A Lélekszaggató

A Pilis (és a Visegrádi-hegység) és Magyarország egyik, ha nem legkeményebb emelkedőjét hívják Lélekszaggatónak, mely 2,5 kilométeren közel 500 méter szintemelkedést rejteget, ráadásul a sziklás és szűk útvonalon roppant nehéz a hegymenet.

Elképesztő kilátás a Hegyes-tetőre. Fotó: Tolnai Balázs
Elképesztő kilátás a Hegyes-tetőre. Fotó: Tolnai Balázs

A Lélekszaggató fantázianévre hallgató piros háromszög jelzéssel ellátott útvonalat a legkönnyebben Dömösről közelíthetjük meg. A környék természeti adottságai egyre több kirándulót vonzanak, így a település parkolási megoldásait át kellett variálnia az önkormányzatnak. A Rám-szakadékhoz vezető Királykúti út autóval már nem megközelíthető, hogy a természetjárók ne zavarják a helyiek nyugalmát és parkolóhelyeiket ne foglalják el. Amennyiben autóval érkeznénk, az erre kijelölt helyeken hagyhatjuk járművünket. Maga a parkolás fizetős, amit sem mobillal, sem készpénzzel nem tudunk megejteni, ezért legyen nálunk megfelelő apró. Egy óra 200 Ft, egy teljes nap pedig 800 Ft.

Fotó: Tolnai Balázs
Fotó: Tolnai Balázs

A Lélekszaggató nevet Zabari János adta ennek a túrának, majd a Terepfutás.hu mozgalmat is szervezett rá a Balboa kör mintájára. Ez a szakasz a Terep százason is helyet kap, melyen a futók alaposan megszenvednek. 

A piros, a sárga és a zöld sáv jelzést követve jutunk el a Malom-patak völgyébe. Érdemes nem a műúton, hanem az erdőbe terelt turistaúton barangolni, elvégre túrázók vagyunk és aszfalton tesszük meg életünk útjának jelentős részét. Ez az etap, mely a Szentfa kápolnáig vezet, kiváló bemelegítés a megmérettetésre.

Az eredeti vonalvezetés mindjárt a kápolna mellől indul egy igen komoly mászással a meredek falon, mely gyökerekkel van tarkítva. Ezekben jól tudunk kapaszkodni, így az első kihívást teljesítve rá is térhetünk az útvonalra.

Fotó: Tolnai Balázs
Fotó: Tolnai Balázs

Túránk folyamatosan emelkedik, mindössze két nagyon rövid pihentető szakaszt tartalmaz. A Vadálló-gerincen haladva több alkalommal kell a sziklás falon a gyökerekbe, kövekbe kapaszkodjunk, hogy ne csússzunk vissza. De ez benne a szép, a kihívás, amiért kárpótol minket a meseszép kilátás.

A Vadálló-kövektől Dobogókő irányába tárul elénk lélegzetelállító látvány. Látjuk a Rám-szakadék nyomvonalát, a Szőke-forrás völgyét, a Szakó-hegyet és még sok más mellett az Árpádvárat.

A különleges sziklacsoporttól már nem kell sokat szenvedjünk azért, hogy elérjük a Dunakanyar legszebb panorámájával rendelkező Prédikálószéket.

Fotó: Tolnai Balázs
Fotó: Tolnai Balázs

A Prédikálószék, amely egy hatalmas andezit szikla, a maga 639 méterével a Visegrád környéki hegycsoport legmagasabb tagja. A csúcson egy kis tisztást, rajta padokat és asztalokat találunk. A tisztás mellett egy fából készült kereszt magasodik. A Prédikálószékről gyönyörű kilátás tárul elénk. Alattunk kanyarog a Duna. Innenső partján Visegrádot láthatjuk a Salamon-toronnyal és a Fellegvárral. Túlsó oldalán a Börzsöny csúcsai, többek között a Szent Mihály-hegy, a Csóványos és a Nagy-Hideg-hegy magasodnak. Oldalában találhatjuk a Vadálló-kövek különleges alakú szikláit: a Nagytuskót, a Széles-tornyot, a Bunkót, Függőkövet, a Felkiáltójelet és Árpád trónját. A Vadálló-kövek, amely vulkáni törmelékes kőzetből, azaz agglomerátumból áll, jól példázza a Visegrádi-hegység földtani felépítésének sajátosságait. A Prédikálószék és a Vadálló-kövek a Duna-Ipoly Nemzeti Park fokozottan védett része, a Bioszféra Rezervátum magterülete. A sziklagyepeken számos ritka növényfaj él, ezért virágokat ne szedjünk és a kijelölt turistaútról ne térjünk le -áll a Pilisi Parkerdő honlapján.

Elképesztő kilátás a Hegyes-tetőre. Fotó: Tolnai Balázs
Elképesztő kilátás a Hegyes-tetőre. Fotó: Tolnai Balázs

A Prédikálószék meghódítása a Vadálló-gerincen keresztül, azaz a piros háromszög jelzésen egy olyan túra, melyet egyszer az életében mindenkinek át kell élnie. Futva Lélekszaggató, gyalogosan erőpróba.

Fotók: Tolnai Balázs

Szerző: Túrablog2015. augusztus 21.

Ezt olvastad már?