PVZ I: A Pilis tetején

A Pilis-Visegrádi Zöld Túramozgalom első szakasza Kesztölcről indul, érinti a Pilis-tetőt, majd a Hosszú-hegyet keresztezve fut be Csobánkára. A 23,35 kilométer hosszú túra 533 méter szintemelkedéssel kecsegtet. Túránk során ajánlott kitérőt tenni a Sasfészek kulcsosházhoz és a Boldog Özséb-kilátóhoz.

Látkép a Pilis-tetőről levezető szerpentinről. Fotó: Tolnai Balázs
Látkép a Pilis-tetőről levezető szerpentinről. Fotó: Tolnai Balázs

Túránk Kesztölcről, a Szabadság térről indul. A Tűzoltó Múzeum mellett balra kanyarodunk, majd az Iskola utcában jobbra. A Temető utcában a szent Kelemen templom irányába fordulunk, hogy a temetőt keresztezve elhagyjuk a települést. Utunk folyamatosan közeledik az elénk magasodó Pilis felé, és enyhén emelkedik is. Az Országos kéktúra nyomvonalának leválást követően mi továbbra is a hegy felé menetelünk, még véletlen sem kanyarodunk jobbra.

Emlékmű azoknak, akik hősi halált haltak Magyarországért. Fotó: Tolnai Balázs
Emlékmű azoknak, akik hősi halált haltak Magyarországért. Fotó: Tolnai Balázs

Kesztölc (Kestúc) egy 2600 lakosú község a Pilis nyugati nyúlványa, a Kétágú-hegy lábánál. Első írásos említésekor, 1705-ben Kestelci néven szerepel I. Géza oklevelében. A községhez tartozó Klastrompuszta a XIII. század közepén Özséb esztergomi kanonok alapított kolostort, amely 1526-ig működött. Kesztölc a török időkben is lakott maradt, majd 1722-ben az esztergomi káptalan szlovákokat telepített a faluba. Őket a II. világháború utáni lakosságcsere-egyezmény keretében áttelepítették Csehszlovákiába. A falu határában álló Lencse-hegyen a közelmúltig barnakőszenet bányásztak. Ennek egykori működését a községben emlékmű őrzi. Kesztölcön áthalad az Országos Kéktúra, de más turistautakon is megközelíthetjük a Pilis nyugati nyúlványait, a Kétágú- és a Fekete-hegyet, valamint a Pilis-tetőt. 

Utunk a kesztölci temetőn át vezet a Kétágú-hegy felé. Fotó: Tolnai Balázs
Utunk a kesztölci temetőn át vezet a Kétágú-hegy felé. Fotó: Tolnai Balázs

A Kétágú-hegy oldalában nehéz hegymenetet kell leküzdenünk. Felhívjuk minden túrázó figyelmét, hogy a zöld sáv jelzésről tilos letérni, ugyanis a csúszós sziklafalon való közlekedés élet- és balesetveszélyes. Gyönyörködni a siklóernyős starthelyről is tudunk az alattunk fekvő Kesztölcben és Dorogban, valamint a Budai-hegységben, a Vértesben és a Gerecsében.

Kilátás a Kétágú-hegy oldalából Dorog irányába. Fotó: Tolnai Balázs
Kilátás a Kétágú-hegy oldalából Dorog irányába. Fotó: Tolnai Balázs

A Kétágú-hegy egy Kesztölc fölött magasodó sasbérc a Pilis nyugati nyúlványán. Déli oldalán sziklamászó iskola van, tetejéről gyönyörű kilátás nyílik a Dorogi-medencére és a Gerecse irányába. 

Kilátás a kétágú-hegy oldalából Kesztölc irányába. Fotó: Tolnai Balázs
Kilátás a kétágú-hegy oldalából Kesztölc irányába. Fotó: Tolnai Balázs

A hegytetőn a Kétágú-hegyet a Fekete-hegy váltja, de a 80-100 méter szintemelkedés a Pilis-nyeregig elveszik. Amennyiben kedvünk tartja, érdemes megcsodálni a zöld kereszt vagy a zöld négyzet jelzésen a felújított Sasfészek kulcsosházat. A Pilis-nyeregben tartsunk pihenőt, előttünk áll a Pilis-tető meghódítása.

A Pilis-tető a Pilis hegység legmagasabb pontja, egy hatalmas, koporsó alakú sasbérc, amely uralja a környezetét. Északi oldala viszonylag enyhén emelkedik a Pilis-nyeregtől a Nagy-Szoplákon és Kis-Szoplákon keresztül a csúcsig. Ugyanakkor déli, nyugati és keleti oldala hatalmas meredély, amely óriási hegy látványát kelti a környezetéhez képest. A Pilisszántó felé vezető szerpentinút melletti László-kúpjáról nagyszerű kilátás nylik déli, nyugati és keleti irányba. 

A Boldog Özséb-kilátó a Pilis-tetőn. Fotó: Tolnai Balázs
A Boldog Özséb-kilátó a Pilis-tetőn. Fotó: Tolnai Balázs

A rövid, de annál lényegre törőbb emelkedőt követően ismét szintben haladhatunk tovább a Pilis csúcsának oldalában. Érintjük a Simon-halála nevű helyet és egyre több alkalommal tárul elénk szép kilátás a fák között. Hamarosan elérjük a zöld háromszög jelzést, melyen szinte kötelező felkaptatni a Boldog Özséb-kilátóhoz, ahol elképesztő körpanoráma vár minket.

Új kilátó épült a Pilisben, a 756 méter magas Pilis-tetőn. A Dunántúli-középhegység legmagasabb pontján most átadott, több mint 17 méter magas építmény Boldog Özsébről kapta nevét, aki a 13. században a térségben élő remetéket összegyűjtve alapította meg az egyetlen magyar férfi szerzetesrendet, a pálosok rendjét. A kilátó egy itt álló geodéziai torony (földmérési célokat szolgáló építmény) átépítésével jött létre. A torony körül új, fából készült lépcsősor vezet a magasba, a kilátó falát függőleges fatartók alkotják, amelyek egységes homlokzatot képeznek. Ennek köszönhetően a kilátóban felfelé igyekvők előtt fokozatosan „nyílik meg” a Pilis-tető körül elterülő táj: egymás után pillanthatják meg például a Vörösvári-medencét és a Budai-hegységet. A lépcső gerendái acél szerelvényekkel kapcsolódnak a meglévő vasbeton falhoz és a faszerkezethez, a lépcsőfellépőt és a járófelületet csúszásmentesen alakították ki. A korábbi torony vasbeton falának meghosszabbításával új tetőszintet alakítottak ki, amelyet kizárólag a vasbeton magon belül lehet elérni, így a torony tetején elhelyezett – egy civil szervezet által működtetett – meteorológiai megfigyelő és amatőr rádióállomás mérőműszerei védelmet élveznek áll a Pilisi Parkerdő Zrt. weboldalán

A Kevélyek és a Hosszú-hegy látványa a Boldog Özséb-kilátóból. Fotó: Tolnai Balázs
A Kevélyek és a Hosszú-hegy látványa a Boldog Özséb-kilátóból. Fotó: Tolnai Balázs

A szerpentinen elkezdünk ereszkedni. Itt ne vágjuk le a kanyarokat! Elhaladunk a közelben csordogáló Trézsi-kút mellett, majd elérjük a Szántói-nyerget. Az úton átkelve legyünk fokozott figyelemmel!

A nyeregtől minimális emelkedés vár már csak ránk. A Hosszú-hegyet északi oldalról szeljük át. Érintjük a Hosszú-hegyi-zsombolyt, majd némi kanyargást követően a Szent-kút irányába fordulunk. Ezen a misztikusnak tűnő helyen érdemes frissíteni, bár Csobánka már csak egy kőhajításnyira van tőlünk. A Plandics téret érintve a béke utcában barangolunk, rátérünk a vörösvári útra, ahol nagyon körültekintőek vagyunk, végül elérjük célunkat, a községházát.

A 2800 lakosú Csobánka négy nemzetiségű: magyar, német, szerb és szlovák lakosai vannak. A falut először 1299-ben, Boron néven említették, ekkor a Hont-Pázmány nemzetség birtoka volt. Boron a török hódoltság alatt elpusztult, újjáépítésében szerbek és Türingiából érkezett német telepesek is részt vettek. Mai magyar neve szerb eredetű, Csobanacból (jelentése pásztorlányka) származik. A szerbek nagy része az első és a második világháborúbú után visszaköltözött ősei földjére, a svábokat pedig 1946-ban kitelepítették. Római katolikus temploma 1842-ben, a görög keleti templom 1746-ban épült. A falu alsó részén, a Dera-patak partján 1898-ban nyílt meg a szanatórium, amely ma a Prohászka Ottokár Élet Háza nevű intézménynek ad otthont. Csobánkához tartozik a Szent-kút. A faluból egyrészt a Kevélyek, másrészt pedig a Hosszú-hegy és a Pilis felé tehetünk szép erdei túrákat. 

Táv: 23,35 km

Szintemelkedés: 533 méter

A túra videója (Contour HD 720p 60 fps)

 

Technika

– Garmin Dakota 10 GPS készülék

– Contour GPS HD fejkamera

– Nikon D3100 fényképezőgép

Hasznos tanácsok

– Kövessük fokozott figyelemmel a zöld sáv jelzést, ne térjünk le róla a Kétágú-hegy mászásánál!

– Sehol se érjünk az elektromos kerítéshez

– Eszünkbe se jusson lemászni az Ördög-lyuk-barlanghoz!

– Tavasztól őszig érdemes szúnyog- és kullancsriasztót használni

– Tájékozódjunk előre a buszmenetrendről

Felhasznált irodalom

– A freytag & berndt térképészet Pilis és a Visegrádi-hegység névre hallgató kiadványának mini turistakalauza

A túra fotói (Nikon D3100)

 

A túra útvonala

Ezt olvastad már?