PVZ IV: A Spartacus ösvényen – Túrablog

PVZ IV: A Spartacus ösvényen

A Pilis-Visegrádi Zöld Túramozgalom negyedik szakasza Visegrádról Szentendréig vezeti a kirándulót. A 15,2 kilométer hosszú és 458 méter szintemelkedést tartalmazó túra a Spartacus ösvényen nagyon szép kilátással várja az arra járót. Érdemes olykor mögénk tekinteni és csodálkozni a kiváló kilátásban, vagy Pilisszentlászló környékén gyönyörködni a körülöttünk magasló hegyekben.

Szép kilátás a Spartacus ösvényen. Fotó: Tolnai Balázs
Szép kilátás a Spartacus ösvényen. Fotó: Tolnai Balázs

A 2015-ben útvonalmódosításon átesett negyedik szakasz kiindulópontja Lepencefürdőről a nagymarosi révhez került. Az a helyzet, hogy ezt az átalakítást a bejárást követően annyira nem bánjuk, bár a Lepence-patak völgye elképesztően szép. Ám a Spartacus ösvény is rejteget olyan látnivalókat, melyek örökre az emlékezetünkbe égnek.

A túlparti Hegyes-tető. Fotó: Tolnai Balázs
A túlparti Hegyes-tető. Fotó: Tolnai Balázs

A túrán végig gyönyörűen felfestett zöld sáv jelzés a Duna partjától indul a kék és a piros sávokkal egyetemben. Érdemes némi időt szánni a hazánk legnagyobb folyójának túlpartján magasló Hegyes-tetőre, mely társaival impozáns látványt nyújt a Dunakanyarban. A tekintélyt parancsoló vonulat a Börzsöny kapuja, meghódítása felkészültséget igényel.

A visegrádi vár. Fotó: Tolnai Balázs
A visegrádi vár. Fotó: Tolnai Balázs

A pilisi oldal sem szenved hiányt a káprázatos vonultakból. A Nagy-Villám szomszédságában, 333 méter magasan fölénk tornyosuló fellegvár Visegrád és a Dunakanyar egyik büszkesége. IV. Béla építette felesége, Lascaric Mária hozományból a tatárjárást követően. Érdekesség, hogy korábban már állt itt egy vár, mely a tatárok pusztítása során romba dőlt. Károly Róbert és Luxemburgi Zsigmond is bővítette a várat, amit Mátyás Király korszerűsített. Végül a törökök és az osztrákok rombolták le megszállásuk idején. A török időkben nem csak a vár, hanem a város is elpusztult.

Visegrádi kilátás. Fotó: Tolnai Balázs
Visegrádi kilátás. Fotó: Tolnai Balázs

A nemrég ismét városi jogot kapott Pest megyei Visegrád 1700 lakossal rendelkezik. A Dunakanyar és az ország látnivalókban és műemlékekben egyik leggazdagabb városa, első említése 1002-ből való. Neve szláv eredetű (Visehrad), jelentése magaslaton fekvő vár. A fellegvárból és az alsóvárból álló védelmi rendszer a tatárjárás után készült el. A várrendszer menedékében épült a királyi palota (1320-23), amely később Mátyás király idejében élte fénykorát. Az alsóvárat a törökök, a fellegvárat az osztrákok rombolták le. Turistaforgalma a kiegyezés után, a gőzhajózással indult meg, és azóta is igen látogatott hely. A királyi palotán és a fellegváron kívül megtekintésre érdemes a Salamon-torony, a Sibrik-dombi római katonai tábor romjai, a kálvária, a barokk katolikus templom, valamint a város déli végén található római őrtorony romjai. A természeti látnivalók közül kiemelendő a Mogyoró-hegyi vadaskert, a Fekete-hegyi rétek, illetve az Apát-kúti-völgyben a Bertényi Miklós Füvészkert és az Ördögmalom-vízesés. A látnivalók többsége turistaúton is megközelíthető.

Az 1848-as emlékmű. Fotó: Tolnai Balázs
Az 1848-as emlékmű. Fotó: Tolnai Balázs

A hegyek felé barangolva érintjük a Mátyás király művelődési házat, az 1848-as emlékművet, majd emelkedésbe kezdünk. Figyeljük a nyilakkal jelzett haladási irányt, nehogy egy kertben kössünk ki! A települést elhagyva erdei utakon a Doboskert rétjein kirándulunk. A Mátyás-hegy mentén közelítjük meg az alattunk futó Apát-kúti-völgyet. Rövid ideig hallhatjuk az onnan szűrődő zajokat és néhol meg is tekinthetjük a műutat. Az egyre sűrűbb erdőben a helyenként igen benőtt szakaszon már a Spartacus ösvényt járjuk. Nézzünk jól a lábunk elé, ugyanis a víz ereje nyomott hagyott az útvonalon. Néhol nincs vízszintes felület, ezáltal magas a csúszásveszély kockázata.

A visegrádi vár a Spartacus ösvény kapujából. Fotó: Tolnai Balázs
A visegrádi vár a Spartacus ösvény kapujából. Fotó: Tolnai Balázs

Az erdészutakkal tarkított szakaszon hamar elérjük a Jenő-kunyhót, mely kiváló menedékül szolgál a fáradt turistának. Tűzrakóhellyel, kályhával, asztallal és ággyal felszerelt házikó. Bent poharak is vannak kihelyezve. Aki erre jár, hagyja úgy, ahogy átvette. Vigyázzunk erre a kincsre, hiszen sosem tudhatjuk, mikor lesz rá szükségünk.

A Jenő-kunyhó. Fotó: Tolnai Balázs
A Jenő-kunyhó. Fotó: Tolnai Balázs

A Jenő-kunyhótól nem messze található a túra egyik legcsodálatosabb pontja, a sziklatorony, melynek oldalából szemkápráztató kilátás nyílik a Dunára.

Dunai panoráma a Spartacus ösvény sziklafalánál. Fotó: Tolnai Balázs
Dunai panoráma a Spartacus ösvény sziklafalánál. Fotó: Tolnai Balázs

A Szarvas-bérc (Szarvas-lyuk) felé közlekedjünk a lehető legcsendesebben. Amennyiben szerencsénk lesz, a vadgazdag területen könnyedén megcsodálhatunk erdőlakókat. Később, a vadkerítés mentén nagyon figyeljünk, véletlenül se érjünk a villanypásztorhoz.

Vad a Szarvas-bércen. Fotó: Tolnai Balázs
Vad a Szarvas-bércen. Fotó: Tolnai Balázs

A Spartacus ösvényről letérve, a túra egyetlen komoly emelkedőjét letudva érünk fel a Delmár-kúti-dűlőre. Gyönyörűen körvonalazódnak a Pilis és a Visegrádi-hegység körülöttünk futó hegyvonulatai. Hamarosan elérjük a szlovák lakosú Pilisszentlászlót.

Látkép Pilisszentlászló határában. Fotó: Juhász Dénes
Látkép Pilisszentlászló határában. Fotó: Juhász Dénes

Pilisszentlászló (szlovákul Senváclav) egy a Visegrádi-hegység szívében fekvő ezer lakossal rendelkező falu. A lakosok több mint fele szlovák. Más környékbeli falvakhoz hasonlóan ugyanis a török hódoltság után Szentlászló is szlovák lakossággal települt újra. Első írásos említése az 1294-es S. Ladislai Kekes néven történt. A kékes az itt állott királyi vadászházra utal, amelyet később Szent László tiszteletére a XIII. század végén pálos kolostorrá alakítottak. A kolostor 1526-ig működött, majd a török idők pusztításai után a pálosok keze alatt épült újra, és maradt az övék 1786-ig, a rend feloszlásáig. A kolostor maradványai az 1770-72-ben épült római katolikus Szent László templomban és kertjében találhatók meg.

A Kis-Pap-hegy (469 m) és a Szent László-hegy (590 m). Juhász Dénes
A Kis-Pap-hegy (469 m) és a Szent László-hegy (590 m). Juhász Dénes

Még egy kisebb emelkedőt kell leküzdenünk a hegytetőig, majd megkezdjük az ereszkedést Szentendre felé. A zöld sáv jelzés mellett egy elzárt, szigorúan védett területet találunk. Szeretnénk felhívni a túrázók figyelmét arra, hogy a Jávor-tó környékét kerüljék el. Ismét nagyon szép szurdok jellegű útvonalon haladunk egy szakadék peremén. Hamarosan kiérünk az erdőből és rátérünk a Szentendrét Lepencével összekötő műútra. Körültekintően közlekedjünk a buszmegállóig, amely Szentendre Szarvashegytelepen található. Itt ér véget a negyedik számú túra.

Egy környezetébe olvadt béka. Fotó: Juhász Dénes
Egy környezetébe olvadt béka. Fotó: Juhász Dénes

A túra adatai

Táv: 15,2 km

Szintemelkedés: 458 m

Süllyedés: 340 m

Videó a túráról (Contour GPS, HD, 720p, 60 fps)

 

Technika

Garmin, Dakota 10 GPS készülék

Contour GPS HD fejkamera

Nikon D3100

Canon PowerShot SX50 HS

 

Hasznos tanácsok

– Olyan cipőt vegyünk fel, melyben a poros, keskeny és letört ösvényen sem csúszunk meg

– A Spartacus ösvényt esőben és hóban kerüljük el!

– Vízvételi lehetőség a túrán Pilisszentlászlón van

– Ne látogassuk meg a Jávor-tavat!

– Tavasztól őszig érdemes szúnyog- és kullancsriasztót használni

– Érdemes az autót Szentendre, Szarvashegytelepen hagyni

 

Felhasznált irodalom

– A freytag & berndt térképészet Pilis és a Visegrádi-hegység névre hallgató kiadványának mini turistakalauza

 

A Pilis-Visegrádi Zöld Túramozgalom kiírása

Fotók: Tolnai Balázs (Pilisszentlászlóig) és Juhász Dénes (Pilisszentlászlótól)

Szerző: A Pilis-Visegrádi Zöld Túramozgalom2015. július 25.

Első bejárás, 2015.07.25

Ezt olvastad már?