Magyar Zarándokút 17. szakasz: Pécs – Máriagyűd

Megérkezni mindig magasztos és lélekemelő érzés! Teljesen mindegy, hogy 14, 431 vagy 820 km után érkezel meg az általad kitűzött célhoz!

Máriagyűd. Fotó: Gerhát Ádám

Ilyenkor minden akadály feledésbe merül. Lelked megnyílik, sokkal nyitottabb leszel és egyfajta lebegést élsz át, amelyet érezhetünk habár kisebb dózisban a hétköznapi életben is egy-egy munkahelyi vagy privát siker kapcsán vagy hasonló/nagyobb dózisban a szerelemben.

Nem gondoltam arra, hogy az előző 3 nap esőzése miatt a földutak annyira sárosak lesznek, hogy minden lépésért meg kellett küzdeni Bisséig 20 km-en keresztül, mert bokáig süllyedtem a sárban és minden lépésnél le akarta venni rólam a cipőmet a sártenger. Nem gondoltam arra sem, hogy tegnap 10 km-en keresztül vizes cipőben és zokniban vonszoltam el magam Pécs belvárosáig. Nem gondoltam arra, hogy néhány napja tűző napon mentem 33 km-t egy percnyi árnyék nélkül. Csak a lebegés és örömmel átitatott emlékezetes pillanatok…

Egy régi zarándokszokáshoz híven a falu első vizes kútjánál megmostam az arcomat, letörölve róla az út porát és az izzadtságot. Miután kiváltottam a zarándoklevelemet, Zsolt atya egy imádságot is elmondott értem, ami különösen nagy meglepetés és megtiszteltetés volt.

Egy új értékrend már a Camino alatt kialakult bennem, de hogy tisztult-e a lelkem?

Soha nem gondoltam volna, hogy a Magyar Zarándokút során történnek velem misztikus dolgok, és mivel sikerült bevonzani különös segítőket az út során, talán igen. Lehet, hogy fejlődöm?

A Magyar Zarándokút oldala a Túrablogon. Itt találod a szakaszok áttekintő lapját.