Túrafüggő túrarovat a Rádió Szentendrén

A Túrafüggő túrarovatával a Kemence-patak völgyében a Börzsöny impozáns vonulatai között kerékpározhattok, túrázhattok a budapesti határkövek mentén, meghódíthatjátok a varázslatos Tanúhegyeket, s a Vörös-kőről káprázatos panorámával tekinthettek le a Dunára vagy éppen át a Naszályra.

Kerékpárral a Kemence-patak völgyében

Kilátás a Závozról Diósjenőre. Fotó: Tolnai Balázs

Megmagyarázhatatlan késztetést éreztem arra, hogy a Börzsönyben kerékpározzak. Meg is terveztem egy útvonalat, mely Diósjenő szabadidőparkja mellől indul, feltekereg a Závozra, végighalad a Kemence-patak-völgyén és a Fekete-völgyben lévő Vilatinál fordul vissza Diósjenőre. A 33 kilométeren az 547 méter szintemelkedés az első emelkedőtől eltekintve szépen el is oszlik, így bárki számára teljesíthető. A diósjenői emelkedő miatt azonban terveztem egy b verziót is. Ezen táv kezdő- és végpontja a Kemence Állami Erdei Vasút síkabban fekvő végállomása. Az útvonal megegyezik a korábban említettel, ám nem kell visszaereszkedni Diósjenőre a Závoztól, hanem az ottani pihenést, nézelődést követően fordulhatunk vissza majd csoroghatunk le Kemencére. Ez az útvonal 31,25 km és mindössze 410 méter szintemelkedést rejteget.

A Börzsöny hazánk egyik legmasszívabb hegysége és viszonylag zárt abból a megközelítősből, hogy települései nagyrésze a peremvidékekre esik, így egybefüggő erdei útvonalakat barangolhatunk be. Népszerű a túrázók körében legmagasabb pontja, a 938 méter magas Csóványos, ahol kilátó is áll, a 864 méterre magasló Nagy-Hideg-hegy, mely télen a síelők birodalma és menedékház is található rajta, de a Dunakanyarra való panoráma miatt a Hegyes-tető és a Szent Mihály-hegy, valamint a túraútvonalak arzenáljával rendelkező Királyrét is populáris.

Az általam javasolt kerékpárút és völgy a Magas-Börzsönyt az Északi-Börzsönytől választja el. A Magas a Börzsöny központi része, legmagasabb csúcsai a hegység itt találhatóak és az ősvulkán legaktívabb időszakában keletkezett. Az úton tőlünk balra esik Diósjenő, jobbra Kemence felől. Az Északi keletkezése nem annyira egyértelmű, mint a Magas-Börzsöny esetében, eltérő felépítésű hegycsoportok alkotják. Két fő részre osztható, melyeket egy völgy határol el egymástól. Az északi részt nagyrészt üledékes kőzetek alkotják, melyek még a vulkáni tevékenység előtt keletkeztek. A völgytől délre lávakőzetek a meghatározó építő anyagok.

Semmiképp se hagyjátok ki a Závozt, ahonnan meseszép a kilátás Diósjenőre és a Naszályra. Pihenőt hegymenetben célszerű Királyházán tartani, mely Kemencéhez tartozó üdülőövezet és nevét Mátyás királyról kapta, akinek kedvelt vadászterülete volt ez a vidék. Később más főúri méltóságok is szívesen vadásztak erre, s a legendák szerint a közeli hegyek között ejtette el ezredik szarvasbikáját József főherceg 1909. szeptember 24-én. A túra és a völgy névadója, a Kemence-patak a Börzsöny leghosszabb és legnagyobb vízhozamú állandó vízfolyása. A Csóványos keleti oldalába vágódott völgyfőben felfakadó források vízéből születik. A patak völgye választja el az Északi-Börzsönyt a Magas-Börzsönytől, utóbbit északról és keletről határolva. Kemencén, Bernecebarátin és Pereszlényen keresztül végül az Ipolyba torkollik. Hossza 25,6 km, teljes vízgyűjtő területe 107 négyzetkilométer, átlagos vízhozama 294 l/sec.

Fontos információ, hogy autóval tilos behajtani a völgye, hiába van végig aszfaltozva. Aki ezt megteszi, büntetésre számíthat. 

Diósjenőről

Kiinduló- és végpont: A diósjenői szabadidőpark bejárata melletti parkoló

Táv: 33.21 km

Szintemelkedés: 547 méter

Nehézségi fok: közepes

Ajánlott felszerelés: bőséges folyadék, hideg élelem, esőkabát, fényképezőgép

Ne hagyd ki: Závoz-tető, Királyháza, Erdész-emlékmű, Fekete-völgy,  és természetesen a Kemence-patakhoz is sétálj le.

Kemencéről

Kiinduló- és végpont: Kemence, erdei vasút végállomás

Táv: 31,25 km

Szintemelkedés: 410 méter

Nehézségi fok: könnyű

Ajánlott felszerelés: bőséges folyadék, hideg élelem, esőkabát, fényképezőgép

Ne hagyd ki: Erdész-emlékmű, Fekete-völgy, Királyháza, Závoz-tető, és természetesen a Kemence-patakhoz is sétálj le

Határjárás

Határkő a Budai-hegységben. Fotó: Tolnai Balázs
Emlékmű a Budai-hegységben. Fotó: Tolnai Balázs

Szombaton a Budai-hegységben rendeznek egy olyan teljesítménytúrát, mely a főváros határköveinek mentén vezet a választott távtól függően a Rómaifürdő HÉV-megállótól egészen a Kelenvölgy-Péterhegy villamosmegállóig. Az öt választható táv közül a legrövidebb, a tízkilométeres mindössze 373 méter szintemelkedést tartalmaz, így családi programként is kiváló lehetőséggel kecsegtet. A 17 és a két 27 kilométeres táv a felkészültebbek, míg a 44 kilométeres 1278 méter pozitív szintemelkedést tartalmazó túra a hosszú távok kedvelőinek ajánlott, ám fontos megjegyzés, hogy egyik útvonal sem nehéz, még a leghosszabb távot is bátran kipróbálhatjátok.

A túra érinti a Csúcs-hegyet, a Hármashatár-hegyet, ahol kilátó is áll, az Újlaki-hegyet, mely kedvelt siklóernyő starthely és gyönyörű kilátás nyílik róla, a Gyermekvasút hűvösvölgyi végállomását, a Petneházy-rétet és lovastanyát, Budapest legmagasabb pontját, a János-hegyet (527 m), ahol az Erzsébet-kilátóban gyönyörű panoráma vár ránk, a Normafát, a Tétényi-fennsíkot és a Kamaraerdőt.

Rómaifürdő rajthely

Távok és szintemelkedések

17 km – 654 m

27 km – 1027 m

44 km – 1278 m

Indulási idők

17 km – 07:30-10:00

27 km – 07:30-10:00

44 km – 07:30-10:00

Hűvösvölgy rajthely

Távok és szintemelkedések

10 km – 373 m

27 km – 624 m

Indulási idők

17 km – 08:00-10:00

27 km – 08:00-10:00

Rendező: Gémes Természetjáró Egyesület, Természetjáró Fiatalok Szövetsége
Telefonszám: +36202886223
E-mail cím: f.dravecz@gmail.com

Tanúhegyek nyomában

A Badacsony, a Tapolcai-medence legmagasabb tanúhegye. Fotó: Tolnai Balázs

Rendező: Csiba Ágoston (+36204386700)

Dátum: 2018. június 16. Rajtidő: 06:00-10:00, távtól függ

Nevezési díj: 1700-6000 forint, távtól függ

Túra a Vörös-kőre

Kilátás a Vörös-kőről. Fotó: Tolnai Balázs

A 15 kilométeres táv barangolói a hegyek gyűrűjében meghúzódó Álló-rét felől közelítik meg a Kis-Bükk-tetőt, ahonnan egészen a Leány-kútig ereszkednek le. Az innen történő visszakapaszkodás a Vörös-kőre minden nagy kihívás, ám a magaslat kínálta panoráma valamennyi fáradozásért kárpótol. Aki szeretné kihagyni a meredély kínálta gyökerekbe kapaszkodást, a piros sáv jelzésen tudja közvetlenül elérni a Vörös-kőt.

Leányfalu, rajt → Móricz Zsigmond utca → P+ (Hunyadi János utca) → P P+ elágazás → Po → Rekettyés-forrás → Po vissza → P+ tovább → Álló-rét → jobbra Z S → Z → Kis-Bükk-tető → S → Leány-kút → So → balra PS → Vörös-kő → P → Leányfalu, cél

Pont Jelzés Táv Szint Σ táv Σ szint
Leányfalu, rajt 0 km 0 m 0 km 0 m
P+ elágazás jelzetlen 1,065 km 5 m 1,065 km 5 m
Rekettyés-forrás P+, Po 2,157 km 188 m 3,222 km 193 m
Álló-rét Po, P+ 1,850 km 99 m 5,072 km 292 m
Kis-Bükk-tető ZS, Z 1,789 km 166 m 6,861 km 458 m
Leány-kút S 2,164 km 0 m 9,025 km 458 m
Vörös-kő So, PS 1,601 km 239 m 10,626 km 697 m
Leányfalu, cél P, jelzetlen 3,834 km 0 m 14,460 km 697 m

Ezt olvastad már?