indultunk. A kis fennsíkszerű csúcs az első bástyája a katlannak északnyugati irányban, melyből fakadóan szeles. Érdemes a pihenő alatt felöltözni, s majd az újabb emelkedők leküzdésénél nekivetkőzni. Utunk a piros sáv jelzésen folytatjuk az Ökör-orom nevű helyenként szűk, sziklákkal tarkított ösvényen.

A Jancsi-hegy alsó kilátópontja. Fotó: Tolnai Balázs
A Jancsi-hegy felső kilátópontja. Fotó: Tolnai Balázs
Sziklák az Ökör-ormon, a Kőtengernél. Fotó: Tolnai Balázs

A folyamatosan emelkedő úton haladva a különleges sziklaformációk és a letört szikladarabok jelzik, hogy elértük a nevéhez hű Kőtengert. A fölénk magasló bükkösök és tölgyesek, melyek a környéket döntően jellemzik, leveleiktől megszabadultak, így nem csupán az utat színesítik, hanem átlátást is biztosítanak vastag törzsük között, így az Ipoly medencéje és települései is jól kivehetőek, nem úgy, mint nyáron, amikor még napsütésben is igen csak sötét marad a sűrű növényzet miatt. Két mászás uralja ezt a szakaszt, melyekből az elsőn már átestünk, míg a másik a Holló-kő tényleg szavakba önthetetlen panorámájáért állít elénk némi kihívást. Nem is tudom, hogy van-e hazánkban ennél szebb. A vadregényes Börzsöny vulkánjának romjai tárulnak elénk azokkal a csodálatos, érintetlen hegycsúcsokkal, melyeknek a meghódítása fáradtságos. Láthatjuk a patakok által vájt útvonalakat a hegyoldalakban, vagy az alattunk elterülő Csarna-völgyet, mely maga az érintetlenség, a csend, a nyugalom jelképe. Második pihenőnk közben elgondolkodhatunk azon, miként nyerte vissza a természet ezt a területet. Emberi beavatkozás nyomát sem látjuk, pedig egykor alattunk, s szemben velünk számos kisvasútvonal üzemelt ipari céllal. Mára minden újra a Börzsönyé és ezt 685 méter magasról csodálhatjuk meg. És ez maradjon is így.

Tekereg az út a Holló-kőre. Fotó: Tolnai Balázs
Bámulatos kilátás a Holló-kőről. Fotó: Tolnai Balázs
Csúcstábla. Fotó: Tolnai Balázs

Miután kibámészkodtuk magunkat, folytatjuk utunkat az egyre magashegyibb viszonyok között. A szél kitartóan fúj még akkor is, amikor kicsit ereszkedünk, hogy a Kövirózsás 696 méteres ormát meghódítsuk. Magáról a csúcsról ugyan nincs kilátás, ám a későbbiekben bal kéz felé lesz lehetőség pásztázni a terepet de csak úgy, hogy nagyon figyelünk az útra is, hiszen helyenként szó szerint a szakadék szélén táncolunk. Csak óvatosan! A Kövirózsás és a Salgóvár nyergében (Vár-nyereg) csatlakozik be Perőcsényből a piros kereszt jelzés, melynek térképeken szereplő neve a Váci út. Itt kezdődik meg a túra utolsó emelkedője. A 715 méteres csekély romról kevés említést találtunk, de a leírások alapján úgy tűnik, hogy a Salgóvárat a tatarjárást követően a Hontpázmány nemzetség tagjai emelték. A pusztulását későbbi ura, Salgói Miklós hamispénz-verésének köszönhette, akit 1421-ben örökre száműztek és két várát, Salgót és Benét földig rombolták. Erről árulkodnak a romok, melyekről szép kilátás tárul elénk.

Előttünk a túra utolsó kihívása. Fotó: Tolnai Balázs
Árulkodó maradványok. Fotó: Tolnai Balázs
A Salgóvár panorámája. Fotó: Tolnai Balázs

Nagyon óvatosan ereszkedünk le a Salgóvár sziklamaradványain. Egyrészt szűkös, másrészt ingoványos alattunk a talaj, így nem kockáztatjuk meg az esetleges baleseteket. Ugyan a Vár-bükk 743 méter magas csúcsa előttünk úgy tűnik, kikerülhetetlen, izgulni nem kell, mellette vezet a piros kereszt jelzés, melyet egészen a Börzsönyi Kéktúra útvonaláig követünk. Az ereszkedéssel enyhül a szél, érezhetővé válik, hogy lassan a hiúz, nyugodt, csendes vidékére érkezünk. Mint ahogy az is jelzi, hogy egyre több az erre utaló lábnyom is a Bánya-tetőn. A piros kereszt jelzést a Pintér-bércen váltjuk a kék sávra, amikor még mindig 576 méter magasan járunk arra, ahol a börzsönyi hiúz is gyakorta megfordul. A fantomként élő állatról régóta beszélnek, de azt ritkán, csak és kizárólag kameracsapdával tudták lencsevégre kapni. A hegység adta lehetőségekhez maximálisan alkalmazkodó nagymacska a rejtőzködés nagymestere, kiválóan mászik fára és zömében kisebb rágcsálókkal és patás vadfajokkal táplálkozik.

Árulkodó lábnyomok. Fotó: Tolnai Balázs
Kameracsapdás felvétel. Fotó: ifj. Darányi László
A nyugalom erdeje. Fotó: Tolnai Balázs

Rövidesen rátérünk a kék sáv jelzésre, mely a Börzsönyi Kéktúra útvonalát jelöli Diósjenő és Szob között. Ezen ereszkedünk le a német úton, mely a Pintér-patak, a Kuruc-patak és a Szoros-patak szomszédságában lejt és kanyarog. Esőzésben és olvadáskor nagyon hangosak a vízfolyások. A Hamuház közelében lévő vadetetőnél tűnik fel első ízben a hajdani kisvasút nyoma. 1913-ban kezdték a ma is meglévő csarnavölgyi vonal építését. Ez a szakasz külön nevet kapott, a Csarnavölgyi Vasút a Kemence-Wirterház-Hamuház-Halyagos 9,4 km-es vonalon futott. 1993 tavaszán a már évek óta gondozatlan pálya állapota leromlott, félő volt teljes pusztulása. 1995 áprilisában a hirtelen lezúdult eső felduzzasztotta a Csarna-patak vizét, a lezúduló áradat több hidat elsodort, támfalakat döntött le, számos ponton veszedelmes alámosódásokat okozott a töltéseken. A Hamuház feletti vonalrész valamennyi hídja megsemmisült, az ellenfalak leomlottak. A vonalon több alámosódás jelentkezett, a végállomás fele elsodródott, a töltés több ponton jelentősen megsérült.

Még egyben maradt vasúti híd a Csarna-völgyben. Fotó: Tolnai Balázs
A Hamuház. Fotó: Tolnai Balázs
Magányos csillék várakoznak a patakzúgásban. Fotó: Tolnai Balázs

A Hamuház állomást 10-20 cm vastag köves-földes hordalék temette be. A Hamuház-Kemence közötti vashidak közül egyet szintén elsodort az ár, az ellenfalak alatt alámosódások keletkeztek. Mivel ezen a szakaszon a hidak erősebb építésűek, jobban ellenálltak az árnak. A töltés két helyen, a kemencei strand és a drinói vonal elágazóállomása előtt mosódott alá, e két hely közül az utóbbi veszélyesebb. Ugyanebben az évben a vasút jelenlegi kezelője az Ipoly Erdő Rt. a vasutat leselejtezte, ez a biztosító feltétele volt az árvízkárok fizetésekor. A csapások ezzel nem értek véget. A fent említett árvizet 1999 nyarán újabb, még veszedelmesebb áradás követte. Úgy tűnt, ez végleg pontot tesz a kisvasút történetére. A hidak közül kettő maradt állva, de azok is használhatatlanná váltak. A pálya helyenként több méteres mélység fölött lóg a levegőben, másutt egy-két méter vastag törmelék fedi. A Kemence környéki, 600 mm-es, egykor több mint félszáz kilométernyi hálózatból ma már csak a csarnavölgyi vonal nem egészen nyolc kilométere fekszik a helyén. De megvan, és őrzi az egykori börzsönyi erdei pályák hangulatát.

Leomlott vasúti híd a Csarna-völgyben. Fotó: tolnai Balázs
Néhol teljesen eltűnt a sínpár. Fotó: Tolnai Balázs
Alámosás. Fotó: Tolnai Balázs

Tombold ki, te özönvíz, tombold ki magadat, mutasd mélységes medred, s dobáld a fellegekre bőszült tajtékodat; Jegyezd vele az égre örök tanúságul: habár fölül a gálya, s alul a víznek árja, azért a víz az úr! – jut eszünkbe Petőfi Sándor Föltámadott a tenger című költeménye, ahogy járjuk a völgyet. A Börzsöny nem viccel és elveszi azt, ami az övé. Itt minden az elmúlásra emlékeztet, vele párhuzamosan pedig az újjászületésre. Elmúlik az a dicsőséges ipari korszak, amikor a Csarna-völgyben még szerelvények hordták a fát, a sziklákat és vele egyetemben az itt dolgozókat, ami azt jelenti, hogy szépen lassan, de újjászületik ez a sebzett, újfent érintetlen vidék. A kék sáv jelzés számtalan alkalommal keresztezi a helyenként bővizű patakot, így fel kell készülnünk arra, hogy néhol beázik lábbelink. A leomlott hidakon átkelni balesetveszélyes, így azt senkinek sem ajánljuk. Míg merengünk, csodálkozunk a környék szépségein, hamarosan kiérünk a vadregényes völgyből és befejezzük egyik legszebb hazai túránkat.

Vízesés a Börzsönyben. Fotó: Tolnai Balázs
Vad vidék. Fotó: Tolnai Balázs
Magányos kocsi. Fotó: Tolnai Balázs

Ez a vezetett túra 11,544 kilométer hosszú és 485 méter szintemelkedést tartalmaz. 

Lemondás, átruházás

Jelentkezési díjat vissza nem utalunk, de egy másik túrára átvezetjük, beszámítjuk, így nem veszik el a vezetett túrákon, ha ezt legkésőbb 2019.01.04 23:59-ig e-mailben jelzed a hello@turafuggo.hu címen. A túra indulási időpontja előtt 24 óráig a nevezésed másra átruházható, ha ezt e-mailben jelzed a hello@turafuggo.hu címen.

  • A leírásban felhasználtuk a Kemencei Erdei Múzeumvasút weboldalán található történeti leírást. További érdekességekért érdemes ide ellátogatnotok.

Ezt olvastad már?

A Pilis legendáinak nyomában

A Pilis legendáinak nyomában

A 2019-es esztendő első túráját három távon hirdetjük meg. A legrövidebb a Holdvilág-árok meseszép, legendákkal tarkított útvonalán vezet, a közepes táv meghódítja a Bölcső-hegyet, míg a leghosszabb a Denke-gyilkosság helyszínét is felkutatja a környék valamennyi attrakciója mellett. 

A Denke-gyilkosság nyomában

14,311 km és 611 m szintemelkedés

A Bölcső-hegy és a Csikóvárak

10,639 km és 521 m szintemelkedés

A Holdvilág-árok és legendái

5,384 km és 211 m szintemelkedés

Ezt olvastad már?

Hétköznapi Hősök Túrasorozat – Kevélyek

Hétköznapi Hősök Túrasorozat – Kevélyek

Misztikusak, impozánsak, kihívásra sarkallnak a Kevélyek. A Csobánka, Pilisborosjenő, Pomáz, Solymár és Üröm fölé magasló vonulatok 9,82 kilométeres expedíciója a távhoz mérten jelentős, 482 méteres szintemelkedést tartalmaz. A dátum 2018.12.04. Bevállalod?

Időpont: 2018. december 4. 18:00 (találkozó 17:45-kor)

Találkozási pont: A Budakalászi út és a piros sáv jelzés metszéspontjánál, a Kevélyek felőli oldalon

Táv:  9,82 km

Szintemelkedés:  426 m

Tervezett menetidő:  2,5 óra

Kötelező felszerelés: üzemképes fejlámpa

Létszámkorlát: 150 fő

A részvételi díj 500 forint, mely tartalmazza a szükséges engedélyeket, a túravezetés díját, valamint névre szóló emléklapot.

Ezt olvastad már?

Hétköznapi Hősök Túrasorozat – Hármashatár-hegy

Hétköznapi Hősök Túrasorozat – Hármashatár-hegy

Tábor-hegyi-barlang, Hármashatár-hegy, Újlaki-hegy, Virágos-nyereg, Gluck Frigyes út, Farkastorok. Ezeket a nevezetességeket biztosan felkeresed, ha 2018.11.06.-án velünk tartasz. Sőt! Kedvező időjárási viszonyok között a túra végén hosszan csodálhatod az alattad fekvő Solymárvölgyet.

Időpont: 2018. november 6. 18:00 (találkozó 17:45-kor)

Találkozási pont: Erdőalja lépcső, ahol a zöld barlang jelzés indul

Táv:  9.31 km

Szintemelkedés:  327 m

Tervezett menetidő:  2,5 óra

Kötelező felszerelés: üzemképes fejlámpa

Létszámkorlát: 150 fő

A részvételi díj 500 forint, mely tartalmazza a szükséges engedélyeket, a túravezetés díját, valamint névre szóló emléklapot.

 

 

 

Ezt olvastad már?

Hétköznapi Hősök Túrasorozat – Remete vidéken

Hétköznapi Hősök Túrasorozat – Remete vidéken

Tudtad, hogy Magyarország legkisebb települése Remeteszőlős, melyről sokan úgy hiszik, hogy Budapest egyik kerülete? Ezen kis község szomszédságában található a káprázatos Remete-szurdok, s a fölötte őrködő Remete-hegy, ahonnan olyan lenyűgöző és magával ragadó a városi látkép, ami örökre a szemünkbe ég. 2018.09.11. Írd fel magadnak!

Időpont: 2018. szeptember 11. 19 óra (találkozó 18:45-kor)

Találkozási pont: A máriaremetei Kisboldogasszony Bazilika mellett.

Táv:  5,37 km

Szintemelkedés:  179 m

Tervezett menetidő:  1,5 óra

Kötelező felszerelés: üzemképes fejlámpa

Létszámkorlát: 150 fő

A részvételi díj 500 forint, mely tartalmazza a szükséges engedélyeket, a túravezetés díját, valamint névre szóló emléklapot.

Ezt olvastad már?

Hétköznapi Hősök Túrasorozat – A Dunakanyar panorámaút

Hétköznapi Hősök Túrasorozat – A Dunakanyar panorámaút

2018.08.07.-én a Börzsöny déli, Dunakanyarra néző hegyeit látogatjuk meg. Nagymarosról indulva kapaszkodunk fel a Szent Mihály-hegy oldalába, ahol a már jól ismert barlangoktól mesés panoráma kecsegtet. Később a Hegyes-tetőre is felkaptatunk, hogy a Világos-tér és a Köves-mező érintésével visszakanyarodjunk Nagymarosra.

Fotó: Virág Viktória

Időpont: 2018. augusztus 7. 19:00 (találkozó 18:45-kor)

Találkozási pont: Nagymaros, Fő tér

Táv:  12,15 km

Szintemelkedés:  579 m

Tervezett menetidő:  4 óra

Kötelező felszerelés: üzemképes fejlámpa

Létszámkorlát: 150 fő

A részvételi díj 500 forint, mely tartalmazza a szükséges engedélyeket, a túravezetés díját, valamint névre szóló emléklapot.

Ezt olvastad már?

Hétköznapi Hősök Túrasorozat – A Szénás és a Zsíros

Hétköznapi Hősök Túrasorozat – A Szénás és a Zsíros

A Nagy-Szénástól északra és keletre eső vidéket barangoljuk be 2018.07.03.-án. Zsíros-hegy, Muflon itató, és szép kilátás a többihez képest viszonylag hosszabb esti túrán, ami 13,46 kilométert jelent 384 méter szintemelkedéssel. Vajon igaz a mítosz, mely szerint a Nagy-Szénáson mindig fúj a szél? Most kiderül!

Időpont: 2018. július 3. 19:30 (találkozó 19:15-kor)

Találkozási pont: A Szeles köz és a Szeles utca metszéspontja

Táv:  13,46 km

Szintemelkedés:  384 m

Tervezett menetidő:  4 óra

Kötelező felszerelés: üzemképes fejlámpa

Létszámkorlát: 150 fő

A részvételi díj 500 forint, mely tartalmazza a szükséges engedélyeket, a túravezetés díját, valamint névre szóló emléklapot.

Ezt olvastad már?

Bakonyi barangolások gasztrotúra

Bakonyi barangolások gasztrotúra

Szeretnél az erdő közepén, távol a város zajától megpihenni, s onnan barangolni a Bakony lenyűgöző északi vidékein? Akkor jó helyen jársz! 2018. június 23-án és 24-én kétnapos gasztrotúrát szervezünk Gézaházán.

Bakonyi barangolások

Az erdő hatalmas fáival, a gyönyörű legelőkkel, tisztásokkal és a 21. századi kényelemnek megfelelő frissen felújított Hubertus fogadó a maga tökéletes egyszerűségével, harmóniában a természettel nyújt szállást, ahol egymás társaságában élvezhetjük az erdei nyugalmat. Nyolc darab 3-4 ágyas szoba gondoskodik éjszakai nyugalmunkról, míg a tágas étkező garantálja a vacsora és a reggeli komfortos elfogyasztását és a jó hangulatú esti társalgást.

   

1. nap: Túra és várnézés Cseszneken

2. nap: Séta a Cuha-szurdokban

Mit tartalmaz a részvételi díj?

  • A szállást;
  • az idegenforgalmi adót;
  • a vacsorát (leves, főétel, savanyúság, bodza szörp – választható);
  • a borkóstolót (szervezés alatt)
  • a parasztreggelit (hideg vagy meleg, választható);
  • a vinyei kenyérlángost;
  • a várbelépőt;
  • az idegenvezetést a várban;
  • a túravezetést;
  • a kiváló hangulatot.

Programok:

06.23
09:00 érkezés Gézaházára
10:00 túra Csesznekre (várlátogatás, a környék bebarangolása)
18:00 vacsora Gézaházán

06.24
08:30 reggeli
10:00 túra a Cuha-szurdokba (kenyérlángos Vinyén)
17:00 a hétvége zárása

Szombaton kilenc órára hirdetjük meg a gézaházi találkozót. A szállás elfoglalását és az átöltözést követően, tíz órakor kelünk útra első túránkra. Célunk a cseszneki vár meghódítása a Kő-árkon keresztül. A várból az idegenvezetés után leereszkedünk a Kőmosó-szurdokba, mely a Bakony-Balaton Geopark legészakibb bemutatóhelyszíne, ahol két barlang, sok érdekes természeti képződmény, valamint Magyarország első via-ferratája (vasalt mászó útja) is található. Rövid pihenőt tartunk, melynek elteltével térünk rá a szállás felé vezető útra, ami az Ördög-árokba kalauzol el minket. Este vacsora és társalgás vár reánk.

Vasárnap a parasztreggeli elfogyasztása lesz első feladatunk, hogy energiaraktárainkat feltöltve tíz órakor nekilássunk második túránknak is. A Kastély úton érünk át Károlyházára, ahonnan némi emelkedőt leküzdve a Zörög-tető szomszédságából közelítjük meg Vinyét. Itt rövidke pihenő és kenyérlángos vár ránk. Később talán a két nap legcsodálatosabb útvonala áll előttünk, hiszen a Cuha-szurdokban kirándulhatunk. Várhatóan 16 órakor érünk vissza Gézaházára, ahonnan fürdés és öltözködés után indulunk haza.

A részvételi díj 15.000 forint, mely átutalással fizetendő a Túrafüggő Magnet Banknál vezetett számlájára (16200230-10024065). A részvételi díj a túra előtti péntekig átruházható másra, míg visszautalása a bankköltségek levonásával június harmadika éjfélig, kizárólag e-mailben történő kérelem esetén lehetséges. Más programra nem könyveljük át. Fontos, hogy addig ne utalj, míg vissza nem igazoljuk jelentkezésedet.

Csesznek vára

A Bakony-hegységében elbújva, egy sziklaszirten láthatóak Csesznek várának festői kőfalai. Ez az erődítményünk az 1241–42-es tatárjárás utáni nagy várépítési korszak szülötte. Az első várat a Bana nembeli Jakab báró, kardhordozómester emeltette egy védelemre kiválóan alkalmas sziklacsúcson. A XIV. század elején a Csák nemzetség vásárolta meg, tőlük cserével Anjou Károly király csatolta az uralkodói birtokokhoz a vadban bővelkedő területet. 1392-ben Luxemburgi Zsigmond a cseszneki várat az uradalmához tartozó harmincegy községgel együtt a Garai főnemesi famíliának adta át, azok délvidéki birtokaiért. A régi krónikákból egy megdöbbentő családi botrányról értesülhetünk, miszerint a Garai bárói család azzal vádolta meg Hedvig mazóviai hercegnőt, hogy 1429-ben megmérgezte férjét Garai Jánost, akinek még életében házasságtörő módon együtt élt az unokatestvérével, Szécsényi Miklós főnemessel. A főbenjáró ügyben maga Zsigmond király ült törvényt, aki Hedvig hercegnőt vagyonelkobzással és életfogytiglani fogsággal büntette. A XVI. század közepére a hódító törökök benyomultak a Dunántúlra, ahol Csesznek – Wathay Lőrinc várkapitány vezetésével – végvárként védelmezte az országot. Életét egy tragikus baleset oltotta ki, 1573-ban bortól ittasan örömében egy régi puskaporral töltött ágyút akart elsütni, amit a mellette álló pattantyús vonakodott megtenni. Lőrinc kapitány a fáklyát kezéből kikapva, meggyújtotta a kanócot, mire a löveg hatalmas robajjal szétrobbant, megölve mindkettőjüket. A háborús idők elmúltával szerepe megváltozott, a zordon kővárat, egy kényelmes lakhatást biztosító barokk kastéllyá alakították át az Esterházy hercegi család tagjai.

Korabeli források szerint 1780-ban elköltözött a főúri család, de még szolgaszemélyzet használta a helyiségeket, melyeket egy harminc esztendővel későbbi földrengés, majd tűzvész tett végképp lakhatatlanná. Az 1970-es évek óta vallatják romjait a régészek, egyúttal helyreállítási munkákat végezve a csodálatos tájban emelkedő cseszneki váron.

Bővebben:
https://www.csesznekivar.hu

Cuha-szurdok

A Cuhai-Bakony-ér a Bakony egyik legjelentősebb patakja, a Duna jobb oldali mellékvize Magyarországon. Az Eplény község területén eredő patak észak felé folyik, majd 81 kilométer megtétele után Gönyűt elhagyva éri el a Dunát. A patak fölső, hegyvidéki szakaszát Cuhának nevezik, míg a Dudari-patak beömlése alatti, zömmel síkságon haladó részét Bakony-érnek. Az Öreg-Bakonyban eredő Cuha meredek sziklafalak között kanyargó vadregényes szurdokvölgye Porva-Csesznek vasútállomás és Vinye között húzódik. A patak mentén fut az 1896-ban megnyitott, eredetileg ipari célú Győr–Veszprém-vasútvonal, melynek látványos hegyvidéki szakasza alagutakkal, völgyhidakkal tűzdelt. A Cuha-szurdok népszerű kirándulóhely, ahol többek közt a sziklamászók is találnak e sportághoz megfelelő sziklafalakat. A patak mentén fekvő Zirc apátsága, valamint a Zirci Arborétum ugyancsak kedvelt turisztikai célpontok. Több turistaút hálózza be a környező hegyvidéket. A patak a Komárom-Esztergom megyei Rédénél éri el a Kisalföldet, majd Gönyűnél torkollik a Dunába. A patakban huszonöt halfaj él, melyből öt védett, míg partjai mentén számos védett növényfaj talál megfelelő élőhelyre – írja a Wikipédia.

Ezt olvastad már?